Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-14 / 61. szám
Az apa testvére. Sam (Csernák János) es fiai - Lenny (Erdélyi Gabor), Joey (Máté Krisztián) és ?z ..amerikás' Teddy (Albert Péter) ^ - „békés” szivarozás közben ma »mi k# A családfő, Max (Mikó István) arcán tükröződnek a famílián belüli viszonyok „Aki mer, az nyer.” E közmondás igazsága a Zenthe Ferenc Színház műsorpolitikájára is vonatkozik. Hiszen a társulat hároméves fennállása során jó néhány úgymond nagy fába vágta a fejszét. Sikerrel vitt színre több fajsúlyos drámai művet: így Albert Camus „Félreértés”-ét, Patrick Marber „Közelebbijét, I Pataki László „Kit szerettél, Ádám?”-ját, Szophoklész „Antigonéját, Illyés Gyula „Kegyenc”-ét. Ebbe a sorba iratkozott most fel újabb nagy vállalkozásként Harold Pinter „Hazatérés” című tragikomédiájának március 9-i premierje. Az 1930 és 2008 között élt angol szerző jeles személyisége volt a világ huszadik századi, második világháború utáni drámairodalmának, amit a 2005-ben neki ítélt irodalmi Nobel-díj beszédesen fémjelez. Az indoklásban Horace Engdahl, a Svéd Akadémia elnöke egyebek közt a következőket mondta: ...színdarabjaiban feltárta a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatolt az elnyvmott érzelmek és gondolatok zárt térségeibe.” így tett a korábbi művei - „A szoba”, „A születésnap”, „A gondok" - és a későbbi írói korszakában, a ’60-as évek közepén született „Hazatérés” esetében is. A tudatalatti mélyrétegek, szorongásra okot adó titkok, rejtélyek vizsgálata, elemzése sajátos műfajt követelt tőle is, csakúgy mint a hasonló úton járt szintén híres pályatársaitól, Beckettől vagy lonescótól, de tőlük eltérően Pinter valóságos térbe és időbe helyezi történeteit s a mindennapi életélményekben mulatja ki a világ abszurditását. A „Hazatérés” magyarországi ősbemutatójára 1980- ban Kaposvárott, a Csiky Gergely Színház stúdiószínpadán került sor Gothár Péter rendezésében. 1983-ban az Ascher Tamás rendez te a Katona József Színház-béli változatnak Major Tamás volt a főszereplője. A darab azóta is fél-feltűnt illetve tűnik magyar színpadokon, de - mint fentebb is utaltunk rá - igencsak bátorság, nagy levegő szükséges színre viteléhez. Nos, ez a kurázsi megvolt a Zenthe Ferenc Színház vezetőiben, amikor bevették a 2014/2015- ös évad programjába. Döntésüket - egyéb tényezők mellett - nem kis mértékben motiválta, hogy sikerült megnyerni a Jászai Maridíjas Mikó Istvánt, a vendégszereplésre, a rendezésre pedig helyi színművész, a társulathoz szerződött Súgó-csiga díjas Gyuriska János vállalkozott. Mindketten lehetőséget láttak a felkérésben eddigi pályájuk, munkásságuk gazdagítására. Mikó Istv ánt az motívál- ta, hogy - a sok komikus alakítás után -- ezúttal egy összetett jellemet, egy bizarr, groteszk figurát kellett megformálni s izgalmas feladatnak tűnt számára azt bemutatni, hogy miként alakult ki ez a furcsa személyiség. Gyuriska lános pedig a sok vígszínházi szerep után immár hazai pályán szívesen próbálta ki magát a „túloldalon" is. Annál is inkább, mert egy igazán embert- - jelen esetben rendezőt- - próbáló, úgymond intellektuális darabban debütálhatott. A sztori egy észak-londoni házban játszódik valamikor a mű megírásának idején. Ott tengeti életét négy férfi: az egykori hentes Max, az apa két fiával - a nem tudni mivel foglalkozó inlrikus Lennyvel, a bokszsikerekre és olcsó hódításokra áhítozó Joeyval - valamint testvérével, a magányos taxisofőr Sammel. Feleségét, a gyermekek anyját - aki, mint a férje is tudja nem volt szent életű - már régen elvesztette, elsőszülött fia,Teddy {tériig titokban elhagyta közös otthonukat. A nehezen mozgó, egyik pillanatban akár szenilisnek is tetsző, a másikban azonban szellemes gondolatokra, racionális következtetésekre, lépésekre képes Max igyekszik uralkodni a családon, a fiúk azonban olykor még válaszra, köszönésre sem méltatják, öccse pedig rendre szembesíti egyáltalán nem szeplőtlen múltjukkal. A frusztrált, egyre csak marakodó férfiak életében gyökeres váitozást jelent, amikor hat év után váratlanul, az éjszaka leple alatt tetoppan, „családlátogatásra” hazatér az Amerikában élő, európai körúton járt bölcsészdoktor, Teddy féleségével, Ruth tál. Az izgalmas hölgy - akiről kiderül, hogy környékbeli és korábban aktmodeliként „dolgozott” - megjelenése nemcsak a fantáziáját mozgatja meg a férfiaknak, hanem alaposan felforgatja életüket is. Lenny azonnal kikezd sógornőjével, Joey táncol vele, a kanapéra dönti s a családfő - bár eleinte idegenkedik a „koszos ringyótól”, szeretné, ha mielőbb távozna - is belemegy a döntésbe: Ruth maradjon, szolgálja ki vágyaikat, kapjon megfelelő kényelmet, de