Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

2015-04-13 / 85. szám

MTI 2015. ÁPRILIS 13., HÉTFŐ Gyűlöletből nem lehet országot építeni Gyűlöletből nem lehet or­szágot építeni sehol, se Budapesten, se Tapolcán, se Észak-Borsodban, se Baranyában, sehol - jelen­tette ki az emberi erőfor­rások minisztere vasár­nap, a holokauszt-emlék- nap alkalmából a buda­pesti Terror Háza Múze­um előtt rendezett meg­emlékezésen. Budapest „Faji alapú gyűlölkö­désből csak rossz válaszok vezet­hetőek le” - fejtette ki Balog Zoltán. Hangsúlyozta, hogy a holokauszt-megemlékezéseknek azt a - földi hatalommal szemben a lelkiismeret szabadság követé­sére indító - belső szabadságot "kell erősíteniük, amely azt tanítj a, hogy az emberiség egy vérből te­remtetett. Hozzátette: ehhez a kiállás­hoz, amely diktatúrában a halál veszélyét is magában,rejti, szük­ség van a belső szabadságra. A miniszter arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy miközben létrejön a holokauszt-emlékezetkultúra és tart a témáról „emberi jogi el­mélkedés”, napjainkban keresz­tényeket ölnek meg hitükért, zsi­dókat mészárolnak le a nyílt ut­cán, magyarokat zárnak börtön­be Európa peremén. Hozzátette, a kontinens szá­mos országában megerősödtek a szélsőséges politikai pártok, amelyek „faji vagy osztályalapon kínálnak álmegoldásokat; gyű­lölet-alapon”. Ebben nem lehetünk elnézőek, „a holokauszt-megemlékezés hite­lessége ezt is jelenti, hogy itt ne­met mondunk, itt nincs helye a megbocsátásnak. Csak azért, mert egy szélsőség, legyen az bal vagy jobb, szalonképesebb arcát akarja mutatni ma, nem létező szalonké­pesebb arcát, nehogy már elhigy- gyük, hogy tudnak bármilyen problémára jobb, emberibb, egyál­talán emberi megoldást mutatni vagy találni" - jegyezte meg. „Lehet, hogy most báránybőrbe bújt farkasok, de túl gyakran lát­szanak ki a cukiság alól azok az or­das, szélsőséges, végső soron náci eszmék, amelyekkel semmi kö­zösséget nem vállalhatunk” - fo­galmazott, hozzátéve, akkor van értelme az emlékezésnek, ha a „ré- gi-új fajgyűlöletről” is beszélünk. A vészkorszakban embereket mentő igazak példájáról szólva Balog Zoltán arról beszélt: nem a lelkiismeret elaltatása, hanem felébresztése a feladat. Az eseményen Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múze­um alapító főigazgatója arról be­szélt, április ló., a gettók felállí­tásának kezdete a Gonosz ma­gyarországi diadalútjának torok­szorító állomása Mint mondta, önmagunkról és korunkról állítunk ki bizonyít­ványt, hogy milyen választ adunk a hogyan tovább? kérdésére, hogy mibe kapaszkodjunk, amikor nincs mentség arra, ami történt. Mivel a gonosz nem képes terem­teni, csak a félelem és a rettegés visszhangja marad utána, mara­dandó tudás és erkölcsi tartalom kizárólag a jó révén jelenik meg életünkben, ezért azt mondom, gyászoljuk meg honfitársainkat, ne feledjük el a tettesek nevét, de mutassuk meg a legfiatalabbak- nak embermentő hőseink példá­ját - fogalmazott. A koncerttel egybekötött meg­emlékezésen részt vett mások mel­lett Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósá­gi Hivatal elnöke, Lévai Anikó, Or­bán Viktor miniszterelnök felesé­ge, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, a Lehet Más a Politika képviseletében pe­dig Schiffer András társelnök. , Uniós és Állami forrásból HITELLEHETŐSÉG MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK HA1ŰZAT Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, az ügyleti kamat jelenleg 3,9%- Maximális összeg: 10 millió Ft- Maximális futamidő: 10 év- Türelmi idő: max. 12 hónap- 0%-os önerővel, előfinanszírozás inellett- Kezdő vállalkozásoknak is Nógrftd Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány H-3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Elérhetőségeink: 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Mikrohitel menedzser: Csörge Gábor 30/200-6622 és E-mail: mikrohitel@nmrva.hu A felvidék várja a szlovák erkölcsi elégtételt Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a felvidéki kitelepítettek és deportáltak emléknap- i benesi dekrétumok kihirdetésének 70. évfor­dulóján a komáromi képviselőtestület ünnepi ülésén ^Komáromban, a Monostori erőd Klapka-termeben 1 EmI Komárom. A felvidéki magyar­ság a szlovákiai zsidó és német kö­zösségekhez hasonlóan várja, hogy a szlovák állam adjon szá­mára erkölcsi elégtételt a kollektív büntetéssel sújtás és szülőföldről való száműzetés miatt - mondta az Országgyűlés elnöke a felvidé­ki kitelepítettek emléknapján Ko­máromban, a képviselő-testület ünnepi