Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-07 / 55. szám
Szabad út a GMO-szabályzásokban Hivatalosan is elfogadta az Európai Unió Tanácsa azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy minden uniós tagállam maga döntse el, hogy engedélyezi-e a területén a genetikailag módosított organizmusok (GMO) köztermesztését. A GMO-k uniós engedélyezési szabályai tavaly tavasszal kerültek ismét reflektorfénybe. Egy- egy GMO-ról ugyanis két bizottságnak és az Európai Élelmiszer- biztonsági Hatóságnak (EFSA) kell döntenie. Ha az EFSA támogatja és egyik bizottság sem ellenzi, akkor az Európai Bizottság köteles kiadni a termesztési engedélyt, amely az egész Európai Unióra érvényes. Ez alól csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával bújhat ki minden tagállam, amelyet eredetileg nem erre a célra találtak ki, és amelynek nagyon szigorú feltételei vannak. A tagállamok kormányainak képviselőiből álló tanács csak akkor tudja megakadályozni az engedély kiadását, ha az uniós tagok minősített többsége határozottan ellene szavaz. Tavaly tavasszal egy GMO-kukorica esetében nem volt meg ugyan a súlyozott minősített többség, de szám szerint a tagországok döntő hányada ellenezte az engedély kiadását. Ez mozdította ki a patthelyzetből a most elfogadott jogszabály tervezetét. Az új jogszabály az engedélyezési eljárást nem változtatja meg, de minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák GMO-k termesztését saját területükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak. Az Európai Parlament már januárban elfogadta a jogszabály- tervezetet, amely így 20 nappal azt követően lép majd hatályba, hogy közzéteszik az EU hivatalos közlönyében. Bacillus thuringiensis baktérium toxinját (Bt-toxin) hordozó kukorica fajták, melyek egyes rovarfajok károsításával szemben ellenállóak. Sokak szerint aggodalomra ad okot, hogy e fajták több ezerszer annyi toxint termelnek, mint az ugyanerre a toxinra, mint permetezett növényvédőszerre engedélyezett maximális dózis. Ma már számos új, ezeknél sokkal fejlettebb fajta vár bevezetésre. Jelenleg nagyüzemi termesztésben van néhány gyomirtóknak ellenálló és rovarrezisztens GM szója-, gyapot-, repce-és kukoricafajta. Noha egy 1999-es kutatás nem találta veszélyesnek a feldolgozott GM élelmiszerek fogyasztását^], az újabb kutatások eredménye ezzel ellentétes A magyar parlament 1998- ban fogadta el a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt: XXV1I/1998, ami 1999 január 1- el lépett hatályba. A törvény az engedélyezésre Géntechnológiai Hatóságot hozott létre. Minden GMO-val kapcsolatos tevékenység engedély köteles. Az elbíráló, ahova az engedélyért folyamodni kell, a Gén- technológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság. Jelenleg is 1 lyik a vita a genetikailag módosított növényekkel kapcsolatos szabályzásról. A GM fajták termelése jelenleg tiltott. Az érvényes európai jogszabályok hazánkban is előírják, hogy minden 0,9% feletti GM alapanyagot tartalmazó terméken jelölni kell, hogy az genetikailag módosított összetevőt is tartalmaz. Hazánkban jelenleg (2008) moratórium tiltja a GM növények szabadföldi termesztését, és az 5 parlamenti párt teljes egyetértésben támogatja e moratórium fenntartását. E szokatlan ötpárti egyetértés részben az Ország- gyűlés szakértői szervezeteként működő GMO Kerekasztal munkájának eredménye. * * * A magyar mezőgazdaság kibocsátása bővült 2014-ben a leggyorsabban az Európai Unióban (EU) - mondta a földművelésügyi miniszter pénteken Budapesten az Agrya Fiatal gazdakonferenciáján, Fazekas Sándor a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) fórumán közölte: a magyar mezőgazdaság múlt évi, 2410 milliárd forintos kibocsátása folyó áron az előző évit 4,2 százalékkal haladta meg. (Az EU egészében a múlt évben 2,4 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása). Hozzátette: 2014-ben a növénytermesztés kibocsátása valamivel meghaladta az 1400 milliárd forintot, egy év alatt 3,4 százalékkal növekedett. Az állattenyésztés kibocsátása a múlt évben 836,4 milliárd forint volt, 2013- hoz viszonyítva 5,7 százalékkal bővült. A magyar mezőgazdaság teljesítménye változatlan áron számolva is jelentős: a kibocsátás volumene egy év alatt 9,6 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban megtermelt új érték előállítását mérő mutató, a bruttó hozzáadott érték volumene 2014-ben 21,3 százalékkal nőtt 2013-hoz viszonyítva. A