Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

2015-04-22 / 93. szám

Folyékony víz lehet a Marson Régóta köztudott, hogy a Marson vízjég található, ám a Curiosity legújabb mérései alapján dán ku­tatók arra a következte­tésre jutottak, hogy a vö­rös bolygó talajában, kö­zel az égitest felszínéhez folyékony víz lehet. Washingtoa/Koppentóga. a koppenhágai Niels Bohr Intézet kutatói vizsgálataik eredménye­it a Nature Geoscience hétfői számában ismertették. Az elemzések a talajban petklorátot találtak, amelynek jelenléte fagyáspontcsökkenést eredményez. így a víz nem der­med meg, hanem folyékony, te­lített sós oldatként van jelen - ol­vasható a PhysOrg hírportálon.- Kiderült, hogy a talaj kalcium-perklorátot tartalmaz, amely kedvező körülmények kö­zepette adszorbeálja a vízpárát a légkörből. A • Curiosity időjárásfigyelő állomásának adatait vizsgálva ilyen feltételek éjszaka, valamint télen napfel­kelte után jönnek létre. A felszí­ni, valamint 1,6 méteres magas­ságban mért páratartalom és a hőmérsékleti adatok alapján ki tudjuk számítani az adszorbeált víz mennyiségét - magyarázta Morten Bo Madsen, a Koppenhá­gai Egyetem docense, a Niels Bohr Intézet marskutató cso­portjának vezetője. Ismertetése szerint az éj bekö- szöntével a légkörben lévő pára ki­csapódik, vékony jégréteget képez­ve a talajon. A kalcium-perklorát azonban kiváló adszorpciós tulaj­donságainak köszönhetően a víz­zel telített sós oldatot képez.- A fagyáspont csökken, a jég megolvad, a talaj pedig porózus, így az oldat a felszín alá jut - fo­galmazott a dán tudós. A Curiosity korábban kavicso­kat rejtő kőzetet talált, a kövek mérete, lekerekített alakja egy­értelműen arra utal, hogy vala­mikor az adott helyen vízfolyás volt, amelynek mélysége elérhet­te az 1 métert. A marsjáró útban a Sharp-hegy felé tavi üledékek­re utaló bizonyítékokat is talált.- Az egész Gale-kráter vala­mikor egy óriási tó lehetett - vé­lekedett Morton Bo Madsen. Magyarázata szerint 4,5 milli­árd évvel ezelőtt a Marson a jelen­leginél 6,5-szer több víz lehetett, s vastagabb volt a bolygó légköre is. A víz túlnyomó részét az égi­testelvesztette, mivel „szertefosz­lott” a Mars mágneses tere. A. Föld mágneses tere óvja bolygónk légkörét a Napból érke­ző töltött részecskék „bombázá­sától”. A Mars viszont nem ren­delkezett ilyen védelemmel, így a Napból érkező töltött részecskék, a protonok apránként a világűrbe lőtték ki a vörös bolygó légkörét.- Annak ellenére, hogy lehet folyékony víz, aligha találhatunk életet, ehhez a Mars túl hideg, túl száraz, s rendkívül erős a su­gárzás is, amely egy méter mé­lyen behatol a talajba. Ez megöli az életet, legalábbis az általunk a Földön ismert életformákat - vélekedett Morten Bo Madsen. A Curiosity 2012 augusztusá­ban landolt a vörös bolygón, a 154 kilométer átmérőjű Gale- kráterben. A NASA-küldetés cél­ja kideríteni, hogy léteztek-e az égitesten mikrobiális életformák létrejöttét lehetővé tévő feltételek. Az elmúlt 2,5 év során a Curiosity több mint 10 kilométert haladt végső úti célja felé, a kráter köze­pén lévő 5,5 kilométer magas Sharp(Aeolis)-hegy,' az évmilli­árdok során formálódott réteges szerkezetű képződmény geológi­ai kutatása ugyanis magyaráza­tot adhat arra, hogy miért válto­zott meg a bolygó éghajlata. A Curiosity páratartalmat elemző műszerei Útépítők találtak dinoszaurusz­tojásokat Pekíi ; Negyvenhárom meg kövesedett dinoszauruszto­jást - köztük egy 13 centimé­ter átmérőjűt - találtak útépí­tők Dél-Kínában. A Kuangtung tartományi Hojüan, amely magát a „dinók hazájának” nevezi, már több hasonló lelettel büszkélkedhet, de a helyi dinoszauruszmúzeum igaz­gatója szerint ez volt az első alkalom, hogy a város köze­pén bukkantak az őslények nyomaira - számolt be róla a Chinanews.com hírportál. Tu Jan-li elmondta, hogy a tojások közül 19-et teljesen épen sikerült megmenteni az utókor számára. Hogy