Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
2015-04-16 / 88. szám
Egyeztetés a település- fejlesztési támogatásokról Befejeződött a továbbképzés Lezárult a Magyar Nemzeti Levéltár Nóg- rád Megyei Levéltára kulturális szakembereinek képzése. Salgótarján, a levéltár a „Kulturális szakemberek továbbképzése a szolgáltatásfejlesztés érdekében” című pályázati kiíráson több mint 10.3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. Az intézmény hagyományos - iratőrző, iratgyűjtő, tudományos-kutató, jogbiztosító - funkciói mellé mára az alapvető feladatok közé tartoznak a közművelődési, oktatási és oktatássegítő alapfeladatok, amelyek a levéltári szolgáltatások körét szélesítik, színesítik. A levéltárak ilyenféle nyitása a szakmai megújulás lehetőségét kínálja, ám ezzel együtt nyilvánvalóan fontos a levéltári szakértő tudásának aktualizálása, megújítása. Ezt a költségigényes feladatot kizárólag uniós forrásokból tudta az intézmény megvalósítani. A projekt időtartama alatt gyakorlatilag a levéltár valamennyi szakemberének továbbképzése megvalósult A projekt keretében tizennyolc munkavállalót vontak be hatféle - többek közt nyelvi, informatikai és digitalizálási, uniós pályázatíró, kommunikációs - képzésbe, akik több mint négy és félezer tanórán vettek részt. A megvalósult oktatások a Nógrád Megyei Levéltár versenyképességét erősítik, továbbá lehetővé teszik a térségben élő diákok, kutatók, látogatók, hátrányos helyzetű csoportok hasznos információkhoz jutását, amelyet kulturális és közművelődési, oktatási programjaikkal igyekeznek biztosítani. Alaposan finomítani kell a vágyakhoz mért igényeiket a nyugat-nógrádi önkormányzatoknak, hogy véglegesen kialakuljon, a központi forrásokból milyen fejlesztéseket hajthatnak végre a közeljövőben - ez derült ki a Terület - és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódó járási polgármesteri egyeztető fórumon, a balassagyarmati Városháza nagytermében. Hegedűs Henrik Balassagyarmat a jelenlévő - nem teljes számban megérkezett - települési vezetőket SkucziNándor, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke köszöntötte. Röviden kitért arra, hogy miért fontos a projektek előkészítése során a megyei vezetés által működtetett területfejlesztési ügynökség szerepe: a kistelepüléseknek ugyanis nincs módjuk, legfőképpen pedig anyagi lehetőségük arra, hogy ezekre a feladatokra képzett projektmenedzsereket foglalkoztassanak, máskülönben pedig az, hogy sok területen ezeket a munkákat leveszik a helyi önkormányzatok „válláról”, egyben a felelősség áthárulását is jelenti. Kiemelte, a TOP-források elosztása során nem kevés pénzről, nógrádi szinten 41 milliárd forintról van szó, azaz nagyon „top-on” kell lennie mindenkinek, hogy a fejlesztési pénzek mindenhova időben eljussanak, és mindenki az elképzeléseihez, terveihez mért összegekből gazdálkodhasson. Ráadásul a megyék lakosságát tekintve az egy főre jutó támogatás Nógrádban a legmagasabb az országban, 280 ezer forint, tehát látható, hogy ennek az országrésznek a fejlesztése, előbbre lépése érdekében komoly központi szándék nyilvánult meg. A továbbiakban Sándor Ildikó, a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a részleteket a polgármesterekkel. Hangsúlyozta, egyáltalán nem könnyű feladat a források igény szerinti elosztása, mert, ahogy az adatokból kitűnik, javarészt a fejkvóta szerinti lehetőségeknél többet kívánnak megvalósítani az önkormányzatok. Eze- ketkell a jövőben egyeztetésekkel, megbeszélésekkel, tárgyalásokkal úgy összeigazítani, hogy kiformálódjanak belőlük a tényleges támogatások. Hozzátette, akadnak azonban jelentős eltérések