Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
2015-04-15 / 87. szám
2015. ÁPRILIS 15., SZERDA YI & G©gCqgqQ[!20 7 Gyűrűkkel rendelkezhet a fura kentaur típusú objektum, a 2060 Chiron kisbolygó, amely egyben a 95P jelű üstökös - erre a következtetésre jutottak a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) asztrofizi- kusai, akik megfigyeléseikről az Icarus című folyóiratban számoltak be. Az 1977-ben felfedezett Chiron volt az első ismert kentaur típusú égitest. Átmérője 233 kilométer, keringési ideje 50,4 év, pályája a Szaturnusz és az Uránusz közé esik. lelenleg már kétszáznál is több kentaur típusú égitest ismert, de becslések szerint számuk meghaladhatja a 44 ezret a Naprendszerben - olvasható a Space.com hírportálon. 1994-ben, amikor a Chiron egy fényesebb csillag előtt haladt el, kriovulkanizmusra utaló jeleket figyeltek meg az asztronómusok, akiknek sikerült megállapítaniuk az égitest méreteit is. A MIT kutatóinak további megfigyelésekre adódott lehetősége 2011 novemberében, amikor a Chiron ismét egy fényes csillagot takart el. A fedés (okkultáció), amelyet két, egymástól 129 kilométerre lévő hawaii teleszkóprendszer segítségével figyeltek meg, mindössze néhány percig tartott. A fő okkultáció előtt és után is azonban kisebb fénycsökkenést észleltek, ebből arra következtettek, hogy az égitest két gyűrűvel rendelkezhet. Szélességük 3 és 7 kilométer, a két képződmény közötti távolság pedig 10-14 kilométer, és a feltételezések szerint a gyűrűk olyanok lehetnek, mint a Chariklo kentauré, amelyeket tavaly fedeztek fel. A Naprendszerben eddig mindössze öt olyan égitest volt ismert, amely gyűrűrendszerrel rendelkezik. Közöttük egyetlen aszteroida van, a Chariklo, rajta kívül négy óriásbolygó - a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz ” van „meggyűrűzve”. „A gyűrűrendszer gyakoribb lehet, mint gondoltuk” - hangsúlyozta Jessica Ruprecht, az MIT kutatója. Ugyanakkor az asztrofizikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a megfigyelt jelenségnek más magyarázata is lehet, például a kentaur típusú égitestet körülvevő por- és gázburok is okozhatta a csillag fényének elhalványulását, ahogy a kriovulkanizmus is megtéveszthette az asztrofizikusokat. A kentaurok a Jupiter és a Neptunusz pályái között keringő kis égitestek, amelyek - nevükhöz híven - kettős természetet mutatnak. Egyfelől ugyanis a klasszikus kisbolygókra hasonlítanak, nem mutatnak az üstökösökre jellemző gáz- és porkibocsátási aktivitást, amely kóma és csóva kifejlődéséhez vezet, másrészt azonban mégis mutatnak valamilyen üstökös- szerű aktivitást. Hetekre „elhangolja” az agyat a kannabiszfogyasztás A rekreációs, vagyis nem orvosi célú kannabiszfogyasztás hetekre „elhangolja” az agyat - mondta el az Ml aktuális csatorna hétfői műsorában Katona István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudósa. Az egereken végzett kísérletek szerint a kannabiszban található THC (tetrahidrokannabodol) hatóanyag „lesöpöri” az idegsejtek közti kommunikációban kulcsszerepet játszó receptorokat az idegvégződésekről, így az idegsejtek közötti információ-átadás finomhangolása jelentősen romlik. A kutató felidézte: az utóbbi években kiderült, hogy az úgynevezett endokannabinoid jelmolekulák - amelyek hatásukban a THC-hoz hasonlítanak - kulcsfontosságúak az idegsejtek közötti kétirányú kommunikációban. Az