ponto­san mely dinoszaurusz fajta maradványai kerültek elő az útfelújítás közben, azt a Kínai Tudományos Akadémia szak­értői fogják megállapítani. Az első, 1996-os dinoszau­ruszleletet követően mintegy 17 ezer dinómaradványt, köz­tük dinótojásokat találtak a térségben. Azt feltételezik, hogy a várost körülvevő ho­mokkőágyban továbbiak rej­tőzhetnek, s ezért a városve­zetés úgy döntött, hogy ha ilyenekre bukkannak, az adott helyen azonnal leállít­ják az építkezést. A 3 milliós lélekszámú Ho­jüan 2005-ben a Guinness- rekordok könyvébe is beke­rült több mint 10 ezer dino­szaurusz tojásával. Azóta ti­zenegy megkövesedett dino­szauruszcsontvázat és csak­nem 170 lábnyomot is kiás­tak itt. Valamennyi leletről azt állítják, hogy a Kréta kor idejéből származnak, 65 mil­lió évesek. A melanoma előrehala­dott stádiumában lévő be­tegek túlélési mutatóit ja­vítja a hagyományos terá­piához képest egy új ké­szítmény. Az Ausztrál Melanómakutató Intézet és a syd­neyi Macquarie Egyetem kutatói a hároméves klinikai vizsgálatok során egy új immunonkológiai készítmény, a pembrolizumab hatékonyságát hasonlították ösz- sze a hagyományosan alkalma­zott ipili-mumab eredményessé­gével. Mint kiderült, a Keytruda nevű gyógyszer alkalmazásával a betegek több mint 74 százaléká­nál értek el egy éven túli túlélést, míg a Yervoy esetében ez az arány csupán 58 százalékos volt. Georgina Long, az Ausztrál Mela-nómakutató Intézet docen­se áttörésnek nevezte az ered­ményt nemcsak a melanómában szenvedők, hanem az összes rá­kos beteg szempontjából.- A világon elsőként hasonlí­tottuk közvetlenül össze két ha­tékony immu-nonkológiai készít­mény eredményességét, s bebi­zonyítottuk, mennyivel hatható­sabb az új gyógyszer - fogalma­zott Georgina Long, aki szerint az orvosságot áttétes melanómás betegeknél érdemes alkalmazni, vagy olyan pácienseknél, akik­nél a bőrdaganatot nem lehet se- bészetileg eltávolítani. Az immunonkológiai készít­ményekkel célzottan igyekeznek befolyásolni az immunrend­szert, hogy képes legyen felis­merni és elpusztítani a tumor­sejteket. A melanoma esetében mind a tumor-szövetben, mind a perifériás vérben kimutatha­tók a daganat felismerésére ké­pes T-limfociták, amelyek a sej­tes immunválaszért felelősek. Az esetek többségében azonban a T-sejtek nem képesek a tumor növekedését féken tartó haté­kony immunválasz kiváltására. Az új terápiák a sejtes immun­válasz akadálymentesítését cé­lozzák, a Keytruda a T-limfociták PD-1 receptorait, a Yervoy pedig a CTLA-4 jelfogóit blokkolják. A nyugati életforma hatásai A nyugati életforma az emésztő­rendszerben található mikroorga­nizmusok sokféleségének csökke­néséhez vezet - mondták kanadai és ausztrál kutatók, akik az ameri­kai és a pápua új-guineai népesség bélflóráját hasonlították össze. Ottawa/Canberra. A vizsgálat eredménye­it a Cell Reports című tudományos folyóirat­ban publikált tanulmány ismerteti. Az emberi testben mintegy 100 billió mik­roorganizmus található, az úgynevezett mikrobiom dinamikus kölcsönhatásban van a gazdaszervezettel. Összetételét egyaránt befolyásolja a táplálkozás, az anyagcsere, az immunrendszer működése. A mikrobiom legnagyobb részét a bélflóra alkotja, amely részt vesz a megemésztetlen szénhidrátok fermentálásában, ezek a baktériumok szin­tetizálják a B- és a K-vitamint, bontják le a szteroidokat, az epesavakat - olvasható az EurekAlert hírportálon.