Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-21 / 67. szám

Az energia ára a legfontosabb Megújulnak a közutak Debrecen, Az egy-és kétszám­jegyű utak 50 milliárd forintból, míg a három- és négyszámjegyű utak további 18 milliárd forint­ból újulnak meg idén - jelentet­te be a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium közlekedéspolitiká­ért felelős államtitkára pénte­ken debreceni sajtótájékoztató­ján. Tasó László elmondta: 2010 óta 91 milliárd forint értékben, mintegy 1100 km hosszon vé­geztek útfelújításokat. 2015 és 2020 között viszont a rendszer- váltás óta a legnagyobb össze­get, 750 milliárd forintot szán a kormány útfelújításokra. Az idei év végéig mintegy 580 km hosz- szon be is fejeződnek a felújítá­si munkálatok - részletezte az államtitkár. Orbánnak válaszolnia kell! Budapest. Az MSZP szerint Magyarország érdeke, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés nemzetbiz­tonsági bizottsága előtt vála­szoljon arra: besúgó múltja miatt zsarolható-e, és rajta ke­resztül az egész ország. Lukács Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke pénteki, az Mii­hez eljuttatott közleményében tudatta, Molnár Zsolt, a bizott­ság MSZP-s elnöke a nap folya­mán levélben kérte „a besúgó múlttal vádolt” Orbán Viktort, hogy a bizottság előtt tisztázza magát. Hozzátette: a miniszter- elnök meghallgatását a Fidesz és a Liberálisok kivételével az összes parlamenti párt igényli. A frakcióvezető-helyettes sze­rint a meghallgatás kizárólag Orbán Viktor döntésén múlik, a kormányfő akkor is megjelen­het a nemzetbiztonsági bizott­ság előtt, ha a testület fideszes többsége ezt nem támogatja. Ha Orbán Viktornak nincs mit ta­kargatnia, tisztázza magát a bi­zottság előtt. Ha ezt nem teszi meg, rajta ragad a vád - írta Lukács Zoltán. Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben egy jobbikos azonnali kérdésre - igaz-e Simicska Lajos nagyvál­lalkozó vádja, miszerint a kato­naság idején együttműködött a III/IV-es főcsoporttal - kijelen­tette, „mifelénk az ilyesmit nem cáfolni szokták, hanem vissza­utasítani, mi célszemélyei vol­tunk a titkos nyomozásoknak, bennünket zaklattak, bennün­ket hallgattak le, ránk telepítet­tek ügynököket, és bennünket gumibotoztak”. Magyar szempontból az energia ára a legfonto­sabb - hangsúlyozta Or­bán Viktor miniszterel­nök az Európai Unió ál­lam- illetve kormányfői­nek tanácskozásának vé­geztével pénteken. Brüsszel. A kormányfő elmond­ta, hogy ez az elfogadott zárónyilat­kozatban kellő súllyal szerepel. Másik fontos szempontként emelti ki a miniszterelnök, hogy a dokumentum garántálja: to­vábbra is tagállami hatáskörben marad az úgynevezett energiamix, az, hogy melyik or­szág milyen forrásokból szeretné fedezni energiaszükségletét. „Senki nem mondhatja meg Magyarországnak, hogy hány százalék legyen gáz, mennyi le­gyen nukleáris, mennyi legyen szén, és így tovább, hanem ezt mi dönthetjük el” - húzta alá a miniszterelnök. A miniszterlnök a dokumen­tumról elmondta, hogy az csak a kereteket állítja fel, a konkrét jog­szabály-tervezetekkel az Európai Bizottságnak kell majd előállnia. Pozitívumként említette a minisz­terelnök, hogy a szöveg továbbra is a kormány- illetve államfők ke­zében hagyja az ellenőrzést. Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány rugalmas az unión kí­vülről történő gázvásárlási szer­ződések transzparenciájának kérdésében, egyelőre arról van szó, hogy ha egy unión kívüli fél köt ilyen szerződést uniós tagál­lammal vagy vállalattal, akkor ar­ról tájékoztatni kell Brüsszelt. En­gedélyeztetésről, jóváhagyás kö­vetelményéről nincs szó - hang­súlyozta a miniszterelnök, ké­sőbb arra is utalva, hogy ez Magyarország számára elfogad­hatatlan is volna. Ahogyan az is, ha Brüsszel bele akarna szólni Magyarország energiamixébe, vagy a folyamat kikerülne az ál­lam- illetve kormányfők ellenőr­zése alól, „és valahol az európai unió bürokratikus jogalkotás út­vesztőjének alkudzsungelében” dőlne el, hogy mi történik Ma­gyarországon. Mint fogalmazott: szerinte ezek egyelőre távoli ve­szélyt jelentenek, „nem reálisak”. Mint mondta: ami Finnország­nak jó, az Magyarországnak is, nem ütközik a magyar érdekkel, Magyarország számára is elfo­gadható - utalva arra, hogy a finn Fennovaima is orosz atom­erőművet épít, orosz fűtőanyag­ellátással, amelyet Brüsszel egy évvel korábban jóvá is hagyott. A napirend másik kiemelt pontjával, az unió keleti szom­szédságának kérdésével össze­függésben a miniszterelnök el­mondta, jó lépésnek tartja, hogy az Európai Tanács összekötötte az Oroszországgal szemben bevezeti szankciók sorsát az uk­rán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott minszki megállapodásokéval. „Ha a végrehajtás jól halad, ak­kor a szankciókat lehet csökken­teni, ha azonban ez nem történik meg, akkor lehet súlyosbítani” - magyarázta a miniszterelnök. A kormányfő ugyanakkor ki­tért arra is, hogy a zárónyilatko­zat szövege azt nem tisztázza, hogy mi van akkor, ha Kijevnek nem sikerül teljesítenie azokat a feladatokat, amelyeket a meg­állapodások értelmében az év végéig meg kell tennie. „És ott legalább annyi kétely van, mint más kérdésekben” - hangoztatta a kormányfő, kifejt­ve, hogy az ukránoknak szerin­te nehéz dolguk lesz, bonyolult, önmagukban komoly intellektu­ális kihívást jelentő feladatokat kell végrehajtaniuk, mint példá­ul a decentralizáció és az autonó­mia kérdése, miközben a ország politikailag megosztott és félhá­borús helyzet uralkodik. „Magyarország, amely a béké­ben érdekelt, készen áll, hogy minden segítséget megadjon eh­hez” - hangsúlyozta a minisz­terelnök. A miniszterelnök arra is figyel­meztetett, hogy komoly bajokat lát Ukrajnában a gazdasági mutatók és folyamatok terén, az a „kegyet­len” IMF-program pedig, amelyet Kijevnek végre kell hajtania, „fel­veti a szociális ellehetetlenülés problémáját”, s Magyarország könnyedén válhat akaratlanul is ennek elszenvedőjévé. A minisz­terelnök elmondta azt is, hogy fo­lyamatos az egyeztetés a parla­menti pártokkal, hogy mi legyen akkor, ha Ukrajnából tömegek in­dulnak meg Nyugat felé jobb szo­ciális körülmények vagy a túlélés érdekében. „Magyarországnak ezzel foglal­koznia kell. Nem akarok pánikot kelteni. Nincs itt az ideje annak, hogy erről nyíltan beszéljünk, de az országnak fel kell készülni ar­ra is, hogy az ukrán gazdaság sta­bilizálása a következő néhány hó­napban nem csak sikerrel járhat, hanem kudarccal is” - foglalt ál­lást Orbán Viktor. A görög válsággal összefüggés­ben a kormányfő arra álláspont­ra helyezkedett, hogy Magyaror­szágot minden más hatásnál ko­molyabban érinti, hogy a német gazdaság kilátásai javultak. Orbán világossá tette azt is, hogy Magyarország érdekelt az eurózóna rendezett működésé­ben, a görög válság megoldásá­ban, de miután nem tagja az euróövezetnek, kellő körültekin­téssel és