Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-17 / 63. szám
Lelkigyakorlat irodalmi stílusban Az Úr imádsága, a Mi atyánk sorain keresztül szólt az egybegyűltekhez Czakó Gábor Kossuth-dí- jas író, publicista, aki a nagyböjti lelki nap keretében kapott meghívást Ságúj faluba, hogy beszéljen hitéről, munkásságáról. Tőzsér Viktor Ságlíjfalu. - Isten jobban tudja, hogy mire van szükségünk, mint mi - kezdte az író, majd a „Mi atyánk...” kezdetű imában szereplő többes szám jelentőségét fogalmazta meg a gyülekezet számára. Amikor Jézus eljött a Földre egy új emberiségképet alkotott, amelyben mindannyian az ő atyjának gyermekei lettünk. Kiemelte, hogy a közös Atya által testvéreket kaptunk embertársaink személyében. Az imádságban is ezért kérjük, hogy mindnyájunkon segítsen és bocsássa meg vétkeinket, „miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek”.- De valóban képesek vagyunk ezt megtenni? - tette fel a kérdést Czakó Gábor, majd hozzáfűzte, hogy nagyon nehéz túllépni a bántalmainkon, félretenni a sérelmeinket. A „mi” megélése a szeretet fő parancsának a teljesítése volna, de tudjuk-e kivitelezni? Felidézte a keresztre feszítés történetét, miszerint Jézus kitárt karjai közé mindkét lator beléphetett volna, de csak az egyikük fogadta el a hívást. Előadásában gyakran érvelt újszövetségi példákkal, az apostolok történetein keresztül magyarázta a hit értelmét és erejét. Kitért a múlt hétvégi nemzeti ünnepre is. Amint a „Velünkjáró” című könyvében írja: „Isten ajándéka, hogy március 15-e rendre nagyböjtre esik”. Fontosnak tartja a közösségeket, ahol együtt élhetnek át az emberek élményeket. Egy szentírási részt idézve megjegyezte: „ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük”. Kapás Attila, a település lelki- pásztora megköszönve a biztató és elgondolkodtató szavakat egy ajándékcsomagot nyújtott át a hat gyermeket felnevelő és tíz unokával büszkélkedő írónak, amelyben az aktuális egyházközségi lap is megtalálható volt. A poéta szerint ezek a sokak által lenézett újságok rengeteg érdekes dolgot tartalmaznak és a helyiekről szólnak, ezért „életszaguk van”. A délután folyamán lehetőség volt szentgyónást végezni. Menyhárt János szurdokpüspöki plébános fogadta a bűnbocsánat szentségéhez járuló hívőket, akivel így lehetőség nyílt lelki beszélgetésre. Szentbeszédében a húsvétra való előkészületről, a helyes böjtről is beszélt, amelyben kiemelte, hogy nem feltétlenül az jelenti az önmegtartóztatást, ha pénteken nem fogyasztunk húst. Annál az embernél, akit a torkosság jellemez komoly teljesítmény az állati eredetű ételek mellőzése. Akadnak azonban olyanok, akik más bűnökbe esnek rendszeresen.- Aki sokat pletykál másokról, az kicsit fogja vissza a nyelvét! Tőle ez sokkal nagyobb áldozat, mint az étkezés megváltoztatása. Mindenki ismeri a saját hibáit és korlátáit, amelyekhez mérten képes jól megtartani a maga böjtjét - zárta gondolatait. HIRDETÉS 100 000 EURÓIG ÓBA Itt az idő. hogy teljes ... TAKARÉK biztonságban »* * i m* tudja a megtakarítását! Váltson, forduljon hozzánk bizalommal! Takarékszövetkezetünknél elhelyezett megtakarítását az ÓBA (Országos Betétbiztosítási Alap) mellett 2014. december 10-étől a Takarék Garanciaközösség Tőkefedezeti .Alapja is védi! Kettős betétvédelem=100% betétbiztonság Itt az idő, hogy megbízható ^ partnerre bízza hiteltartozását! P Váltson! A Sajóvölgye Takarékszövetkezet készséggel áll rendelkezésre Gyors, pontos ügyintézéssel várja Bag, Petőfi tér 14. 28/504-020 Bátonyterenve, Madách út 6. c/2. 32/512-400 Bátonyterenve, Ózdi út 47 32/355-708 Buják.' Deréksor út 10. 