Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-09 / 56. szám

Orbán Viktor miniszter- elnök szerint a mostani négyéves ciklus az előző­höz képest „sokkal in­kább tele lesz belpolitikai harcokkal”, amelyekbe „bele kell állni”. A kor­mányfő ezt mondta a Kos­suth Rádió 180 perc című műsorában, amelyben ki­tért a Buda-Cash-ügyre is, ellenőrzést sürgetve az összes brókercégnél. Budapest Múlt heti évértékelő beszédének tartalmával és a feb­ruári veszprémi választási vere­ségükkel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: míg az előző négyéves ciklus belpolitikai érte­lemben aránylag kényelmes volt, addig a mostani négy év sokkal inkább tele lesz belpolitikai har­cokkal, amelyekbe bele kell állni. A veszprémi eredményt úgy ér­tékelte, szavazóik egy része nem elégedett velük, aminek egyrészt az lehet az oka, hogy valószínűleg több egyeztetést, lassabb dönté­seket várnak, másrészt „nem vet­tük föl a kesztyűt”, a fldeszes vá­lasztók vélhetően úgy látják, „nem harcolunk elég jól”. Ezért több harcosságot, „minden egyes bennünket ért támadásra egye­nes, világos választ várnak tő­lünk” - mondta, úgy összegezve: jobban kell harcolni. A Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének elvesz­tésével kapcsolatban a minisz­terelnök kijelentette: e nélkül is menni fog, ahol pedig hiányzik ez a többség, ott egyeztetni fog­nak az ellenzékkel. Példaként említette erre a kormány által ja­vasolt kurdisztáni magyar kato­nai szerepvállalás kérdését.- Hogy tudunk-e ehhez két­harmadot csinálni, az a követ­kező napokban el fog dőlni - tette hozzá. Az évértékelő beszédében említett keményen dolgozó em­berekről szólva a kormányfő hangsúlyozta: arra kell töreked­„Újabb szeletet veszel szabadságukból" Budapest A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesz újabb szeletet vesz el az em­berek szabadságából az üzle­tek kötelező vasárnapi zárva tartásának bevezetésével. Ezt Varjú László, a DK független parlamenti képviselője mondta az MTI-nek. Az ellenzéki politikus szim­bolikusnak nevezte, hogy a nagyobb üzletek kötelező va­sárnapi zárva tartása éppen március 15-én lép hatályba, szerinte ugyanis az állami ön­kény ezúttal is a magyar nép szabadságát fenyegeti. A vasárnapi zárva tartás emellett kézzel fogható hát­rányokkal is jár, ugyanis a hét többi napján tovább nyit­va tartó üzletek dolgozói pót­lékoktól esnek el, míg a la­kosság a hétvégén drágábban vásárolhat - fejtette ki Varjú Eászló, aki hozzátette: a Fi­desz a „bezárást is rosszul csinálja”, hiszen a kormány nem adta ki azt a rendelet, amely alapján a boltok enge­délyt kérhetnének a vasárna­pi nyitva tartásra. A képviselő emlékeztetett, a DK márciusban is folytatja a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazást célzó alá­írás-gyűjtési akcióját, amely­ben eddig 90 ezer támogatót tudhatnak maguk mögött. Több egyeztetést, több harcosságot! ni, hogy azok, akik a saját mun­kájukkal akarják eltartani ma­gukat és a családjukat, kapja­nak minél több lehetőséget. Ki­emelte azt is, „munkából jobb élni, mint segélyből, ehhez nem kell tudomány”. A Buda-Cash-ügyre rátérve Orbán Viktor szorgalmazta: sürgősen körül kell nézni az összes brókercégnél, mindent ellenőrizni kell, és „ki kell ta­karítani ezt az istállót”. Megerősítette, tárgyalnak a bankszövetséggel és a jegybank- | kai arról, hol kell szigorítani az el- | lenőrzés rendszerét, és azt is | mondta, nem szabad, hogy eltűn- '§ jön a napirendről a legfontosabb | kérdés: „hol az emberek pénze?”