Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
2015-04-18 / 90. szám
„Azért születtünk, hogy..." Börzék Albert élete egy nyitott könyv. Pilinyben született, ott nőtt fel, s vált becsületes, köztiszteletben álló emberré. A faluban mindenki ismeri, tiszteli. Életének jelképes könyvét abban a szobában „lapozgattuk”, amelyben 1948. szeptember 18-án megszületett. Szenográdi Ferenc Piiiliy. - Abban az időben az édesanyák otthon szültek, engem is a falu szülésznője segített a világra, itt, ebben a szobában - mondta Borzák Albert, aki nagy szeretettel, tisztelettel beszélt általános iskolai tanítóiról, Radics Győzőnéről, Veszelovszki Erzsébetről és Patai Ferencről. Ahogy felcseperedett, úgy döntött, hogy autószerelő lesz. Mindig is érdekelte a technika. Szécsényben a Vegyesipari Javító Vállalatnál volt autószerelő 1972- ig. A következő munkahelye a szécsényi költségvetési üzem, ahol annak megszűnéséig dolgozott. Ekkor úgy döntött, hogy önállósítja magát, autószerelőként dolgozik Pilinyben. Az édesapja 1959-ben meghalt. Jutka nővére még korábban, 1955-ben elköltözött a családi házból, így Ö lett annak fenntartója. Az épületet szép lassan átalakították, bővítették, elkészült a szerelőműhely. 1972- ben nősült. Három gyermekük született, ma már valamennyiben kirepültek a családi fészekből. Richárd építészmérnök, családjával Budaörsön él. Gábor végzettsége gépjárműmérnök, Budán lakik. Attila matematikafizika szakos tanár, Budapesten él és dolgozik.- A nagy lakásban ketten vagyunk a feleségemmel. Viszont amikor a három gyermek a családjával hazajön, jól jön a nagy épület - magyarázta. Borzák Albert, amikor érzékelte, hogy a kis faluban az autószerelésből nem lehet megélni, a mezőgazdaság felé fordult. Ma 35 hektáron gazdálkodik. Az az ember, aki azt vallja, az embernek kötelessége tenni önmagáért, családjáért és a falujáért. A rendszerváltást követően 24 éven át kapott bizalmat a falu lakosságától, tagja volt az ön- kormányzatnak. Azért „csak” 24 évig, mert a legutóbbi választáson már nem jelöltette magát. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy mit jelentett számára a képviselőség, azt válaszolta: felelősséget.- Annak idején a tanácsi rendszerben felülről megmondták, hogy mit kell csinálni, és a falu vezetői azt tették. Nem beszélve arról, hogy Piliny nem is volt önálló község, az endrefalvai közös tanácshoz tartozott. Az önkormányzatnak senki sem írta elő, hogy mit tegyünk, a törvényességet betartva tettük a dolgunkat. Fejlesztettük a falut, utakat építettünk, segélyt osztottunk. Tudtuk, hogy mi döntünk, és miénk a felelősség- fogalmazott- Mi az, amire szívesen emlékezik vissza az elmúlt 24 évből?- Sok mindenre. Örültem, amikor lehetőségünk adódott a felső tanintézetben tanuló fiatalok anyagi támogatására. Engem ez már nem érintett, mert a fiaim korábban végeztek, de tisztában voltam azzal, hogy mit jelent az anyagi támogatás. Azon voltam, hogy a rászoruló családok a lehetőségeinkhez mérten kapjanak anyagi támogatást- Miért nem jelöltette magát?- Úgy gondoltam, hogy helyet kell adni a fiataloknak. Nem igaz az, hogy nincsenek pótolhatatlan emberek. Úgy látom, hogy megint egy jó csapat jött össze, a polgármester változatlanul kezében tartja a falu irányítását. 