Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

2015-04-16 / 88. szám

Egyeztetés a település- fejlesztési támogatásokról Befejeződött a továbbképzés Lezárult a Magyar Nemzeti Levéltár Nóg- rád Megyei Levéltára kulturális szakembere­inek képzése. Salgótarján, a levéltár a „Kulturális szakemberek to­vábbképzése a szolgáltatás­fejlesztés érdekében” című pályázati kiíráson több mint 10.3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. Az intézmény hagyományos - iratőrző, iratgyűjtő, tudomá­nyos-kutató, jogbiztosító - funkciói mellé mára az alap­vető feladatok közé tartoznak a közművelődési, oktatási és oktatássegítő alapfeladatok, amelyek a levéltári szolgáltatá­sok körét szélesítik, színesítik. A levéltárak ilyenféle nyitása a szakmai megújulás lehetősé­gét kínálja, ám ezzel együtt nyilvánvalóan fontos a levéltá­ri szakértő tudásának aktuali­zálása, megújítása. Ezt a költ­ségigényes feladatot kizárólag uniós forrásokból tudta az in­tézmény megvalósítani. A pro­jekt időtartama alatt gyakorla­tilag a levéltár valamennyi szakemberének továbbképzé­se megvalósult A projekt kere­tében tizennyolc munkaválla­lót vontak be hatféle - többek közt nyelvi, informatikai és di­gitalizálási, uniós pályázatíró, kommunikációs - képzésbe, akik több mint négy és félezer tanórán vettek részt. A megvalósult oktatások a Nógrád Megyei Levéltár ver­senyképességét erősítik, to­vábbá lehetővé teszik a tér­ségben élő diákok, kutatók, látogatók, hátrányos helyzetű csoportok hasznos informá­ciókhoz jutását, amelyet kul­turális és közművelődési, ok­tatási programjaikkal igye­keznek biztosítani. Alaposan finomítani kell a vágyakhoz mért igényeiket a nyugat-nógrádi önkor­mányzatoknak, hogy vég­legesen kialakuljon, a köz­ponti forrásokból milyen fejlesztéseket hajthatnak végre a közeljövőben - ez derült ki a Terület - és Te­lepülésfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcso­lódó járási polgármesteri egyeztető fórumon, a ba­lassagyarmati Városháza nagytermében. Hegedűs Henrik Balassagyarmat a jelenlévő - nem teljes számban megérkezett - települési vezetőket SkucziNán­dor, Nógrád Megye Közgyűlés­ének elnöke köszöntötte. Röviden kitért arra, hogy miért fontos a projektek előkészítése során a megyei vezetés által működtetett területfejlesztési ügynökség sze­repe: a kistelepüléseknek ugyan­is nincs módjuk, legfőképpen pe­dig anyagi lehetőségük arra, hogy ezekre a feladatokra képzett pro­jektmenedzsereket foglalkoztas­sanak, máskülönben pedig az, hogy sok területen ezeket a mun­kákat leveszik a helyi önkor­mányzatok „válláról”, egyben a felelősség áthárulását is jelenti. Kiemelte, a TOP-források el­osztása során nem kevés pénz­ről, nógrádi szinten 41 milliárd forintról van szó, azaz nagyon „top-on” kell lennie mindenki­nek, hogy a fejlesztési pénzek mindenhova időben eljussanak, és mindenki az elképzeléseihez, terveihez mért összegekből gaz­dálkodhasson. Ráadásul a me­gyék lakosságát tekintve az egy főre jutó támogatás Nógrádban a legmagasabb az országban, 280 ezer forint, tehát látható, hogy ennek az országrésznek a fej­lesztése, előbbre lépése érdeké­ben komoly központi szándék nyilvánult meg. A továbbiakban Sándor Ildikó, a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezető igazgató­ja ismertette a részleteket a pol­gármesterekkel. Hangsúlyozta, egyáltalán nem könnyű feladat a források igény szerinti elosztása, mert, ahogy az adatokból kitűnik, javarészt a fejkvóta szerinti lehető­ségeknél többet kívánnak megva­lósítani az önkormányzatok. Eze- ketkell a jövőben egyeztetésekkel, megbeszélésekkel, tárgyalásokkal úgy összeigazítani, hogy kiformá­lódjanak belőlük a tényleges tá­mogatások. Hozzátette, akadnak azonban jelentős