múlt évben javult az ágazat jövedelmezősége is. A termelési tényezők jövedelme-ami tartalmazza a támogatásokat is - tavaly 1185,8 milliárd forint volt. Egy év alatt 13,6 százalékkal, négy év alatt pedig 84,2 százalékkal nőtt. Az agrártárca vezetője beszélt arról is, hogy a fiatal gazdák jelentős forrásokhoz juthattak 2007-2014 között. Ez idő alatt ugyanis négy támogatási körben kaptak jelentős összegű támogatásokat. A jelzett időszakban összesen mintegy 5300 fiatal gazdálkodó jutott összesen több, mint 50 milliárd forint forráshoz. A miniszter kitért rá: úgy kell átalakítani a magyar mezőgazdaság szerkezetét, hogy minél több családi gazdaság és minél kevesebb nagybirtok legyen. Az előbbi gazdaságok arányaiban 80 százalék, míg az utóbbiaknál 20 százalékos arány a cél. Jelezte: az elmúlt években ebben az irányba jelentős lépések történtek. Példaként hozta a földtörvény illetve a földet a gazdáknak programot. A jövőről szólva elmondta: a tárcánál folyik egy műhelymunka, amely azt célozza, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, hogy a magyar mezőgazdaság még sikeresebb legyen, és még több embernek adjon megélhetést. Ezért Magyarországnak kiváló minőségű, egészséges, GMO-mentes élelmiszereket kell termelnie. A miniszter aláhúzta: a magyar mezőgazdaság egy lépésnyire van attól is, hogy elérje a múlt század kilencvenes éveinek eleji mennyiségi szintjét Kiemelte: magasabb feldolgozottsági szintre van szükség az ágazatban. A tárca támogatja a rövid ellátási láncokat és a helyi értékesítést. De fontos a különböző termékpályák rendbetétele is. Mindennek érdekében kell a következő években dolgozni a magyar mezőgazdaságban - húzta alá a földművelésügyi miniszter. Genetikailag módosított élőlény, (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMO) olyan élőlény, amelynek genomját (génállományát) mesterségesen, molekuláris genetikai eszközökkel hozták létre. E technológiákat rendszerint re- kombináns DNS-tectmológiának nevezik. A transzgenikus élőlények esetében más fajból származó géneket ültetnek be a GMO ba, tehát olyan génkombinációt hordozó lényt hoznak létre, amely a természetben gyakorlatilag nem jöhet létre. A „GMO” fogalom kapcsán többnyire ilyen transzgenikus lényekről van szó, de valójában nem minden GMO transzgenikus lény. A genetikai manipuláció rendszerint a zigótát vagy az ivarsejteket, esetleg az ezekben is öröklődő sejt- szervecskéket (színtestek, mitokondrium) érinti, ezért a GM szervezetek utódai is GM szervezetek (vagy csak egy hányaduk az), így egyszeri beavatkozással tartósan továbbtenyészthető (termeszthető) GM fajták hozhatók létre. Olykor a genetikai manipuláció csak a szomatikus sejtek egy részére terjed ki, ekkor annak eredménye nem öröklődhet. A transzgenikus növények által a nemesítők többféle célt érhetnek el, például fokozhatják a gyomirtószerekkel vagy a rovarokkal szembeni ellenálló képességet, növelhetik a szárazságtűrést, vagy javíthatják a termés táplálkozástani értékeit, például vitamin-tartalmát. Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba, ezek a glufosinate és glyphosate gyomirtókkal szemben voltak ellenállóak. Szintén korai fejlesztés a 36,6 23,9 A genetikailag módosított növények vetésterülete a világon, 2012 A világon 28 országban termesztenek genetikailag módosított (gm) növényeket. 2012-ben a gm-nővények vetésterülete összesen 170,3 millió hektár, ebből: Egyesüli Államok Brazília P~ Argentína Kanada India Kína Paraguay Dél-afrikai Közt. [' ■ | Pakisztán [~ Uruguay |j|j 1,4 Bolívia 11,0 FQlöp-szigetek |j 0,8 Ausztrália ] 0,7 Burkina Paso | 0,3 Mlanmar § 0,3 Mexikó | 0,2 Spanyolország 10,1 0,1 millió hektár alatti vetésterület: Chile. Costa Ricát Csehország, Egyiptom, Honduras. Kolumbia, Kuba. Portugália, Romám. Szlovákia, Szudán Farés: ISAMtAVTA Sajtó- és Folóarchfvum / MTI A genetikailag módosított növények vetésterülete a világon, 2014 A világon 28 országban termesztenek genetikailag módosított (gm) növényeket. 2014-ben a gm-nővények vetésterülete összesen 181,5 millió hektár, ebből: Egyesült Államok Brazília Argentína India Kanada Kína Paraguay Pakisztán Dél-afrikai Közt. Uruguay Bolívia Fülöp-szlgetek Ausztrália Burkina Faso Mianriiar Maxiké Spanyolország Kolumbia | 04 Szudán | 0,1 0,1 millió hektár alatti vetésterület: Banglades, Chile, Costa Rica. Csehország, Honduras. Kuba, Portugália, Románia, Szlovákia Futis: ISAM /MTV* Sejtó- és fétóereMvum / HT! I I 4 4 1 4 I 4 I *
