Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-27 / 72. szám

Helye van az asztalunkon

Nógrád megye. Egy ország étkezési kultúrájának kiemelt területe a különböző típusú, s főleg a különleges aromájú, állagú sajtok étrendbe állítása, fogyasztásának általánossá válása. Minél igényesebb, mondhatni „ínyencebb” a fogyasztók ízlése, annál fontosabb szerepet kapnak a sajtok a napi étkezések során. Franciaországban például minden komolyabb menü összeállításában megtaláljuk az ízletes sajt-tálakat mind előételként, mind a különböző fogások köreteként. A sajtok értékét tovább növeli, hogy egy-egy kiadós étkezés végén, mintegy lezárásképpen, rendszerint alma- és sajt-szeletek kerülnek az asztalra. Hosszú idő után, a különböző sajtételek a magyar konyhában is kivívták az „őket” megillető rangot. A számadatok tükrében 2000-ben hazánkban az európai átlag ötödé volt ezen ínyencség fogyasztása, ám mára felzárkóztunk. Szőkébb hazánkban is számos gazdaság foglalkozik sajtkészítéssel, több tucat fajtájú és ízvilágú finomságot előállítva.

Tavaszváró

cindrókával

Amikor a cindróka virágzik, biztosan itt a tavasz. A falu határában látványosságszámba megy, amikor kibontja feltűnően szép szirmait az alacsony, bokros növények sokasága. A védett héricsről van szó, amit errefelé cindrókának hívnak. Ennek jegyében lesz tavaszváró, télbúcsúztató program március 28-án, szombaton az óvodában a kicsik és felnőttek hagyományőrző műsorával. Amennyiben az időjárás engedi, kiszebábut égetnek, valamint megnézik a zsendülő cindrókát is az élőhelyén. (A növényről Kovács Ferenc nyugdíjas pedagógus tart előadást a rendezvényen.) A program - amelynek egyik szervezője a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodája - a Kerek Perec Egylet produkciójával folytatódik.

Rendkívüli ülés lesz

Bátonyterenye. Halaszthatatlan ügyekben kell döntenie Bátonyterenye képviselőinek ezért március 27-re, péntekre rendkívüli ülést hívott össze a város vezetője. A napirendi pontok között 10 órától szó lesz többek között a börtön építésére alkalmas önkormányzati ingatlanok térítésmentes felajánlásáról, a „Kelet-nógrádi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése eszközbeszerzésekkel” című pályázatról és az idei belső ellenőrzési terv módosításáról is.

Kezdődik a próbaüzem

Buják. Befejeződött a csatornahálózat és a szennyvíz- üsztító telep kiépítése, és hamarosan kezdődik a rendszer próba üzemeltetése Bujákon. A községben a szennyvíz-elvezetés és -tisztítás eddig nem volt megoldott, ugyanis nem állt rendelkezésre elvezető csatornahálózat és szennyvíztisztító telep. A beruházás megvalósulása előtt a kommunális szennyvíz túlnyomó része szakszerű tisztítás nélkül a talajba szivárgott. A falu önkormányzata ezért úgy döntött, hogy pályázatot nyújt be a probléma megoldására. A támogatási igény pozitív elbírálásban részesült, s a kivitelező konzorcium múlt nyáron kezdte meg a munkát a településen. Az építési munkálatok a tervezett ütemben haladtak, ezért március végén kezdetét veszi a próbaüzem, amely a projekt befejezéséig, szeptemberig tart majd.

Séta a szabadban

Salgótarján, a városi Zöld Út Természetjárók Egyesülete nyílt családi túrát szervez március 28-án, szombaton. A résztvevők a 8 óra 20 perckor induló 11B jelű Salgóbányára tartó autóbuszon találkoznak. A „napozó túra” útvonala: Somoskő - Medves-puszta - Réti kereszt - Salgóbánya - Zagyvaróna - Kút-ház - Tóstrand. A távolság 11,4 km, a szintemelkedés 185 m. Minden mozogni vágyó természetkedvelőt vár a túravezető, Tolmácsi József.

Milyen nyugdíjakra számíthatunk?

Tó'zsér Viktor

(Folytatás az L oldalról) NMiHnfonnáciÓ. Egyre több nyugdíjast kell eltartania a bejelentett munkahellyel rendelkező munkavállalóknak Magyarországon, miközben kevés gyermeket vállalnak a családok, így néhány évtized múlva nem lesz elég utánpótlás. A nők - 40 ledolgozott év utáni - munkaerőpiacról történő kiáramlása is növelte az ellátásra jogosultak számát.

Idén januárban az országos átlagnyugdíj 117 ezer 372 forint volt. A nyugdíjolló szárai között azonban 30 százalékos különbségek is vannak. A kimutatás alapján a fővárosban éri meg a legjobban idősnek lenni, ugyanis a budapesti átlagnyugdíj 128 ezer forint. Korántsem ilyen rózsás a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyeiek helyzete, az ő juttatásuk nem éri el a 95 ezer forintot sem, azaz 33 ezres szakadék tátong a két megyében élők járadéka között.