eltérések is. Itt van például a bölcsődék helyzete: az Európai Bizottság egyértelmű célja a kontinensen, hogy a mun­kaerő-hatékonyság növelése érde­kében az anyákat minél előbb visszavezessék a „foglalkoztatási piacra", ezért elsősorban a bölcső­dei férőhelyek számának növelése áll az érdekükben. Ám Nógrád megyében nincs erre komoly igény, annál inkább óvodai fejlesz­tésekre. Jó példa erre Érsekvad- kert esete: a nagyközség teljesen új óvodát szeretne felépíteni, ezért 331 millió forintos támogatást kér­ne, ám erre a pályázati előírások nem adnak konkrét esélyű így kénytelen lesz a helyi önkormány­zat némiképp átalakítani az elkép­zeléseket, profánul szólva megke­resni a kiskapukat, miként tudnák mégis ezt az évtizedes gondot orvo­solni a faluban. Ebben segítséget ígért a fejlesztési ügynökség is. De itt van például egy másik fej­lesztési terület, az orvosi rendelők esete: itt elsősorban azon települé­sek járhatnak jól, ahol eleve már többfajta egészségügyi szolgálta­tás működik a rendelőben, a házi­orvos mellett védőnő, gyerekor­vos, vagy éppen „fogdoktor”. Ha­sonlóképpen kiemelt területnek számítanak a támogatások elosz­tásánál az energetikai korszerűsí­tések, összefüggésben a környe­zetalapú gazdálkodással, így a széndioxid-kibocsátás csökkenté­sével. Egy polgármesteri hivatal fűtés-korszerűsítésénél így azok részesülnek előnyben, akik gáz­zal fűtenek, akik fával, vagy már korábban áttértek a bio-megoldá­sokra, hátrányba kerülnek a meg­ítéléskor. Az ipari területek fejlesz­tése és kialakítása esetében pedig a beruházónak már engedélyek­kel, költségvetési tervvel, pontos műszaki paraméterekkel kell ren­delkeznie, és az adatlapon leírt összegek utólag nem változtatha- tóak meg. De egyéb fejlesztési te­rületeken, így a szociális település­rehabilitáció, a belterületi csapa­dékvíz-elvezetés, vagy a szociális alapellátások kérdésében is rend­kívül szigorú feltételeket állapítot­tak meg a program „gazdái”. Sándor Ildikó elmondta, ápri­lis során a pályázati felhívások­hoz beérkezett véleményeket ér­tékelik, miként illeszkednek az igények a tényleges lehetőségek­hez, s ezek során az a cél, hogy minél több helyi projekt feleljen meg a követelményeknek. Az el­ső támogatási szerződéseket így szeptemberben köthetik meg, a fejlesztések gyakorlati kivitele­zései pedig legkorábban jövő ta­vasszal indulhatnak el. A részletes ismertető során ki­derült, a balassagyarmati járás huszonkilenc érintett települése közül a legtöbben másfél-kétsze­res igényeket adtak be az erede­ti, lakosságszámhoz mért fejkvó­táikhoz képest, de például négy község, Ipolyszög, Mohora, Nóg- rádkövesd és Terény egyetlen fo­rintra sem pályázik. A hozzászólások során a polgár- mesterek közül többen csalódott­ságuknak adtak hangot, de vala­mennyien egyetértettek abban: ilyen történelmi lehetőséget, ilyen fejlesztési esélyt nem szabad el­szalasztani, ami most kínálkozik, tehát a lehető legutolsó pillanatig el kell menniük az egyeztetések során, hogy minden érintett tele­pülés jól járjon, és terveik nagy ré­sze megvalósulhasson. Skuczi Nándor köszöntőjét mondja - mellette Sándor Ildikó és dr. Szabó József megyei főjegyző Egy tavaszi szerelem Fiatal voltam és szerelmes, s mit csinálhat egy bolondos, sze­relmes flótás, bizony-bizony előbb-utóbb elcsábul és néha-né­ha bolondot csinál magából. Kö­zépiskolásként és tizenhét éves „nagyfiúként”, sok-sok szépség­gel, „nyíló virággal” körülvéve, áldott meg a sors, és úgy érez­tem, hogy enyém a világ, s ne­kem nyílik, nekem virágzik minden virág. És, hogy ne feled­jem, tavasz volt, gyönyörűséges tavasz és a lelkem is tele volt szerelemmel. Most hatvan éve történt épp’, amire emlékezem - és Istenem, micsoda különb­ség...! Akkor