is ismert volt eddig, hogy a THC negatívan befolyásolja áz idegsejtek kapcsolódását biztosító szinapszisok működését, ám azt nem tudták, hogy pontosan milyen molekuláris mechanizmusok állnak a jelenség mögött - magyarázta. Az MTA kutatói által készített, minden korábbinál részletesebb mikroszkópos felvételek alapján mostanra kiderült, hogy hat napig tartó, élvezeti szintű - milliliterenként száz nanogrammos - meny- nyiséggel történő THC-kezelés hatására drámaian, mintegy 85 százalékkal csökkent az endokannabinoid molekulákat fogadó receptorok száma az idegvégződésekben. A hat napos kezelés után a receptorok számának teljes helyreállásáig hat hetet kellett várni. Katona István elmondta: a Nature Neuroscience rangos idegtudományi szaklapban nemrég közzétett tanulmányuk 15 év kutatómunka eredményeit foglalja össze. A nyílt tengeren hozták világra kicsinyeiket WashingtOH/Ottawa. A hatalmas pikkelyes gyíkok, a késő kréta időszak vízi csúcsragadozói a nyílt tengeren hozták világra kicsinyeiket - erre a következtetésre jutottak a Yale Egyetem és a Torontói Egyetem őslénykutatói, akik a Paleontology című szaklap legfrissebb számában tették közzé tanulmányukat A moszaszaurusz-félék (Mosasauridae) a tengeri hüllők családja volt a kréta időszakban, a legnagyobb fajok testhossza meghaladhatta a 17 métert. A hatalmas testű ragadozók 65 millió évvel ezelőtti kihalásukig népesítették be a világ tengereit. Mint Dániel Field, a Yale Egyetem őslénykutatója, a tanulmány vezető szerzője rámutatott, a moszaszauruszok a mezozoikum gerinces állatvilágának leg- átfogóbban tanulmányozott csoportjai közé tartoznak. Ennek ellenére a paleontológusok eddig vajmi keveset tudtak a pikkelyes tengeri hüllők szaporodásáról, mivel rendkívül ritkák az újszülött egyedek fosszíliái. Az amerikai és kanadai őslénykutatók a Yale Peabody Természettudományi Múzeum gyűjteményében őrzött két töredékes koponyát tanulmányoztak, amelyek egy évszázada Kansas-államban, a késő kréta Niobrara formáció üledékes kőzetéből kerültek elő. Daniel Field és Aaron LeBlanc, a Torontói Egyetem paleontológusa viszont több, a mosza- szauruszokra jellemző fog- és állkapocs-sajátosságot fedezett fel. „A testméretük az egyeüen jellegzetesség, amely a madárelméletet támaszthatná alá” - hangsúlyozta Aaron LeBlanc, hozzátéve: az eddig ismert legkisebb mosza-szaurusz-egyedek fosszíliáiról van szó. „Az általánosan elfogadott nézetekkel szemben kiderült, hogy a moszaszauruszok nem tojásrakók (ovoparia), hanem elevenszülők (viviparia) voltak, s kicsinyeiknek a nyílt vízen adtak életet” - összegezte a kanadai kutató. Új kiberfegyver Peking. Kínának új kiberfegyvere van, amely a Kínai Nagyágyú néven híresült el. Az informatikai eszköz használatával akár külföldi számítógépeket is meg tudnak fertőzni vírusokkal, és túlterheléses támadást tudnak intézni bármely honlap ellen a világhálón - áll a Citizen,s Láb, az internettartalom szabályozás módjait kutató torontói intézet tanulmányában. Egy automatizált eszköz (a Nagyágyú) felkutatja az internetre kapcsolódó, sebezhető számítógépeket. Amikor talál egyet, feltelepít egy rejtett támadóprogramot, amitől a megtámadott gép irányíthatóvá válik egy másik számítógépről. Amikor pedig megvan a célpont - például egy Kínáról kritikusan vélekedő hírportál - akkor a „mestergépről” utasítást kapnak a „szolgagépek”, hogy az adott szerverre