visszafogottsággal ve­het csak részt a vitában. Hozzá­tette: Magyarország számai a legjobbak között vannak. Áprilisra elkészül Székesfehérvár, a közigazga­tási perrendtartásra vonatko­zó szabályozás koncepciója a jövő hónapra elkészül az Igaz­ságügyi Minisztériumban, és benyújtják a kormánynak - mondta az igazságügyi minisz­ter pénteken, a Magyar Jogász Egylet Fejér megyei szervezete székesfehérvári, a civiljogi kodifikációval kapcsolatos konferenciáját követő sajtótá­jékoztatón. Trócsányi László az MTI kérdésére elmondta: Ma­gyarországon nem volt a köz- igazgatási perrendtartásra vo­natkozó külön szabályozás, mi­vel 1952 óta a polgári eljárásjog része volt A polgári eljárás sza­bályai a magánjogi, egyenjogú felek közötti szabályokat tartal­mazzák, míg a közigazgatási perekben az egyik fél mindig az állam vagy a hatóság, a má­sik pedig az állampolgár, tehát nincsenek egy szinten, ezért utóbbiban más típusú bírásko­dásra és teljesen új eljárási sza­bályokra van szükség. A mi­niszter hangsúlyozta, olyan közigazgatási bírói karnak kell kialakulnia, amely a kibővülő közigazgatási bíráskodásban helyt tud állni. Trócsányi Lász­ló szerint a közigazgatási ügyekben különösen fontos, hogy korszerű és hatékony bí­ráskodás álljon az állampolgár­ok rendelkezésére. Meggondo­landónak nevezte a közigazga­tási felsőbíróság felállítását is a jelenlegi bírósági szervezet- rendszeren belül. Közölte, hogy mind a koncepció, mind a közigazgatási felsőbíróság kérdésében még tavasszal dönt a kormány, és miután megszabta az irányokat, fel fog gyorsulni a jogalkotási munka. A miniszter beszámolt a konfe­rencián tartott előadásáról is, amelyben érintette a miniszté­rium magánjogi kérdésekben végzett munkáját Jelezte, hogy olyan ad hoc feladatokat is meg kellett oldaniuk, mint a deviza­hitelek forintosítása vagy a most napirenden lévő pénzpia­ci szabályozások, amelyekre a brókerbotrány miatt lehet szük­ség. Megemlítette a polgári per- rendtartásról szóló, a kormány által januárban elfogadott kon­cepcióval, valamint a KDNP ál­tal kezdeményezett magán­csőd intézményével kapcsola­tos feladataikat is. Sárközy Ta­más, a Magyar Jogász Egylet elnöke örömének adott hangot, hogy a miniszter rájuk bízta a civiljogi kodifikációval kapcso­latos szakmai viták megszer­vezését. Német autóipari beruházás Budapest Tizenkétmilliárd forint összér­tékű beruházást hajt végre Debrecenben a Schaeffler csoporthoz tartozó, gördülő csap­ágyakat gyártó FAG vállalat, a német autó­ipari cég újabb befektetése 72 új munkahe­lyet teremt - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten. Szijjártó Péter elmondta, a kormány 772 millió forint támogatást nyújt a beruházás­hoz, amelynek keretében az FAG logisztikai fejlesztést hajt végre, új eszközöket szerez be, és növeli a gyártási kapacitást. Ezzel a 12 mil­liárd forintos fejlesztéssel egy háromlépcsős­re tervezett beruházás első két fázisa valósul meg. A harmadik ütemről még folynak a tár­gyalások a cégcsoport és a magyar kormány között. Ha megszületik a megállapodás, to­vábbi több száz új munkahely jöhet létre Ma­gyarországon - mondta. A miniszter hozzá­tette, a Nemzeti Befektetési Ügynökség 109, Magyarországon tervezett beruházásról tár­gyal reménybeli befektetőkkel. A megbeszé­lések nagyjából fele olyan vállalatokkal folyik, amelyek már jelen vannak Magyarországon, vagyis újrabefektetők lennének. „Ez azt mutat­ja, hogy töretlen a