fiatal voltam és élet­tel, ambícióval tele, s nem túl­zás, hogy most 77 évesen csak emlékeimből élek. Persze nem panaszkodom, mert jó volt, szép volt, s igaz volt életem. Korán, nagyon fiatalon - alig húsz éve­sen - nősültem és szerelmün­ket sosem fenyegette veszély. Pe­dig a hűség már akkor sem volt szentírás, sőt. Mégis gyönyörű­séges volt és nem egy nyáron, hanem 54 éven át tartott. Felejt­hetetlen és örök, amely az utol­só utamig elkísér. Most, hogy az alkonyat éveit morzsolgatom, eszembe jut sok minden, diák­éveim, szerelmeim, eszembe jutnak álmaim, vágyaim, közü­lük egyik-másik olyan, mintha meg sem történt volna. Akár megtörtént, akár nem, ma már csak életem szépségeiről ábrán­dozom. Öreg fejjel ma sem tudom, hogy a szerelem tekintetében ti­pikus volt-e életem. Ugyanis, ma már nagyon sokan a bölcsödé­ben, de legkésőbb az óvodában szerelembe esnek. Sokszor hal­lom, hogy a gyermekek édes­anyja, családja erről áradozik. Én későn érő - de, az elveszte­getett időt bepótolni akaró - gye­rek voltam. Tíz éves lehettem, amikor az első kislány meghódí­totta a szívemet. Ahogy vissza­gondolok, talán nem is volt sze­relem. Olyan volt, mint a tavasz­virág: rövidéletű. Majd ezután sorra - egyiket-másikat elsietve is - több egy tavaszi (egynyári) szerelem ejtett rabul. A lányok egyszerűen megigéztek és a szí­vem, az mindig engedett. Gyö­nyörű szemük, csábos moso­lyuk, varázsos alakjuk és egész lényük elől nem volt menekvé­sem. Együtt volt minden a „nagy” szerelemhez. Ahogy új­ra élem emlékeimet egy fellán­golásra, egy rövid életű, de szép szerelemre, ma is tisztán emlé­kezem. Tavasz volt, s tele voltunk vá­gyakozással. A szépség velünk volt, a virágzó fák, a sok-sok ta­vaszvirág és a véget nem érő bol­dogság. Oh, Istenem! Bárhová is indultunk, kikötni, megérkezni csak a „szigeten” tudtunk. Ez volt a végállomás, a szerelme­sek szigete, vagy ha úgy tetszik, a szerelmesek búvóhelye. Há­nyán és hányszor voltak ott és ki tudja meddig voltak boldogok? Talán ma már ez mellékes is. A fontos az, hogy miénk volt a vá­ros legszebb helye, a Sétány vagy ahogy már akkor is hívták, a Szajna part. Napközben átjáró­ház, sétatér, este pedig minden volt, de legtöbbször talán csak az álmodozások helye. Ahogy a Nap nyugovóra tért, úgy népe­sültbe szigetünk, s a végén már egy „talpalatnyi” pad sem volt A párokat egy-egy villanásnyira csak a cigaretta fénye jelezte. Olyan volt, mintha szentjános­bogár röpködött volna a levegő­ben, amely - mint mi is - éjjeli életét élte. Igazi szerelemhóna­pok voltak. Megismertem a bol­dogság ízét és azt hittem örökké tart. Nem láttam és nem hallot­tam semmit Rabja, világbajno­ka lettem egy álomnak, amely mégis véget ért, s ezen a „mécs­esén” is öngólt rúgtam. Néha rá gondolok és most, hogy emléke­zem, itt van velem újra, és lehé- tett volna tán’ a nagy „Ő”, az iga­zi ő is. Mi történt mégis? Már nem tudom. Fedje csak örök ho­mály, mi történt azon a tavaszi éjszakán...! BartosJózsef HIRDETÉS ÉSZAKMAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS VÍZMŰVEK ZRT.- ~ vAz ÉRV ZRt. ezúton nyújt tájékoztatást arroj; 'SÉF®®* hogy a Salgótarjáni és a Pásztói Ügyfélszolgálati nyitva tartása 2015. februártól megváltozott Kollégáink az új ügyfélfogadási időben is készséggel állnak Felhasználóink rendelkezésére! Salgótarjáni Pásztói ; Ügyfélszolgálati Iroda 3100 Salgótarján, Munkásotthon tér 1. Ügyfélszolgálati Iroda 3060 Pásztó, Csillag tér 21. 06/32-316-135 06/32-460-061 Nyitva tartás: Nyitva tartás; Hétfő: 8.00-18.00 Kedd: 8.00-15.00 Szerda: 8.00-15.00 Csütörtök: 8.00-15.00 Péntek: 8.00-13.00 rrm Hétfő:8.00-20.00 Kedd: 7.30-15.00 Szerda: 7.30-15.00 Csütörtök: 7.30-15.00 Péntek?1* M I V

Next

/
Thumbnails
Contents