ülésén, vasárnap. „Kölcsönös lelki megbékélés nélkül tovább él, lappang a bizal­matlanság, amely mindenkit és minden jó szándékú együttmű­ködést is gyengít és hátráltat, végső soron kudarccal fenyeget”- tette hozzá Kövér László. A házelnök kifejtette, hogy magyar szempontból a bizalmat erősítené, ha a jelenlegi szlovák állam megkövetné a szülőföld­jükről elűzött felvidéki magya­rokat, jogrendjéből törölné a kol­lektív bűnösség elvét érvényben tartó rendelkezéseket, valamint viszonossági alapon járna el a mostani állampolgársági ügyek­ben. „Méltatlan vitát oldana fel Magyarország és Szlovákia kö­zött, ha a Szlovákiában élő ma­gyarok ugyanolyan akadály- mentesen rendelkezhetnének magyar állampolgársággal, mint ahogy a Magyarországon élő szlovákok rendelkeznek szlovák állampolgársággal” - mondta Kövér László. Az Országgyűlés elnöke emlé­keztetett arra, hogy Magyarország elsőként ismerte el a demokrati­kus Szlovákia államiságát, szuve­renitását és területi sérthetetlensé­gét, valamint az alaptörvény ál­lamalkotó tényezőként tekint az országban élő nemzeti közössé­gekre, biztosítva számukra a kul­turális autonómiát „Mindezek alapján Magyaror­szág jó lelkiismerettel szorgal­mazza a Szlovákiával való biza­lom megerősítését, a mai és a jö­vőbeli magyar és szlovák nemze­dékek hasznára és érdekében” • - jelentette ki Kövér László. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy kollektív bűnösségről szóló rendelkezések Csehország és Szlovákia európai uniós csatla­kozásával az európai jogrend ré­szévé váltak, ugyanakkor az em­beri jogok rendszeréből hiányzik a szülőföldhöz és a nemzeti, kultu­rális önazonossághoz való jog. Lassan halad a felelősségre vonás Budapest. Orbán Viktor mi­niszterelnök szerint lassan ha­lad a felelősségre vonás a vö- rösiszap-katasztrófa ügyében, úgy látja, mintha senki nem viselné a felelősséget a történ­tekért. A kormányfő az TV Ajkának adott, csütörtökön rögzített in­terjújában arra a kérdésre, hogy mi a kormányzati állás­pont a Mai Zrt.-vel kapcsolat­ban, úgy válaszolt: nehéz dön­téseket kellett meghozni, a „fe­lelősségre vonás nagyon lassan halad”, ahogy az idő múlik, úgy látja, mintha „senki nem került volna rács mögé”, mintha „sen­ki emberfia nem viselne fele­lősséget azért, ami történt”, és ez fáj neki. Hozzátette: „majd meglátjuk, hogyan zárulnak ezek az eljárások”. A gyárral kapcsolatban azt mondta: az emberek munka­helyét igyekeztek megmente­ni, nagyon sok pénzt költöttek arra, hogy az ajkai munkahe­lyeket ne veszítsék el. Azt is be kellett látni egy idő után - fo­galmazott hogy a modern világban egy állami tulajdonú cég nehézkes és lassú, sokkal gyorsabban kell döntéseket hozni, ezért arra törekszenek, hogy a gyár minél több része kerüljön ismét magánkézbe, úgy, hogy megmaradnak a munkahelyek. Azonban - tette hozzá - mindig is „élt a gyanúperrel”, hogy egy cég átalakítása so­rán lesznek olyanok, akiknek nem jut hely, ezórt<a»tadta'fel- adatként a minisztereknek, hogy az ajkai beruházást tehe­tőségeket - akár magyar, akár külföldi cégekről van szó - mindig támogatni kell, hogy legyenek új munkahelyek, amelyeket be tudnak tölteni azok, akik esetleg kikerülnek a Maiból vagy máshonnan. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: az interjú előtt harminc-negyven helyi la­kossal arról beszélgetett, hogy mi Ajka legnagyobb problémá­ja, és nem a munkahelyek hiá­nyát jelölték meg, hanem az alacsony fizetést. Szavai szerint bár utóbbi valós probléma, a 3 százalék körüli munkanélküli­séget, ami Ajka városában van, akár Franciaországban, Spa­nyolországban vagy Olaszor­szágban is elfogadnák. A kormányfő több települést is felkeresett a körzetben az Időközi választás előtt, az ez­zel kapcsolatos kérdésre azt mondta: egy miniszterelnök­nek az a dolga, hogy minden kampányban részt vegyen, nem szereti azokat a minisz­terelnököket, akik elbújnak kampány idején, „bele kell áll­ni", és el kell menni minden­hová, ahová lehet. Szavai szerint egy kormány- párti képviselőnek könnyebb utat találni a miniszterekhez vagy a miniszterelnökhöz, könnyebben tudja intézni az ügyeket, egy ellenzékinek több akadályt kell leküzdenie. Azt mondta: ha van olyan em­ber Ajkáról, akiben ott van az ajkaiak bizalma, az ő szemé­lyes bizalma, és a kormányzó párt is bízik benne, egy ilyen ember sok jó dolgot tehet Ajká­ért. De - hangsúlyozta - nem szeretné, ha úgy éreznék az aj­kaiak, hogy az ő döntésüket e módon befolyásolni szeretné, „szabadság van”, az ajkaiak szabad választása lesz a vég­eredmény.

Next

/
Thumbnails
Contents