is. Itt van például a bölcsődék helyzete: az Európai Bizottság egyértelmű célja a kontinensen, hogy a munkaerő-hatékonyság növelése érdekében az anyákat minél előbb visszavezessék a „foglalkoztatási piacra", ezért elsősorban a bölcsődei férőhelyek számának növelése áll az érdekükben. Ám Nógrád megyében nincs erre komoly igény, annál inkább óvodai fejlesztésekre. Jó példa erre Érsekvad- kert esete: a nagyközség teljesen új óvodát szeretne felépíteni, ezért 331 millió forintos támogatást kérne, ám erre a pályázati előírások nem adnak konkrét esélyű így kénytelen lesz a helyi önkormányzat némiképp átalakítani az elképzeléseket, profánul szólva megkeresni a kiskapukat, miként tudnák mégis ezt az évtizedes gondot orvosolni a faluban. Ebben segítséget ígért a fejlesztési ügynökség is. De itt van például egy másik fejlesztési terület, az orvosi rendelők esete: itt elsősorban azon települések járhatnak jól, ahol eleve már többfajta egészségügyi szolgáltatás működik a rendelőben, a háziorvos mellett védőnő, gyerekorvos, vagy éppen „fogdoktor”. Hasonlóképpen kiemelt területnek számítanak a támogatások elosztásánál az energetikai korszerűsítések, összefüggésben a környezetalapú gazdálkodással, így a széndioxid-kibocsátás csökkentésével. Egy polgármesteri hivatal fűtés-korszerűsítésénél így azok részesülnek előnyben, akik gázzal fűtenek, akik fával, vagy már korábban áttértek a bio-megoldásokra, hátrányba kerülnek a megítéléskor. Az ipari területek fejlesztése és kialakítása esetében pedig a beruházónak már engedélyekkel, költségvetési tervvel, pontos műszaki paraméterekkel kell rendelkeznie, és az adatlapon leírt összegek utólag nem változtatha- tóak meg. De egyéb fejlesztési területeken, így a szociális településrehabilitáció, a belterületi csapadékvíz-elvezetés, vagy a szociális alapellátások kérdésében is rendkívül szigorú feltételeket állapítottak meg a program „gazdái”. Sándor Ildikó elmondta, április során a pályázati felhívásokhoz beérkezett véleményeket értékelik, miként illeszkednek az igények a tényleges lehetőségekhez, s ezek során az a cél, hogy minél több helyi projekt feleljen meg a követelményeknek. Az első támogatási szerződéseket így szeptemberben köthetik meg, a fejlesztések gyakorlati kivitelezései pedig legkorábban jövő tavasszal indulhatnak el. A részletes ismertető során kiderült, a balassagyarmati járás huszonkilenc érintett települése közül a legtöbben másfél-kétszeres igényeket adtak be az eredeti, lakosságszámhoz mért fejkvótáikhoz képest, de például négy község, Ipolyszög, Mohora, Nóg- rádkövesd és Terény egyetlen forintra sem pályázik. A hozzászólások során a polgár- mesterek közül többen csalódottságuknak adtak hangot, de valamennyien egyetértettek abban: ilyen történelmi lehetőséget, ilyen fejlesztési esélyt nem szabad elszalasztani, ami most kínálkozik, tehát a lehető legutolsó pillanatig el kell menniük az egyeztetések során, hogy minden érintett település jól járjon, és terveik nagy része megvalósulhasson. Skuczi Nándor köszöntőjét mondja - mellette Sándor Ildikó és dr. Szabó József megyei főjegyző Egy tavaszi szerelem Fiatal voltam és szerelmes, s mit csinálhat egy bolondos, szerelmes flótás, bizony-bizony előbb-utóbb elcsábul és néha-néha bolondot csinál magából. Középiskolásként és tizenhét éves „nagyfiúként”, sok-sok szépséggel, „nyíló virággal” körülvéve, áldott meg a sors, és úgy éreztem, hogy enyém a világ, s nekem nyílik, nekem virágzik minden virág. És, hogy ne feledjem, tavasz volt, gyönyörűséges tavasz és a lelkem is tele volt szerelemmel. Most hatvan éve történt épp’, amire emlékezem - és Istenem, micsoda