- Ha az igazságszolgáltatást irányíthatnám, akkor már mind börtönben lenne - fogalmazott a miniszterelnök a Buda-Cashnél történt csalássorozat elkövetőiről. A Buda-Cash-ügy miatt bajba került önkormányzatokkal ösz- szefüggésben azt vetette fel, lo­gikus lenne, ha a helyhatóság­ok inkább az államkincstárban vezetnék a számláikat, ezért fel kell gyorsítani a kincstár kor­szerűsítését. Orbán Viktor a rádióinterjú­ban elmondta azt is, a kormány döntött az útdíj-kompenzációról, már csak technikai munka fo­lyik. Szólt továbbá az elektroni­kus közúti áruforgalmi ellenőr­ző rendszerről, ez ekáerről, amely - mint mondta - „felvette a végleges formáját”. E rendszer Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Magyar Rádió stúdiójában szerinte egy radikális lépés az áfacsalások visszaszorítása felé. Reklámadóügyben felidézte, hogy az Európai Unió által java­solt változtatásokról a gazdasági bizottság már tárgyalt, „a golyó bent van a csőben”, egyúttal ko­moly elképzelésnek nevezte a legkisebb cégek mentesítését az adó alól. Kijelentette ugyanak­kor: reklámadó lesz, nem szeret­né ugyanis, ha az a gyakorlat ala­kulna ki, hogy túl nagy ellenállás esetén eltörölnek egy ésszerű adónemet, mert „akkor majd a csendesebb magyaroktól kell be­szedni az így hiányzó összeget”. A kilencosztályós általános is­kolával kapcsolatos felvetésről Orbán Viktor azt mondta, a kon­zultáció még nem zárult le, a vi­ta zajlik, azt azonban világossá tette: változtatni kell az általános iskolai képzés rendszerén, mert tömegesen kerülnek ki az általá­nos iskolákból olyan gyermekek, akik nincsenek felkészítve a kö­zépiskolai tanulmányokra. Végül szó volt az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodásról is, amellyel kapcsolatban a kormányfő ki­nyilvánította: olyan egyezményt nem támoga't, amely gazdasági jogviták eldöntését kiemelné a magyar bírósági rendszerből, és valamilyen távoli választott bí­rósághoz helyezné át. Nyomozások elindítására szólította fel Budapest. A Demokratikus Koalíció arra szólítja fel Polt Péter legfőbb ügyészt, „lát­szatintézkedések” helyett „kezdjen el végre dolgozni”, és indítson nyomozást példá­ul az V. kerületi ingatlan­ügyekben - közölte a Demok­ratikus Koalíció alelnöke. Varjú László budapesti saj­tótájékoztatója után telefo­non az MTI-nek azt mondta: Orbán VWcto/’miniszterelnök- nek is meg kellene szólalnia abban a kérdésben, hogy va­lóban felelősségre vonás nél­kül maradhat-e „a belvárosi önkormányzatnál keletkezett kár”, amelynek összege Var­jú László szerint 4 milliárd forint. Varjú László elmondta, hónapok óta nyomon követik, milyen munkát végez az ügyészség. Szerinte most már a statisztikai adatokban is nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt években háromszor annyi feljelentést utasított el az ügyészség - a politikus megítélése szerint ok nélkül - mint korábban. Jelezte, ebbén benne van­nak azok az V. kerületi ingat­lanügyek is, melyekben a DK is tett feljelentést Hozzátette: a feljelentést elutasító döntés el­len a párt felügyeleti panasszal él. A politikus szerint ugyanez a helyzet a trafikügyben is, amelyben nyilvánvaló vissza­élés ellenére sem rendelt el nyomozást az ügyészség, pe­dig pályázatok ezrei állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ezt megtegye. A DK