1986-tól a helyi egyházközség elnöke vagyok, ezt a beosztásomat még megtartottam. Azt mondom, azért születtünk, hogy tegyünk valamit az embertársainkért. Borzák Albert ezt nem csak mondja, ennek szellemében is él. HIRDETÉS Uniós és Állami forrásból HITELLEHETŐSÉG MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK HAtOHT Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, az ügyleti kamat jelenleg 3)- Maximális összeg: Hl millió Ft- Maximális futamidő: 10 év- Türelmi idő: max. 12 hónap -0%-os önerővel, előfinanszírozás mellett -Kezdő vállalkozásoknak is Elérhetőségeink: 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Mikrohitel menedzser: Csörge Gábor 30/200-6622 és E-mail: mikrohitel@nmrva.hu Pockok rendkívüli elszaporodása okozott és okoz jelentős károkat, keseríti a gazdálkodók életét az ország különböző részein. Békésben a néhány napja napvilágot látott hírek szerint nagy valószínűséggel a nem megfelelő, ellenük való védekezés szintén tett nagy kárt a vadállományban: ötven, de akár száz őz veszett, illetve veszhet oda. (Fácánok, nyulak is elpusztultak.) Pontosabb adatot azért nem tudnak, mert az alkalmazott szer napok alatt fejti ki (véralvadásgátló) hatását, ráadásul lassú kínhalállal végez az állatokkal... Megyénkben is méretesebb a pocok-populáció? Kell-e irtani nálunk a gazdálkodóknak? Négiád A szakemberek szerint több körülmény - köztük az időjárás, a viszonylag száraz, enyhe telek, az összehangolt védelem hiánya, a megváltozott földterületi, illetve birtokviszonyok összhatása - kedvez annak, hogy az utóbbi években állandó gondot jelent itthon a mezei pocok-rertő- zöttség. Szakmai mérlegelés mondja ki, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb kártételét tavaly ezek a rágcsálók okozták. Jól példázza ezt az ugyancsak az Alfóld- ön 2014-ben előfordult eset: csaknem kilencven hektáron szinte teljesen eltűnt a kalászos, gyakorlatilag tarra rágták az üreglakók az ültetvényt. Mutatja a probléma elharapózását az is, ahogyan bővült a felhasználási engedélyek területe: az előző nyáron Békés, Baranya, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Pest, Tolna, Csongrád, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Hajdú-Bihar, majd Heves, Bács- Kiskun, később Nógrád, Győr- Moson-Sopron és Vas megye is be kellett, hogy álljon a sorba. Mit mondanak, panaszkodnak-e ez ügyben nálunk a gazdák? Rendelkeznek-e kellő információval arról, miként lehet szabályosan védekezniük? Erről elsőként falugazdász véleményét kérdeztük meg. Nyebehajné Kiss Katalin (Balassagyarmat) egyrészt jelezte, hogy megyénkben is okoz gondokat a túlszaporo- dás, azonban korántsem olyan méretekben, mint az ország egyes részein. Inkább Pásztó és Salgótarján környékét érinti a jelenség, ami pedig az irtást illeti, az érintettek könnyen hozzáférnek az alkalmazható szerről, az ezzel kapcsolatos tudnivalókról szóló tájékoztatáshoz. A ragadozó madarak segítségünkre vannak, de ilyen mérvű túlszaporo- dottságnál ez messze nem elég. Mindenesetre javasolt a T alakú ülőfák kihelyezése a művelt területeken a rágcsálókkal táplálkozó nagymadaraknak. A Nógrád Megyei Kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és földművelésügyi főosztály nik vény- és talajvédelmi osztályának vezetőjét is megkerestük a témával kapcsolatos kérdéseinkkel. Puszta Gergely arról tájékoztatott, hogy a mezei pocok elszaporodása szűkebb pátriánkban 2014- ben, ősszel indult el, s főként kalászosokban, repcében, de gyümölcsösben és erdészeti területeken is károsított. Ez jellemzően Nógrád déli területeit érintette, illetve érinti, a megye középső és északi részein csak elvétve fordult elő az egyedsűrűség növekedése. 2015-ben is hasonló a helyzet, gócszerű a pocok-kolóniák kialakulása. A növényvédelmi hatóság tizenegy védekezési bejelentéshez, igényhez adta hozzájárulását, a vegyszert 2500 hektáron juttatták ki. A vezető szakember ez utóbbi kapcsán egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy csak a járatokba helyezve szabad felhasználni. Hozzátette, a szabályok következetes betartásával végzett védekezés fontos, hiszen a mezei pocok jelentős kártevő, ezért azok a gazdák, akiknél jelentkeznek ezek a gondok, keressék meg a növény- védelmi hatóságot, amely sokféle információval tud szolgálni. Az Országos Madártani és Természetvédő Egyesület nógrádi csoportja tavaly és az azt megelőző évben sem észlelt ragadozómadár-pusztulást szűkebb pátriánkban. 