különbség...! Akkor fiatal voltam és élettel, ambícióval tele, s nem túlzás, hogy most 77 évesen csak emlékeimből élek. Persze nem panaszkodom, mert jó volt, szép volt, s igaz volt életem. Korán, nagyon fiatalon - alig húsz évesen - nősültem és szerelmünket sosem fenyegette veszély. Pedig a hűség már akkor sem volt szentírás, sőt. Mégis gyönyörűséges volt és nem egy nyáron, hanem 54 éven át tartott. Felejthetetlen és örök, amely az utolsó utamig elkísér. Most, hogy az alkonyat éveit morzsolgatom, eszembe jut sok minden, diákéveim, szerelmeim, eszembe jutnak álmaim, vágyaim, közülük egyik-másik olyan, mintha meg sem történt volna. Akár megtörtént, akár nem, ma már csak életem szépségeiről ábrándozom. Öreg fejjel ma sem tudom, hogy a szerelem tekintetében tipikus volt-e életem. Ugyanis, ma már nagyon sokan a bölcsödében, de legkésőbb az óvodában szerelembe esnek. Sokszor hallom, hogy a gyermekek édesanyja, családja erről áradozik. Én későn érő - de, az elvesztegetett időt bepótolni akaró - gyerek voltam. Tíz éves lehettem, amikor az első kislány meghódította a szívemet. Ahogy visszagondolok, talán nem is volt szerelem. Olyan volt, mint a tavaszvirág: rövidéletű. Majd ezután sorra - egyiket-másikat elsietve is - több egy tavaszi (egynyári) szerelem ejtett rabul. A lányok egyszerűen megigéztek és a szívem, az mindig engedett. Gyönyörű szemük, csábos mosolyuk, varázsos alakjuk és egész lényük elől nem volt menekvésem. Együtt volt minden a „nagy” szerelemhez. Ahogy újra élem emlékeimet egy fellángolásra, egy rövid életű, de szép szerelemre, ma is tisztán emlékezem. Tavasz volt, s tele voltunk vágyakozással. A szépség velünk volt, a virágzó fák, a sok-sok tavaszvirág és a véget nem érő boldogság. Oh, Istenem! Bárhová is indultunk, kikötni, megérkezni csak a „szigeten” tudtunk. Ez volt a végállomás, a szerelmesek szigete, vagy ha úgy tetszik, a szerelmesek búvóhelye. Hányán és hányszor voltak ott és ki tudja meddig voltak boldogok? Talán ma már ez mellékes is. A fontos az, hogy miénk volt a város legszebb helye, a Sétány vagy ahogy már akkor is hívták, a Szajna part. Napközben átjáróház, sétatér, este pedig minden volt, de legtöbbször talán csak az álmodozások helye. Ahogy a Nap nyugovóra tért, úgy népesültbe szigetünk, s a végén már egy „talpalatnyi” pad sem volt A párokat egy-egy villanásnyira csak a cigaretta fénye jelezte. Olyan volt, mintha szentjánosbogár röpködött volna a levegőben, amely - mint mi is - éjjeli életét élte. Igazi szerelemhónapok voltak. Megismertem a boldogság ízét és azt hittem örökké tart. Nem láttam és nem hallottam semmit Rabja, világbajnoka lettem egy álomnak, amely mégis véget ért, s ezen a „mécsesén” is öngólt rúgtam. Néha rá gondolok és most, hogy emlékezem, itt van velem újra, és lehé- tett volna tán’ a nagy „Ő”, az igazi ő is. Mi történt mégis? Már nem tudom. Fedje csak örök homály, mi történt azon a tavaszi éjszakán...! BartosJózsef HIRDETÉS ÉSZAKMAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS VÍZMŰVEK ZRT.- ~ vAz ÉRV ZRt. ezúton nyújt tájékoztatást arroj; 'SÉF®®* hogy a Salgótarjáni és a Pásztói Ügyfélszolgálati nyitva tartása 2015. februártól megváltozott Kollégáink az új ügyfélfogadási időben is készséggel állnak Felhasználóink rendelkezésére! Salgótarjáni Pásztói ; Ügyfélszolgálati Iroda 3100 Salgótarján, Munkásotthon tér 1. Ügyfélszolgálati Iroda 3060 Pásztó, Csillag tér 21. 06/32-316-135 06/32-460-061 Nyitva tartás: Nyitva tartás; Hétfő: 8.00-18.00 Kedd: 8.00-15.00 Szerda: 8.00-15.00 Csütörtök: 8.00-15.00 Péntek: 8.00-13.00 rrm Hétfő:8.00-20.00 Kedd: 7.30-15.00 Szerda: 7.30-15.00 Csütörtök: 7.30-15.00 Péntek?1* M I V