Nógrád megye a kerek 100 ezer forintos átlagával megelőzi Szabolcs, Békés, Bács-Kiskun, Somogy és Jász-Nagykun -Szolnok megyéket, de így is messze elmarad az országos tendenciától. Nálunk él a legkevesebb időskorú ellátott, számuk 43 ezer 600 főre tehető, akiknek az áüa- gosan beszámított szolgálati ideje 33 év.

Az év első hónapjában 2 millió 22 ezer 95 fő volt a nyugdíjasok száma hazánkban, akiknek több mint fele havonta 100 ezer forintnál kevesebből él. Majdnem 800 ezren kapnak ennél magasabb ösz- szeget és közel 101 ezer nyugalmazott kapja ennek a dupláját vagy afölött. Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint. Kontrasztként, a 2015. januári emelés után ma a rekorder 1 millió 308 ezer 565 forintot kap, ami

nagy változásnak tekinthető a tavalyi 870 ezres luxusösszeghez képest. A látványos emelkedés annak köszönhető, hogy tavaly szeptemberben eltörölték a járulékplafont. Magas nyugdíjhoz általánosságban azok juthatnak, akik az életpályájuk alatt rendszerint magas jövedelemmel voltak bejelentve, és a nyugdíj- korhatárt jóval túllépve - akár 75-80 évesen - döntöttek a pihenés mellett.

Mi történik akkor, ha az állam már nem tudja kifizetni az öregségi ellátásokat? Rendelkeznek-e az emberek megtakarítással, melyet nyugalomba vonulásuk után igénybe vehetnek? A magyar lakosság 71 százaléka véli úgy, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a megélhetéshez, ennek ellenére több mint 60 százaléka nem rendelkezik hyugdíjcélú megtakarítással, és nem is tervezi annak felhalmozását - közölte az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár. Egy felmérés szerint a magyarok mindössze 18 százaléka gondolja, hogy az időskori megélhetéséhez elegendő lesz az állami nyugdíj. A megkérdezettek alig több mint fele készül arra, hogy amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, lesz elegendő ledolgozott éve ahhoz, hogy leadhassa a munkát. Mindössze 12 százalék rendelkezik kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, de további 20 százalék tervezi, hogy a közeljövőben gondoskodik időskori jólétéről.

Mielőbbi nyugdíjreform megvalósítását sürgeti a Népesedési Kerekasztal, mert az alacsony születésszám mellett a folyamatos és növekvő kivándorlás is

veszélyezteti a társadalombiztosítás rendszerének stabilitását, emiatt pedig - mint mondják - 2030 után jelentősen romlani fog a nyugdíjasok helyzete. Úgy látják, hogy az említett okok nagy kockázatnak vetik alá a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, ezért a kérdés rendezése politikai ciklusokon messze túlnyúló kormányzati felelősséget jelent.

Benkő Ágota, a testület koordinátora által az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásuk szerint a jelenlegi helyzetben segítséget jelenthetne egy olyan nyugdíj- reform megvalósítása, amely pozitívan hathat vissza a népesedési helyzetre, és korrigálna egy alapvető igazságtalanságot. Eszerint a gyermeket vállalók viselik a terheket a jövő munkaképes

generációjának felnevelésében, ugyanakkor ez rosszabb helyzetbe hozza őket nyugdíjas korukra. A társadalombiztosítás nem kedvezményezi eléggé a gyermeket vállaló szülőket - tették hozzá.

A tömegessé vált külföldi munkavállalás még előbbre hozhatja az államháztartás gondjait, hiszen a kivándorlók kinti munkavégzésük alatt nem a magyar rendszerbe fizetnek járulékot és adót, ez a kiesés pedig az államháztartást terheli. Kitértek arra, hogy a szabad munkaerőmozgásnak ez a negatív hatása általános kelet-európai probléma, ezért egységes stratégiai lépésekre lenne szükség az érintett uniós országok részéről. A kerekasztal szerint nem igazságos, hogy az Európai Unió nyugati országai demográfiai deficitjüket a kelet-európai munkaerő elszívásával oldják meg. Mint írták: a kormánynak sürgősen el kell készítenie a valós hozzájáruláson alapuló nyugdíjrendszer bevezetését, és ki kell alakítani egy olyan migrációs politikát, ami a gazdasági-demográfiai kihívásokat képes kezelni.

A számok és a szakértők álláspontjainak tükrében ideje elgondolkodni azon minden jelenleg aktív munkavállalónak, hogy miből lesz meg a mindennapi betevője idős korára. Érdemes lehet nyugdíjcélú megtakarítás után nézni, a regnáló kormánynak pedig a lakosság jövője érdekében egy fenntarthatóbb rendszer kidolgozásán fáradozni. Az előrelátóbb országokban évtizedek óta előtakaré- kosságra kötelezik a munkavállalókat, ugyanis ők már előbb rájöttek, hogy az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntartása a népesedési adatok tükrében elképzelhetetlen lenne. Igaz, a magyar munkabérek sokszorosából kell kigazdálkodniuk időskori biztonságukat...