2010-ben Cerednél a szlovákiai határvonalon találtak mérgezés-gyanús réti sast, amely felépült, s konkrétan nem derült ki, hol, illetve mi került a szervezetébe. Ez utóbbiak is utalnak a más országrészekhez mérten jobb helyzetünkre, illetve arra, hogy az eddigi pocokirtások során előírásszerűén jártak el a nógrádi gazdák. A ma leginkább környezetbarát szer nem rendelkezik állandó forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel az Európai Unióban, azonban a magyar növényvédelmi hatóságnak, amennyiben indokolt, lehetősége van szükséghelyzeti engedély kiadására. Környezetvédők és a madártani egyesület tagjai ennek ismeretében is ellenzik az alkalmazását, azt vallják, hogy más módon, például a járatok gázosításával kellene csökkenteni a pocok-fertőzöttséget. (MJ.) Egyelőre nem kezdődhet népszavazás arról, hogy akarnak-e börtönt Bátonyterenyén az ott élők, mert a helyi választási bizottság (hvb) megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. A testület már másodszor utasította el a kezdeményezést. Az MTI beszámolója szerint a város honlapján közzétett határozat kimondja: a benyújtott aláírásgyűjtő ív formai szempontból megfelel a jogszabályi előírásoknak, a feltenni kívánt kérdés - „Akar-e Ön Bátonyterenyén büntetés-végrehajtási intézetet?” - viszont nem felel meg az egyértelműség követelményének. Az indoklás szerint a kérdésre lehet ugyan igennel vagy nemmel felelni, de egy „negatív választói akaratot kifejező helyi népszavazás esetén a képviselő-testület nem kerül abba a helyzetbe, hogy eldöntse, megépüljön- e vagy sem Bátonyterenyén a büntetés-végrehajtási intézet”. A börtönt nem az önkormányzat akarja megépíteni, hanem a magyar állam, így a döntés nem a képviselő-testület hatásköre - teszik hozzá. Kitér arra is a határozat, hogy a képviselő-testület 180 napon belül köteles az érvényes és eredményes helyi népszavazás döntésének megfelelő rendeletet alkotni, így viszont, ha az „igenek” kerülnének többségbe, akkor börtön létesítéséről kellene döntenie az önkormányzatnak. Ez azonban költségvetést érintő döntés lenne, amelyről nem lehet helyi népszavazást tartani. A szervező, Szerémi László először március 11- én, majd - miután ezt a hvb 16-án formai okok miatt elutasította -, március 23-án ismét kérte a hitelesítést. A mostani döntés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni a Balassagyarmati Törvényszéknél. Bátonyterenye önkormányzata március 27-én döntött úgy, hogy földterületet ajánl fel új börtön megépítésére a Belügyminisztérium felhívására. A név szerinti szavazáson nyolc képviselő igennel, négy nemmel szavazott. Az önkormányzati határozat kimondja: az ajánlat kedvező elbírálása esetén felhatalmazzák a polgármestert az ingatlanok tulajdonjogának térítésmentes átadására, kivéve, ha helyi népszavazás eredményeként a képviselő-testületnek ezzel ellentétes döntést kell hoznia. A minisztérium pályázatára március 31-ig lehetett jelentkezni, a döntés kilencven napon belül várható. A legalább 500 személyes börtön építését 2017-ben kezdenék meg, és 2018-2019-től működne. Bátonyterenye mellett területet ajánlott fel e célra Balassagyarmat, továbbá Dombóvár, Bátaszék, Szolnok és Békéscsaba is. < * » I V > A mezei pocok elszaporodása szűkebb pátriánkban tavaly őszszel indult el Fontos a szabályok következetes betartásával végzett védekezés ^ Pockok tömege károsít a szántókon, gyümölcsösben
