Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
2015-04-11 / 84. szám
„Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Az idézet Vörösmarty Mihály „Gondolatok a könyvtárban” című verséből való. Le- het-e jobb, figyelemfelkeltőbb egy történet címe, amikor az írás és az olvasás fontosságáról szól? Van-e gyönyörűségesebb, élvezetesebb, izgalmasabb és varázslatosabb időtöltés, mint egy szerelmes levél, egy életbevágóan fontos üzenet megírása? Egy kedvelt vers, egy szép történet, avagy egy izgalmas krimi elolvasása? És persze nincs nehezebb feladat sem, mint felelősen írni, s ezt erősítik József Attila verssorai is: „dolgozni csak pontosan, szépen, / ahogy a csillag megy az égen, / úgy érdemes.” Emellett talán élvezetesebb dolog sem található, mint olvasni-olvasni, s közben „bolondos” dolgokról álmodozni, és képzeletben megcselekedni a lehetetlent is. Miért fontos a téma? - Nemcsak most, hanem mindig nagyon fontos. Hisz az írás, az olvasás anyanyelvűnk, nemzeti kultúránk, identitásunk alapját jelenti. Emellett április 11. a költészet napja (József Attila születésnapja). A közelmúltban több fórumon is - visszatérően - vita tárgyát képezte gyermekeink olvasáskultúrája. A vita a közösségi háló, az elektronikus média előre töréséről, a Gutenberg-galaxis, a papíralapú könyvek válságáról, illetve arról szólt, hogy pótol- hatja-e az internet a könyveket, különösen, hogy életünk szinte minden percét és szegletét át- és átszövi használata. Sajnos a könyvek visszaszorulásának, a szegénység és a pénztelenség is oka. Szülő vagyok, ezért felelősségem is van, ahogy az iskoláknak és a családoknak is. Természetesen tudom azt is, hogy a legtöbb talán a családokon múlik. Az olvasás megszerettetését ugyanis már pici korban el kell kezdeni, s gyermekünknek nap mint nap mesélni, olvasni kell. Az olvasóvá válás tehát a mesével kezdődik, és nem lesz jó olvasó az - mondja a szakértő - aki gyermekként nem hallgathatott elég mesét, és elegendő fantáziáját megragadó történetet. A világra kitekintve: sajnos mély és nagyon súlyos a gond. Az írástudatlan felnőttek száma még ma is egymilliárdra tehető, és sok tízmilliónyi gyermek sohasem látott iskolát. Elképesztő, milyen társadalmi-gazdasági potenciál megy veszendőbe. Micsoda kár és hátrány, illetve személyes veszteség, mivel sokan tán’ sohasem élhetik át az írás és az olvasás varázsát. Nem kell persze messzire menni, hisz országunkban is van tennivaló. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint analfabétáink száma eléri a 2 százalékot, emellett felnőtt lakosságunk 25-30 százaléka - jórészt anyagi okok miatt - könyvet, vagy újságot sohasem olvas. Ezek is megdöb- • bentő adatok. Az analfabetizmusról életem egyik legkülönlegesebb esete jut eszembe. Kérdezem az olvasót: tanult ön együtt édesanyjával, vagy a szülők bármelyikével? Ugye nem? Ma ez el sem képzelhető. Akik valaha megtették - mint én is - már nagyon kevesen vannak. '45 után - az oktatást illetően - szülőfalumban, Kishar- tyánban is „szélsebes” változások történtek. Az évszázados lemaradás miatt volt tennivaló bőven. Sok volt az írni-olvas- ni nem tudó és iskoláit be sem fejezett ember. Többségük tanulni akart, és a könyvek által gazdagodni, feledni a nevük helyett az iratokra biggyesztett „kereszt” jelet. így adódott, hogy a felnőttek - köz- 'tük édesanyám is - iskolapadba ültek. A résztvevők egyike azt mondta; „Legnagyobb örömöm, hogy ezután az imakönyvemet már el tudom olvasni is.” Igen. Új emberek születtek. A könyvek „szentélye” változatlanul ma is a könyvtár, bár már nem ugyanaz, mint amit Vörösmarty, a költő megénekelt. Sőt, a korábbi szokások is megváltoztak. Sokan az internethasználat, míg mások „csupán” a napi sajtó átlapozása miatt térnek be ide. Sajnos a látogatók száma megcsappant, és kevesebb a fiatal is. Ez egy természetes folyamat és nem kell miatta a vészharangot megkongatni. S érthető az is, ha az otthoni internetkapcsolat a könyvek olvasását felülírja. Az e-könyvek térhódítása pedig - elsősorban áruk miatt - még várat magára. Minden megoldásnak helye van életünkben. A könyvekért, a könyvek megkedveltetéséért viszont tenni kell. Legtöbbet a pedagógus tehet. A szülők támogatása nélkül a pedagógus tehetetlen. Emellett az olvasás ösztönzéséért a könyvtáraknak és a civil szervezeteknek is még többet kellene tenniük, mint ahogy az államnak a hátrányos helyzetű családok könyvvásárlásának és internet-fejlesztésének segítésében. Bartos József Szigeti András (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. Ha azt halljuk, hogy magyar költészet napja, akkor bizonyára mindenki József Attilára és az ő születésnapjára gondol, és ez így van rendjén. A könyvtárosok