32/488-088 Cered, Petőfi út 5. 32/406-177 Héhalom, Petőfi út 7. 32/482-148 Karancslapujtő. Rákóczi út 66. 32/447-321 Kazár. Hunyadi u. 6. 32/341-439 Kálló, Rákóczi út 3. 32/477-014 Litke. Kossuth út 18. 32/453-115 Mátraterenve, Kossuth út 191. 32/362-308 Salgótarján, Klapka Gy. 1. 32/521 -248 Vanyarc, Sziráki út 1/a. 32/484-400 Kokárdás ünnep Nyugat-Nógrádban Nógrád megye nyugati részén szinte minden településen megemlékeztek a március tizenötödikéi forradalmi ifjakról. Összeállításunkban nem időrendi sorrendben, hanem keleti irányban haladva idézzük fel néhány településre fókuszálva az ünnepi eseményeket. Hegedűs Henrik Sztranyovszky Béla Nógrád megye. Nem véletlen, hogy Diósjenőn az ünnepségre a református templom előtt gyülekeztek a megemlékezők, hiszen a diósjenői Nagy Gedeon lelkészesperes a szabadságharc honvédtisztje volt, és számos itteni férfi állt be honvédnak Damjanich vörössipkásai közé, illetve a szabadcsapatokba. Gyülekeztek iskolások és „szépkorúak”, bár nem tömegesen. Talán az időjárás tette? Szürke felhők rohantak a Csóványos felé, akár eső, hó is lehetett volna. Ám bizakodtunk: március idusát nem ronthatják meg holmi északi hatalmak. Tóth János polgármester idézte fel az 1848-49-es eseményeket, amelyek Diósjenőt is érintették:- Felemelő érzés megemlékezni ezen időszak hőseiről, bátorságukról, önfeláldozásukról és a hazáért érzett önfeláldozó szere- tetükről - mondta. - Minden magyar embernek jó példaként szolgálnak. 1848-ban eggyé vált a nemzet, egyet akart: a szabadságot. E nemes ügyért sokan vérüket ontották országszerte. Innen, a mi községükből is szép számmal jelentkeztek Damjanich seregébe. Diósjenő népe már a márciusi események után lelkesen támogatta az új eszméket, amit az is bizonyít, hogy a falunkban két alkalommal is megtartott toborzáson harmincnyolc katonával gyarapodott a honvédsereg. A helyi hagyományok szerint a diósjenői honvédek Damjanich veressipkásaiként mindenütt a legvitézebbül harcoltak. Ennek elismeréséül kaptak lehetőséget a helyi leventék a századforduló után, hogy emlékezve hős elődeikre a szokásostól eltérő színű levente egyenruhát viseljenek. Skuczi Nándor, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke megha- tottan kezdett ünnepi megemlékezésébe.- Óvatosan formálom a mondatokat - fogalmazott a politikus -, hiszen jól tudom, hogy felülről két csillag is figyeli szavaimat. Az egyik fényesség Nagy Gedeon, helyi református lelkész. A másik Bory László, ugyancsak diósjenői nemesember. Mindketten a szabadságharc honvédtisztjei voltak. S mellettük még mások, akik közül kevesen jöttek haza élve. így valósult meg itt helyben ’48 egyik nagy vívmánya, a nemzeti egység. Együtt adta vérét jobbágy, nemes és lelki vezetőjük, a pap. Örök hála nekik. Érdemes elgondolkodni, hogy az 1848. március 15-i szellem miért tudta egykor meghódítani szinte napok alatt a Kárpát-medence teljes magyarságát. Miért lehetséges, hogy most, 167 év után ez a halványulni nem hajlandó csillag összehívja a világban szétszóródott, vagy csak új országhatárokkal szétszabdalt magyarságot: mert ezen a napon ugyanúgy szavalják a Nemzeti dalt Sydney-ben, mint Rozsnyón. Ugyanúgy fújja a szél a piros-fehér-zöld zászlót a Hargitán, mint Szabadkán. Ugyanazt a kokárdát tűzik ki a mellükre a pesti és a diósjenői diákok. Szeretjük ezt az ünnepet, mert a miénk, mindannyiunké. Szeretjük, mert mindenki lelkében szól a Nemzeti dal. Benne meglátjuk az igazán magyaros megnyilvánulásokat: a vitézséget, az elszántságot, a „most vagy sohát”, a virtust, az önfeláldozást, az