alelnöke utalt arra, hogy az egyik ügyben nemzetközi bíróság is jogta­lanságot állapított meg. Az is mondta, választ várnak az ügyészségtől arra, „mikor lesz végre, hogy fldeszes ingatlan­botrányban kattan a bilincs”. Azonos munkáért azonos bért a nőknek! Budapest. Országgyűlési határozati javas­latot nyújt be az LMP a nemek egyenlő bé­rezésének érdekében, mivel ma Magyaror­szágon a nők átlagos bruttó órabére ötöd­ével kevesebb, mint a férfiaké - jelentette be Szél Bernadett, a párt társelnöke vasárnap a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: a dolgozói szegénység az átlagosnál is jobban érinti a nőket, ennek e bérkülönbség mellett az is az oka, hogy a nők tipikusan alulfizetett szakmákba Szél Bernadett nőnapi sajtótájékoztatóján kiemelte: a nők ezért is hajlamosabbak elfo­gadni a részmunkaidőt, miközben pártja ál­láspontja szerint sokaknak inkább a rugal­mas munkavégzés jelentené a megoldást. Szólt arról is: céljuk továbbá, hogy fokozzák a nők munkaerő-piaci védettségét. „A helyzet rossz, és a helyzet az Orbán- kormány elmúlt öt éve alatt tovább romlott” - jelentette ki, ártalmasnak nevezve azt a. szemléletet, hogy a nemek közötti bérkü­lönbség a piacgazdaság természetes velejá­rója. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvényben nem szerepel az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv. Hozzátette: több bérkövetelés nem teljesült olyan szakmákban, ahol magas a nők aránya, és a Fidesz-KDNP kormány idején szüntették meg a háromévesnél fiatalabb gyermeket ne­velő szülők felmondási védelmét. Beterjesztendő határozati javaslatuk fon­tos elemeként említette a politikus a felmon­dási védelem visszaállítását, a rugalmas munkavégzés támogatását, a kötelező apai gyes megteremtését, valamint a nappali gyermekellátás rendszerének javítását. Megjegyezte: Magyarországon ma - szem­ben az egyharmados uniós ajánlással - a korosztály 14 százalékának jut bölcsődei hely, a mutató a családi napközikkel együtt is csak 16 százalék. A kezdeményezés részeként említette, hogy emelkedjenek a bérek a nőket nagy arányban foglalkoztató szakmákban, a na­gyobb cégeknek pedig cselekvési tervet kell­jen készíteniük a bérkülönbségek kezelésé­re. Szorgalmazzák azt is, hogy az egyenlő bé­rezésnek legyen külön napja. Rendkívüli nagyköveti értekezletet Budapest Rendkívüli érte­kezletet tart Orbán Viktor mi­niszterelnök Magyarország nagyköveteinek hétfő reggel- tájékoztatta Havasi Berta­lan, a miniszterelnök sajtófő­nöke az MTI-t. Közlése szerint a Külgaz­dasági és Külügyminisztéri­um épületébe összehívott ta­nácskozáson Szijjártó Péter, a tárca vezetője mond köszön­tőt, majd a miniszterelnök előadása után konzultációra kerül sor; a magyar nagykö­vetek is megfogalmazzák kérdéseiket, észrevételeiket. A rendezvény sajtónyilvános- tette hozzá Havasi Bertalan. Orbán Viktor február végi évértékelőjében arról beszélt: szuverén és kezdeményező külpolitikára van szükség. Kifejtette, hogy 2010-ben, amikor Magyarország még a gazdasági túlélésért harcolt, csak alkalmazkodó és követő külpolitikát folytathatott - Martonyi János akkori kül­ügyminiszter vezetésével -, 2014-re azonban megválto­zott a helyzet, Magyarország gazdasági sikertörténet lett, és új külpolitikai doktrínát hirdetett: kezdeményező kül­politikába kezdett, „fiatal, te­hetséges és ambiciózus em­bereket dobtak a mélyvízbe”. « i

Next

/
Thumbnails
Contents