- A nyugati életforma többféleképpen is meghatározza a bélflóra összetételét, csök­kentve annak sokféleségét A mikroorganiz­musokra több tényező is hatást gyakorol: be­folyásolja az étrendünk és a személyes higié­nia, az antibiotikumok alkalmazása és a csá­szármetszés. Ezzel együtt nem ismerjük, hogy pontosan milyen mechanizmusok játszanak szerepet a mikrobiom összetételének megvál­tozásában - magyarázta Jens Walters , az Albertai Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszer- ipari és Táplálkozástudományi Intézetének do­cense, a tanulmány vezető szerzője. A kanadai és az ausztrál kutatók két pápua új-guineai földműves közösségben vizsgálták a felnőttek székletbaktériumait, majd a vizs­gálati eredményeket összehasonlították ame­rikai lakosok ürülékmintáival. Az elemzések az óceániai népesség mikrobiomjának széle­sebb fajgazdagságára világítottak rá. Az Egye­sült Államokban élők bélflórájából ugyanis hiányzott körülbelül félszáz olyan baktéri­umféleség, amely az óceániai népesség mikrobiomjának a törzsét képezte, emel­lett a pápua új-guine- aiak esetében kisebb volt az egyéni variá­ciók száma is. A kuta­tók véleménye sze­rint a baktériumtörzsek nagyobb fajgazdag­ságában szerepet játszott a mikroorganizmus­oknak emberről emberre való terjedése. A tanulmány szerzői kiemelték: az ered­mények arra világítottak rá, hogy a nyugati életmód, de különösen a vezetékes ivóvízel­látás és a csatornázás kulcsszerepet játszik a mikrobiomban bekövetkezett változások­ban. A nyugati népességnek ugyan jobb az egészségi állapota, s a fejlett társadalmakban hosszabb a várható élettartam, ugyanakkor a mikrobiomban bekövetkező változások összefüggésbe hozhatók a nem fertőző kró­nikus megbetegedések egyre növekvő gya­koriságával. I 1 t * f Porszökőkút keletkezését figyelhették Köln . Először lehettek tudó­sok szemtanúi egy porszökő­kút keletkezésének egy üstö­kösön a Rosetta űrszonda műszereinek segítségével - közölte a Naprendszerkutató Max-Planck Intézet és a Né­met Űrügynökség (DLR). A 67P/Csurjumov-Geraszi- menko üstököst követő Ro­setta fedélzetén lévő Osiris ka­merarendszer március köze­pén rögzítette a porsugarat, amikor az űrszonda mintegy 75 kilométer távolságra volt az üstököstől- Először sikerült közvetle­nül megfigyelni egy új por­sugár születésének pillana­tát. Ez a megfigyelés segíteni fog minket abban, hogy meg­fejtsük az üstökös eddig nem teljesen értett aktivitását - hangsúlyozta Ekkehard Kilhrt üstököskutató, aki a Német Űrügynökség részéről a Rosetta-missziót vezeti. A felvétel különlegessége, hogy a porszökőkút az üstö­kös árnyékos oldalán keletke­zett. Az üstökös napos oldalán rendszeresen lövellnek port ilyen szökőkutak a világűrbe. Az elkövetkező hetekben a 67P/Csurjumov-Geraszimeko üstökös aktivitása folyamato­san erősödik. Amint közeledik a Naphoz, felülete felhevül, úgyhogy egyre több gázt lövell a világűrbe, amely magával ra­gadja a port. Az üstökösök ál­talában nem porból, hanem gázból „termelnek” többet A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, ennek révén a tudósok bepillanthat­nak a 4,6 milliárd éves Nap­rendszer kezdeteibe. Ókori városfal maradványait tártak fel Kairó. Az óegyiptomi fővá­ros, Memphisz városfalának maradványait tárták fel Kai­rótól 20 kilométerre délre orosz régészek. Memphiszt (Ineb-hedzs), amely az Óbirodalom alatt volt az ország fővárosa, felté­telezések szerint az Alsó- és Felső-Egyiptomot egyesítő Meni (Menész) fáraó alapítot­ta 5200 évvel ezelőtt. Az óko­ri romváros a gízai, abusziri, szakkarai és dahsuri pirami­sokkal 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listá­ján - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.- Megtaláltuk Memphisz fe­hér falait - fogalmazott Mam- dúh Mohamed ed-Damáti mű­emlékvédelmi miniszter a vá­ros óegyiptomi nevére utalva, Ineb-hedzs ugyanis Fehér fala­kat jelent. Ismertetése szerint a leletek Mit Rahina város kö­zelében kerültek napvilágra. Az egykori városfalak mellett ókori kemencéket tártak fel, és a régészek több bronztárgyat is találtak.- Reményeink szerint a le­letek révén többet megtudha­tunk az ókori Egyiptom törté­netének egyik legfontosabb városáról. Memphisz ugyanis óriási szerepet játszott a biro­dalom vallási, politikai és gaz­dasági életében - hangsúlyoz­ta a leletek jelentőségét mél­tatva Mamdúh ed-Damáti. í «

Next

/
Thumbnails
Contents