önzetlenséget. A jobbik, szebbik arcunkat, a magyar arcunkat. Skuczi Nándor beszéde alatt a felhők elvonultak, és a napfényben felragyogott a református templom hófehér tornya. A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervezési Hivatala felhívására Rétságon közösen szavalták el a Nemzeti dalt a Petőfi utca sarkán, vasárnap, pontban 15 órakor. Talán hetven-nyolcvan ember gyűlt össze erre az ünnepélyes aktusra. Először Hegedűs Ferenc, a város polgármestere méltatta az 1848/49-es forradalom és szabadságharc csodálatos napjait. Többek között kiemelte a rétságiak szerepét a szabadságharcban. Elmondta, hogy 1849 nyarán Rétság mellett harcoltak a honvédek az orosz seregek ellen. E csata manőverei olyan különlegesek és sikeresek voltak, hogy ma a világ összes katonai akadémiáján is oktatják. Rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a forradalom és szabadságharc szereplői a hazaszeretet példáját adják kései utódaiknak, azaz nekünk. Az odaadás és a bátorság példáját. De példát mutatnak bölcsességből is. Ennek köszönhető, hogy Európában egyedül Pest-Buda utcáin nem folyt vér. Békésen vették át a hatalmat. Emlékezzünk - mondta - azokra a hősökre, hétköznapi emberekre, honvédekre, akik tetteikkel bizonyították, ha kell, életük árán is megvédik a kivívott szabadságot, küzdenek az elnyomás és a hamisság ellen. Emlékezzünk azokra a rétságiakra, akik tagjai voltak a nemzetőrségnek, akár rosszul felszerelten, kaszával, vadászpuskával, de beálltak Görgey mögé, hogy kivívják a nemzet önrendelkezését. Legyen előttünk példa az ő bölcsességük, bátorságuk és hazaszeretetük - fejezte be beszédét a polgármester, akinek szavai után a résztvevők közösen elszavalták a Nemzeti dalt. A közös versmondás után a művelődési központban folytatódott a műsor. Az iskolások itt dalokkal, irodalmi betétekkel és népi tánccal idézték 1848. március 15. eseményeit. Drégelypalánkon, a helyi művelődési házban megelevenedett a Petőfi korabeli Pilvax kávéház. Zábrádi Zsuzsanna, a községi általános iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet, az országos események mellett helyi vonatkozásokat is megemlítve. Az ünnepi műsorban pedig a hagyományőrzők és a nyugdíjas klub tagjai játszották a főszerepet. A Nemzeti dalon és A költő visszatér című éneken kívül többek között elhangzott Szép Ernő „Imádság” című verse is, és gitárjáték is színesítette a programkínálatot őrhalomban, a kultúrotthon- ban RadosZsófia ifjú népdaléneklő tehetség vezette be a műsort, majd Farkas Egon polgármester beszélt március tizenötödike jelentőségéről és a mának szóló tanulságairól. Ezután az óvodások, Misiné Varga Anna és Fábiánná Kollár Zita betanításával adtak elő nagyon hangulatos műsort A kisebbeket kicsit nagyobbacska nebulók, az iskolások követték, ők a Barázné Takács Ágnes és Tóthné Csábi Viktória által szerkesztett irodalmi összeállítást mutatták be. A nemrégiben alakult nyugdíjas klub tagjai verses-zenés „csokorral” kedveskedtek, és felléptek a Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Kör apró táncosai - oktatójuk, Takács Bernadett külön ez alkalomra tanított be számukra egy fa- kardokkal-kalapokkal ékített „ropogóst”. A Tormay Cecile Irodalmi és Történelmi Társaság megemlékezését követően a szécsényi Palóc Néptánccsoport három hölgytagjának, Huszár Krisztinának, Sándor Évának és Takács Bernadettnek az előadása zárta az őrhalomi megemlékezést Az órhalomi általános iskolások látványos műsort adtak elő á 1 A drégelypalánki hagyományőrzők fellépése Diósjenőn Skuczi Nándor, a megyei közgyűlés elnöke mondott beszédet
