Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

2015-04-20 / 91. szám

2015. ÁPRILIS 20., HÉTFŐ Hogy vagy? Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy országunkban és szűkebb pátriánkban is miért olyan szi­kár, sótlan, távolságtartó az együttélés, vagy ha úgy tetszik, érzelemhiányos minden. Sok­szor még a látásból ismerők kö­zött sem hallok beszélgetést, jó szót, nem látok még „félmo­solyt” sem, s ha lehet, kikerül­jük, elkerüljük egymást, és kö­szönés helyett is inkább elfor­dulunk. Tisztelet a kivételnek! Felmerül bennem, tiszteljük-e, becsüljük-e eléggé egymást és egymás megértése, elfogadása az erkölcsi normáknak megfele­lje? S főképpen, mi az oka a kapcsolat, az érdeklődés hiányá­nak? Nincs jogom ítélkezni, mégis, nap, mint nap azt tapasz­talom, mintha nem lenne „ke­rek”, ez a világ. Most nem csa­ládi kapcsolatainkról, együttélé­sünkről írok - bár lenne javíta­ni, változtatni való ott is - ha­nem főképpen napi talál­kozásainkra, intézményi érint­kezéseinkre gondolok. Változnunk, változtatnunk mindig lehet, s a jó célt feladni sohasem szabad, és elsősorban rajtunk múlik, meddig jutunk el, és főképpen mivé lesz éle­tünk. Ezt tartja egy örök opti­mista fiatalember, aki ez ügy­ben, közel két éve folytat Don Quijote-i szélmalomharcot. Ezt erősítette meg egy közelmúltbe­li rádióműsorban is, amelyet a műsorvezető így harangozott be: „Székesfehérvárnak van Hogy vagy? cipőboltja”. A ripor­ter egy különös embert, egy kü­lönös történetet mutatott bí?, amely akár még a mai elidege­nedett világunkban is természe­tes, megszokott, mindennapos lehetne. Mégis olyan volt, mint egy mese, mint egy utópiszti­kus történet, a talán soha meg nem valósítható elképzeléssel és egy szegénylegénnyel, aki fel­vette a harcot a gonosszal, a be­felé fordulással, az elidegene­déssel, az érdektelenséggel szemben, de elképzelése sajnos még ma sem áll győzelemre. És most lássuk a medvét, lás­suk a történetet! Egy 27 éves fe­hérvári fiatalember, egy cipőbol­ti dolgozó fejébe vette, hogy ki­zökkenti vásárlóit, a kedvetlen, egymás iránt érdeklődést nem mutató, az örök vesztes, a világ minden baját magával cipelő ember állapotából. Megpróbálta megváltoztatni a mai sótlan, ízetlen, szinte gépies világun­kat, mosolyt varázsolva a vásár­lók arcára, hogy jobb legyen közérzetük, életük. Munkatár­saival már a kiszolgálásnál igye­keztek kapcsolatot teremteni a vásárlókkal, s mindenben segí­teni, amiben lehetett, de az ud­varias gesztusokat nem min­denki fogadta osztatlan sikerrel. M ajd jött a folytatás, az utolsó stáció, a pénztár, ahol a fiatal­ember próbált szót váltani a ve­vővel, egy jó hangulatú búcsú reményében. A vásárlóból, rö­vid időre - legalább néhány má­sodpercre - szeretett volna „be­szélgetőtársat” varázsolni, ezért udvariasan megkérdezte: „Hogy (van) vagy?, Hogy érzi magát?, Kinek vásárolt?, Mi a (helyzet) pálya?” - és így tovább. És a mai közállapotainkra figye­lemmel, nincs abban semmi vá­ratlan, hogy a kérdéseket leg­többször szótlanság, vagy eluta­sítás követte. Csak nagyon rit­kán válaszoltak és ritka volt, mint a fehér holló, amikor a ve­vő is szóba elegyedett, a kérde­zővel vagy esetleg válaszolt is. A kérdések szinte mindenkit megleptek, hisz az emberek el­szoktak az udvarias gesztusok­tól, az őszinte hangtól, pedig nem mindegy, hogyan telnek napjaink. Úgy