testével keressen pénzt az anyagiakban nem dúskáló famíliának. Sőt az apa maga is - bizonyítván, hogy nem öreg - férfiként csókolja meg a menyét és odakúszik a lábaihoz. „Átadja a hatalmat” egy nőnek... Fentiekből kitetszhet, hogy mozgalmasnak, zsúfolt cselekményű- nek egyáltalán nem mondható Harold Pinter ezen darabja (sem), annál inkább teli van belső feszültséggel, irracionalitással, megannyi kérdőjellel. J A szövegek hátterében lelki folyama- e tok, emberi sorsok húzódnak meg, en- | nélfogva akkor is, úgy is nagyon komo- Jj lyan veendők, ha nem ritkán humoros, 2 megmosolyogtató formában fogalmazódnak, mutatkoznak meg. E paradoxon az írónak abból a meggyőződéséből fakad - amelyet a rendező is egyértelműen magáénak vall és kifejezésre juttat- hogy életünket „illogikus logika” működteti s létünkkel kapcsolatban legfeljebb a legegyszerűbb kérdéseket vagyunk képesek feltenni, de - dacára a sok ismeretnek, tudásnak, tapasztalatnak - az adekvát, meggyőző válaszokat bizony nem ismerjük. Ezért lesznek a komikus mozzanatok is jobbára keserűek, s a valóság kegyetlenségeit nem írja felül a szereplők magatartásában, jellemében megcsillanó egy-egy emberi gesztus sem. Jó döntés volt az előadást kamarakörülmények közé vinni, hiszen - minthogy a nézők is a színpadon, karnyújtásny ira a színészektől foglalnak helyet - így sokkal jobban le- és kiolvasható az arcukról, a szemükből az általuk megszemélyesített figura összetett gondolat- és érzelemvilága. Nemcsak a rendező - hanem nyitván a hat színész - érdeme is, hogy nincs számottevő különbség teljesítményük nívójában. Azonban Mikó István „primus inter pares”, azaz az „első az egyenlők között” két szempontból is. Egyrészt az apa darabbeli központi szerelte, másrészt a különleges feladat inspirativ hatás miatt. Afféle jutalomjáték ez számára s úgy is áll hozzá, mozgósítva mindazt a tehetséget kibontakoztató szakmai tudást, amit évtizedek során télhalmozott a pályáján. Remekül elegyíti az agresszivitást az ellágyuini SALGÓTARJÁNI KÖZMŰVELŐDÉSI NONPROFIT KFT. A premiert követő baráti beszélgetésen Simon Lajos, a színházat működtető Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. igazgatója Zenthe Ferenc-emlékplaket- tet adott át ifj. Zenthe Ferencnek, a színház névadója fiának, aki megköszönte, hogy a város,ilyen módon is őrzi salgóbányai születésű édesapja emlékét A társulat az új produkcióját e héten nagy sikerrel mutatta be öt alkalommal is. Március 20-án Lajosmizsén vendégszerepei e darabbal, amelyet 24-én újra Salgótarjánban láthat a közönség. Csongrády Béla képes^ érzeimességgel, a fondorlatosságot a kiszolgáltatottsággal. Legidősebb fiát Teddyt a tétova, befolyásolható, megalázott filozófust és férjet Állni Péter formálja meg, ugyancsak azt bizonyítván, hogy nemcsak vidám darabokban képes magas művészi színvonalon teljesíteni. Erdélyi Gábor - korábbi szerepeihez hasonlóan - ez alkalommal is megbízhatóan „hozza formáját”: korrekten, látszatra könnyedén személyesíti meg a magabiztos, céltudatos, ironikus Lennyt. A legfiatalabb fiú, Joey bajnoki babérokról, sztárallűrökről álmodik, egyelőre azonban nem több üres tekintetű, férfiasságát, erejét minduntalan bizonyítani akaró felnőtt kamasznál. Máté Krisztián hitelesen hívja elő a nem könnyen megformálható figurát. Csernák János - bár a helyét családon kívül és főleg belül nehezen találó, s talán nem véletlenül nőtlen - Sam alakjában is építhet kivételesen szép hangjára, ezúttal a mozdulatainak, gesztusainak, szüneteinek, „figyelő csendjeinek” is hangsúlyos szerepet juttathat Az egyetlen - és ezáltal felértékelődő - nőalakot K. Müller Zsófia játssza. A tragikus sorsú Fráter Erzsébet illetve az Antigoné címszerepe után valamelyest neki is új oldaláról kellett megmutatkoznia. S élt is a lehetőséggel: sikerült visszaadnia az eleinte tudatosan szűkszavú, óvatosan helyezkedő amerikai tanárfeleség, majd a keltőképpen kacér, frivol szépasszony kettősségét. Illenek a szereplőkre Pallós Nelli jelmezei, az ugyancsak általa tervezett díszlet pedig illúziókeltően erősíti térben és időben az adott családi miliőt. Berendezései tárgyai - köztük a játékban „aktívan résztvevő” lámpák, világító csecsebecsék - egyszerre iliúziókeltőek és értéktelenek, a rendező révén jól megválasztott zeneszámok is stílusos, divatjamúlt szekrényből szólnak. Az összhatás szem pontjából fontos fénytechnika Sándor Dávid, a hang- technika pedig Kőhegyi Attila munkáját dicséri. A Zenthe Ferenc Színház a „Hazatéréssel történetének újabb figyelemre érdemes állomásához érke- zett. de feljegyzendő eseménye a közreműködők szak mai életrajzának is. mffiii/ i • í g-fejey Git t* I ré? iA; , .fPflijK