bizalom Magyarország iránt a nemzetközi gazdasági életben” - jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügymi­niszter elmondta: a világgazdasági változások komoly kihívás elé állítják az olyan nyitott gaz­daságokat, mint amilyen a magyar is. Szerte a világon meg kell küzdeni a vetélytársakkal minden egyes beruházásért, ezért folyamato­san javítani kell a befektetési környezetet - mondta. Felidézte, hogy tavaly 16 éve nem lá­tott ütemben, 14 százalékkal nőttek a magyar- országi beruházások. Elmondta, az összes ma­gyarországi befektetés nagyjából egynegyede német A cégcsoport összesen 4 ezer embernek ad munkát Magyarországon. Hozzátette, hat­ezer német vállalat működik Magyarországon, ezek összesen 300 ezer családnak adnak meg­élhetést Az FAG ügyvezető igazgatója elmond­ta: az új beruházással a jelenlegi évi 20 millió darabról 30 millióra növelik a debreceni üzem gyártókapacitását. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor minisz­terelnök újságíróknak nyilatkozik az EU-tagországok állam- és kormány­főinek brüsszeli találkozójának második napi ülésnapján HIKDETÉS )B Kft. krt.82-ß4 Fa* w0rkwayc'ub hu Honlap '■A. MUNKAERŐ Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ Sikerdíjas kiválasztás garanciával. i Kell étinél toöfe? Közel 100.000 fős aktív adatbjiis. Online és offline hirdetései« Idejét és pénzét is megtérítjük! Work Way Club 0 Nem létezik a hatástanulmány A Nemzetgazdasági Mi­nisztériumnak nincs tudo­mása arról, hogy elemzés született volna a vasárna­pi pihenőnap lehetséges következményeiről a mi­nisztérium megbízásából. Budapest. Az NGM pénteki közleményében azt is megje­gyezte: a minisztérium illetéke­sei megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint kiszivárogtak egy hatástanulmány részletei a va­sárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről. Egyben hiteltelennek nevezte a sajtóban megjelent - a minisz­térium számára ismeretlen - ta­nulmány megállapításait és koc­kázati elemeit. Mint írták, a média által közöl- tekkel ellentétben nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt. Ebből következően az sem igaz, hogy nőnének a munkanél­küli segélyekre fordított kiadások, illetve hogy az intézkedés járulék­vagy adóbevétel kiesést okozna. A közlemény szerint a sajtóban idézett tanulmány megállapításai és logikája talán 2011-ben még helytállóak lehettek volna, de ma már érvénytelenek. Azonban az elmúlt évek következetes, a gaz­daság élénkítését célzó, valamint a munkahelyteremtést elősegítő politikájának eredményeként má­ra már a munkaerőpiacra és a költ­ségvetésre gyakorolt negatív hatá­sa a vasárnapi munkavégzés tilal­mának teljes mértékben meg­szűnt - fogalmaz a közlemény. Az nemzetközi példák is bizo­nyítják - az Európai Unióban ugyanis Ausztriában, Németor­szágban, Belgiumban, Hollandiá­ban, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Görögországban és Spanyolországban is korlátoz­zák valamilyen módon a vasárna­pi nyitva tartást -, hogy az intéz­kedés a vásárlói szokások módo­sulásán kívül sem a fogyasztás mértékét, sem a turisztikai bevé­teleket, sem pedig a gazdaság egé­szét nem érinti hátrányosan. Ezzel szemben a kivételek meghatáro­zásának következtében a kiskeres­kedőket, a kistermelőket és a pia­cokat jelentős helyzeti előnybe hozza, amelynek egyértelmű nemzetgazdasági hozadéka van - olvasható a közleményben. t' V

Next

/
Thumbnails
Contents