érezték magukat, mintha éppen reklámfilm, vagy legalábbis kandi kamerás felvé­tel készült volna. A fehérvári fiatalember el­mondta, egy olyan világot sze­retne, ahol az emberek - a bol­tokban, az intézményekben és mindenütt - udvariasan szót váltva, egyenrangú partnernek tekintik egymást. Talán csak álom az elképzelés? Vagy még­sem? Igen. Rajtunk múlik, ho­gyan folytatjuk azt, amit a fehér­váriak elkezdtek. Még ne szá­moljuk a mosolyokat és ne ala­pítsunk Mosoly kupát sem, de eljöhet annak is az ideje. Hisz oly’ nemes a cél, ezért csinálni, csinálni kellene, egy szebb, egy boldogabb világért! Bartos József b Uniós és Állami forrásból HITELLEHETŐSÉG M1KROVÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitei fix kamatozású, m ügy leti kamat j ü- Maximális összeg: nllió Ft- Maximális futamidő: -Türelmi idő: max. i2 hónap- 0%-os önerővel, előfinanszírozás mellett -Kezd« vállalkozásoknak is fi rfeMtofejtfc&rtírs! Alapítván, HatOtí X 1. Elérhetőségeink: 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Mikrohitel menedzser: Csörge Gábor 30/200-6622 és E-mail: mikrohitel@nmrva.hu A „Művészetre hívás nap­ja” Ipoly-menti rendez­vénysorozat részeként Nagyorosziba hívták a szervezők a kultúra bará­tait, ahol érdekes könyvis­mertető hangzott el és ze­nés-táncos- verses-énekes műsorszámok szórakoz­tatták a megjelenteket. H. H. ~ Nagyoroszi. A Sugárkankalin Turisztikai Egyesület által „ke­zelt” eseménytár Nagyorosziban tartott állomásán először Végh Jó­zsef helytörténész mutatta be „A hadak nyugat-nógrádi útjain” cí­met viselő, közelmúltban megje­lent kötetét. Ebben az őskortól napjainkig tekinti át a szerző - sok-sok érdekességgel és legen­dával teletűzdelve -, hogy milyen hadi események, hadászattal kapcsolatos fontosabb fejlemé­nyek történtek a térségben az év­századok során. Emlékezett például Marcus Aurelius római császárnak a diósjenői tónál 173-ban, a ger­mánok ellen vívott híres ütkö­Hadak útján Ny ugat-N ógrád ban zetére, amikor vesztésre állva egy Börzsöny felől érkező or­kán „segítette” ki a légiókat és szórta szét a barbár katonasá­got - és ez az erőteljes fuvallat azóta is időről-időre lezúdul a hegységből, néha károkat is okozva a községben. Felmerült továbbá a szintén Diósjenő kö­zelében lévő Kámor barlangjá­nak legendája, amely a monda szerint csodás kincseket rejt magába, amely azonban csakis harangzúgás alatt, és kizárólag egy hetedszülött fiúgyermek jutalma lehet. Végh József könyvében - cím­lap illusztrációként is - megele­venedik továbbá az 1849-es sza­badságharc rétsági csatája, ami­A műsorban felléptek helyi néptáncos fiatalok is kor a Vác felől az oroszok elől me­nekülő honvédsereg Pöltenberg Ernő vezérőrnagy (későbbi aradi vértanú) vezette utóvédje itt tar­totta fel Paszkevics „muszkáit”, hogy Görgeyék egérutat nyerje­nek a Felvidék felé. Nevezetes személyiségek hírneves tetteit, avagy pikáns kalandjait is meg­örökíti a kötet: a banditává lett Krúdy Kálmán halálát, Mind- szenty József kiszabadítását Felsőpetényből, Hornos Gergely „bakaköltő” verseit, és még szá­mos históriát arról a területről, amelyet a Börzsöny ölelése és az Ipoly kék „csíkja” fog össze. A bemutatót követően a nem­régiben rendezett különböző tehetség-felvonultató versenye­ken eredményeket elért, Nagy­orosziban élő-tanuló diákok előadását élvezhette a közön­ség: néptán^ó^^Waíifeiókat, kedves mesét, szavalatot és zengő énekeket. Száznegyven esztendő törvényszéki története Egyedülálló kötet mutathatja be a Nógrád megyei törvényszék munká­jának elmúlt száznegyven esztende­jét - hangsúlyozta dr. Benkó Anna, a Balassagyarmati Törvényszék el­nöke az Ipoly-parti városban a na­pokban tartott könyvbemutatón. Hegedűs H. Balassagyarmat Maga a „Szemelvények Nógrád megye bíróságainak történetéből (1871-2011)” címet viselő kötet ötlete dr. Ha­lász Zsoltban, a Nógrád Megyei Bíróság egy­kori elnökében fogalmazódott meg először, aki elmondta, jó tizenkét-tizenhárom évvel ezelőtt már próbálkoztak a hatalmas adattö­meg összegyűjtésével, de végül ez az „amatőr” kísérlet nem váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeket, a szerzőknek felkért személyiségek más irányú elfoglaltságaik miatt nem tudták megoldani a feladatot 2009-ben viszont elindulhatott a munka - fogalmazott dr. Halász Zsolt. Ekkor Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár akkori igazgatója ajánlotta éppen jogot hall­gató munkatársát, Tóth Tamást. Minő sze­rencse, a levéltáros fiatalember azóta ledok­torált, s immár alügyészként tevékenykedve folytathatta a kutatómunkát. így készült el, hosszú előkészítés után idén év elején a vas­kos könyv, amelynek megjelentetésében az Országos Bírósági Hivatalhoz benyújtott si­keres pályázaton nyert támogatás is komoly anyagi segítséget nyújtott. Dr. Tóth Tamás ezután beavatta a hallgató­ságot - köztük nyugalmazott és jelenlegi bírá­kat - a gyűjtés részleteibe, illetve számos érdekességet is felvillantott. így például I megtudhattuk, hogy nem is olyan régen j még Szécsényben és Rétságon is műkő- ;J dött járási bíróság, a Szécsényhez tartó- | zó Etes község pedig hivatalos bead- ■ ványban kérelmezte 1947-ben, hogy gördülékenyebb közlekedés miatt, a tár­NiYEív NOCRAB MECYE ; ÉlillrilWAK TÖRTÉNSTMÓ1 Az ötletgazda és a szerző: dr. Halász Zsolt (állva) és dr. Tóth Tamás gyalásokra megidézett emberek minél köny- nyebb eljutása érdekében Salgótarjánhoz tar­tozzanak, hiszen az iparvá­ros és a bányásztelepülés között mindössze kilenc ki­lométer a távolság, és még villamosított bányavasút is visz oda. Szintén mosolyt váltott ki a közönség sora­iban az a „dohogás”, amit a megyei bíróság elnöke panaszos levél formájában j szövegezett meg 1949-ben a volán vállalathoz, mond- I ván a zagyvapálfalvai 1 megállóban várakozva nem vette őt fel a menetrendszerinti autóbusz, azzal a hivatkozással, hogy nincs elég hely a járaton, holott saját szemével látta, ahogy fel­száll két utas. Amiatt pedig, hogy nem ért idő­ben vissza Balassagyarmatra, az ítélkezési te­vékenységet is kár érte. De még több ilyen és hasonló érdekes történet elevenedik fel a könyvben. Dr. Tóth Tamás hozzátette, adattár és forrásgyűjtemény egyaránt található a kiad­vány lapjain, és bár néhány fontos információ kimaradt az eredeti szövegekből, egy pótlap­pal megoldották a hiányosságokat. A könyvbemutató végén dr. Varga Zsolt, a Balassagyarmati Járásbíróság elnökhelyette­se idézett részleteket Frideczky Lajosnak, a Balassagyarmati Törvényszék első elnöké­nek megható memoárjából. Az eseményt Cselényi Noémi és Ember Dániel művésztanárok gitár-fuvola duó előadása színesítette. 4 < < Vegh József könyve rengeteg erdekesseget tartalmaz

Next

/
Thumbnails
Contents