kapcsolódjanak. Ilyenkor a szerverre annyi „szolgáltatáskérés” érkezik, hogy megbénul vagy végső esetben összeomlik. Rákos sejtekkel harcoló fehérjéket fedeztek fel HIRDETÉS Jerazsálem. A Nobel-díjas Aaron Ciechanover professzor laboratóriumában az egyébként gyulladást okozó fehérjék magas koncentrációban jelentősen összezsugorították a rosszindulatú daganatos szöveteket, ez áttörést jelenthet a rákkutatásban - közölte a Háárec című izraeli újság. A haifai Technion egyetem kutatócsoportja a Cell című tudományos lap aktuális számában publikálta eredményeit két olyan fehérje rákellenes hatásának felfedezéséről, amelyek együtt rákos sejteket termelnek, viszont egymástól elszigetelve elnyomják a rákos daganatot. Ciechanover 2004-ben a magyar származású Avram Herskóval és az amerikai Irwin Rose-zal közösen az ubiquitin elnevezésű folyamatért, vagyis a hibás fehérjéket lebontó, sejten belüli mechanizmus felfedezéséért kapott kémiai Nobel-díjat. Az új, remélhetőleg áttörést hozó kutatásban, melyet Yelena Kravtsova-Ivantsiv vezetett, részt vett több tudós a haifai Rambam és Karmel kórházból, valamint a jeruzsálemi Hadassza kórházból. A gyulladást ösztönző hatású p50 nevű fehérje számos sejtben termelődik, s már sok rákkutatásban szerepelt. Egy harminc éve felfedezett fehérje termeli, amelyet korábban több tanulmányban összefüggésbe hoztak a rosszindulatú prosztata-, mell- , tüdő-, feji és nyaki, vastagbél- és agydaganatok kialakulásával. Az új tanulmány a p50 mellett egy másik, KPC1 nevű fehérjét is vizsgál, amely szintén részt vesz a p50 nevű fehérje létrehozásában. A Technionon azért tekintik áttörésnek az új kísérleti eredményeket, mert bebizonyították, hogy magas koncentrációban a p50 ellenkező hatást ér el és el nyomja a rákos sejteket. „A p50 fehérje kifejezetten Dr. Jekyll-re és Mr. Hyde-ra emlékeztet Bizonyos helyzetekben álcázza magát és feladatot vált. Eddig úgy tudtuk, hogy összekapcsolódva egy másik, p65 nevű fehérjével növeli a rákos sejteket” - nyilatkozta Ciechanover a Háárecnek. „Ebben a kutatásban azonban rájöttünk, hogy ha túlteng a p50- es fehérje, akkor nincs mivel kapcsolódnia és éppen hogy gátolja a rákos folyamatot, ismert rákellenes fehérjéket termel. A jelenség további kutatást érdemel” - hangsúlyozta a tudós. A kísérletekben emberi agyda- ganat-sejteket oltottak egerekbe kezelés nélkül, valamint KPC1- gyel vagy magas p50- koncentrációval módosítva azokat. A kezeletlen szövetek súlyos tumort okoztak az egerekben, de a KPC 1-gyel kisebb, a magas p50- koncentrációval pedig csak egészen kis rákos daganat képződött. Ebből a tudósok arra következtettek, hogy a p50 magas arányú jelenléte megóvta az egereket a ráktól, majd hasonló eredményre jutottak az emésztőszervi és a csontrák esetén is. Ciechanover ugyanakkor figyelmeztetett rá, hogy a kutatás még kezdeti stádiumban van, és még sok évnek kell eltelnie, mire az új felismerésen alapuló gyógyszereket lehet majd kifejlesztem. MAX-IMMUN tarja GYÓGY GOMB A VARGA GYOGYGOMBA: minőség, megbízhatóság, hatása dokumentált! A gombák természetes erejének ismerete több évezredre nyúlik vissza. A gyógygombakivonatok az immunrendszer szabályozásán keresztül nyújtanak segítséget az egészség megőrzésében. Gyógygomba Információs Központ Salgótarján, Ady Endre u. 2. +36 32/783-465. +36 30/928-56-65 www.max-immun.hu info@max-immun.hu I Flavo o