azonban mindig hozzáteszik, hogy április 11-én a verset, a verset alkotó költőt, a verset közvetítő könyvtárat, a verset tanító iskolát és természetesen a verset mondó embert is ünnepeljük - fejtette ki Molnár Éva, a megyei könyvtár igazgatója. Hozzátette: a napokban az egész ország megmozdult és a magyar költészet napja alkalmából különböző programokkal és rendezvényekkel készült: felolvasó estek, író-olvasó találkozók és kiállítások nyíltak meg. S nincs ez másképpen Salgótarjánban sem, hiszen a központi ünnepségen túlmenően a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban egy tárlattal is tisztelegnek e jeles nap alkalmából. Sőt, az intézmény munkatársai igyekeztek minden korosztályt megszólítani, s ebből adódóan szombaton - azaz ma - rendezik meg az „Edit néni könyvespolca” elnevezésű programot, amelyen kicsiknek tartanak versfelolvasást. Dóra Ottó, Salgótarján polgár- mestere köszöntőjében hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy a fiatalok alkalmanként verset mondjanak, hiszen a vers nyelv, a nyelv nemzet, a nemzet pedig szabadság. A költők pedig őrzők és hozzájuk csatlakoznak mindazok, akik a poéták szerzeményeit olvassák vagy éppen saját maguk próbálnak alkotni ■ verset. A Túlpart zenekar megzenésített verseket adott elő A megyeszékhely első embere kifejtette azt is: az életét figyelembe véve talán még soha nem volt ilyen fontos őrizni a nyelvet, a nemzetet és a szabadságot - legyen szó Magyarországról vagy bármely más országról. A költészet ugyanis egyetemes, mégis sajátos egy-egy nyelvhez, Több tucatnyian ünnepelték a magyar költészet napját nemzethez és időszak szabadságához. Ebből adódóan az sem véletlen, hogy a legnagyobb költők más művészekhez hasonlóan a maguk korában nagyon ritkán voltak megbecsülve, elismerve és talán még kevesebben értették meg őket. Hiszen az, amit költészetükben, verseikben megjelenítettek - más szavakkal, talán más történetekkel ugyan, de - a nyelv, nemzet, szabadság hármas fogalomkörét képviselte mindig is. Ezt a ma embere ritkán vagy szinte sosem értette meg akkor, amikor az oda nem figyelés következtében keletkező bajokat kellett elhárítania. A polgármester elmondta: bízik abban, és azt kéri a fiataloktól, a maisajá- tos nyelvváltozások közepette figyeljenek oda arra, hogy vegyenek a kezükbe néha egy kötetet vagy keressenek rá az interneten egy versre, és csak olvassák el. Ugyanis nemcsak a költők, hanem az ő feladatuk is őrizni a nyelvet, a nemzetet és a szabadságot. Ezt követően dn Mizser Attila, a Palócföld folyóirat főszerkesztője ünnepi beszédében kiemelte: a költészet napja a költőké! Tőlük idézünk, az ő verseiket zenésítjük meg, az ő műveikből rendezünk kiállítást. Ezen a napon azonban a poétáknak kellene szólniuk arról, hogy köztünk vannak még, élnek és írnak rólunk. A könyvtári programok sorát egy kiskoncert zárta, amelynek keretében a Túlpart zenekar megzenésített verseket adott elő a több tucat vendégnek. Ezután pedig az ünnepség résztvevői átsétáltak a József Attila Művelődési- és Konferencia-központban található, az intézmény névadóját ábrázoló domborműhöz, ahol a rendezvény utolsó mozzanataként közösen elhelyezték az ünnepi koszorúkat. Tovább erősítették a kapcsolatot Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nógrád Megyei Igazgatósága, valamint a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A szerződés lehetővé teszi a két szervezet szorosabb és hatékonyabb együttműködését többek között katasztrófavédelmi és veszélyes anyag szállítmányok ellenőrzése során. NMH4nformáció. A felek felettes szervei között már meglévő kapcsolat alapjainak rögzítését és az együttműködés elmélyítését szolgáló írásbeli megállapodást Blahó Péter, a NAV Nógrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság vezetője, Nagyfalusi Sándor, a NAV Nógrád Megyei Adóigazgatóságának első embere és Berecz György, a katasztrófavédelem megyei igazgatója. A szerződés kiterjed a képzés, felkészítés, információcsere, tájékoztatás területére, valamint a gyakorlatok, beavatkozások és hatósági tevékenységek feladataira. Az együttműködési megállapodás segíti a felek számára a jogszabályokban meghatározott kötelezettségek végrehajtásának kölcsönös támogatását, a szervezetek hatékonyságának és a lakosság biztonságának növelését, valamint a szakmai kapcsolatok erősítését. A jövőben nagy hangsúlyt fektetnek egyes tevékenységek végrehajtása során az élet- és vagyonmentéshez szükséges segítség kölcsönös megadására. Továbbá tapasztalatcserék széles körére nyílik lehetőség egyebek mellett képzési és gyakorlatozási területeken. t t < I I Berecz György, Blahó Péter és Nagyfalusi Sándor írta alá a megállapodást (balról jobbra)
