Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-14 / 61. szám

Az apa testvére. Sam (Csernák János) es fiai - Lenny (Erdélyi Gabor), Joey (Máté Krisztián) és ?z ..amerikás' Teddy (Albert Péter) ^ - „békés” szivarozás közben ma »mi k# A családfő, Max (Mikó István) arcán tükröződnek a famílián belüli viszonyok „Aki mer, az nyer.” E közmondás igazsága a Zenthe Ferenc Színház műsorpolitikájára is vonatkozik. Hiszen a társulat há­roméves fennállása során jó néhány úgymond nagy fába vágta a fejszét. Sikerrel vitt színre több fajsúlyos drámai művet: így Albert Camus „Félreértés”-ét, Patrick Marber „Közelebbijét, I Pataki László „Kit szerettél, Ádám?”-ját, Szophoklész „Antigo­néját, Illyés Gyula „Kegyenc”-ét. Ebbe a sorba iratkozott most fel újabb nagy vállalkozásként Harold Pinter „Hazatérés” című tragikomédiájának március 9-i premierje. Az 1930 és 2008 között élt angol szerző jeles személyisége volt a világ huszadik századi, második világháború utáni drámairodal­mának, amit a 2005-ben neki ítélt irodalmi Nobel-díj beszédesen fémjelez. Az indoklásban Horace Engdahl, a Svéd Akadémia elnö­ke egyebek közt a következőket mondta: ...színdarabjaiban feltár­ta a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatolt az elnyvmott érzelmek és gondolatok zárt térségeibe.” így tett a koráb­bi művei - „A szoba”, „A születésnap”, „A gondok" - és a későbbi írói korszakában, a ’60-as évek közepén született „Hazatérés” ese­tében is. A tudatalatti mélyrétegek, szorongásra okot adó titkok, rej­télyek vizsgálata, elemzése sajátos műfajt követelt tőle is, csakúgy mint a hasonló úton járt szintén híres pályatársaitól, Beckettől vagy lonescótól, de tőlük eltérően Pinter valóságos térbe és időbe helye­zi történeteit s a mindennapi életélményekben mulatja ki a világ abszurditását. A „Hazatérés” magyarországi ősbemutatójára 1980- ban Kaposvárott, a Csiky Gergely Színház stúdiószínpadán került sor Gothár Péter rendezésében. 1983-ban az Ascher Tamás rendez te a Katona József Színház-béli változatnak Major Tamás volt a fő­szereplője. A darab azóta is fél-feltűnt illetve tűnik magyar színpad­okon, de - mint fentebb is utaltunk rá - igencsak bátorság, nagy levegő szükséges színre viteléhez. Nos, ez a kurázsi megvolt a Zenthe Ferenc Színház vezetőiben, amikor bevették a 2014/2015- ös évad programjába. Döntésüket - egyéb tényezők mellett - nem kis mértékben motiválta, hogy sikerült megnyerni a Jászai Mari­díjas Mikó Istvánt, a vendégszereplésre, a rendezésre pedig helyi színművész, a társulathoz szerződött Súgó-csiga díjas Gyuriska Já­nos vállalkozott. Mindketten lehetőséget láttak a felkérésben eddi­gi pályájuk, munkásságuk gazdagítására. Mikó Istv ánt az motívál- ta, hogy - a sok komikus alakítás után -- ezúttal egy összetett jelle­met, egy bizarr, groteszk figurát kellett megformálni s izgalmas fel­adatnak tűnt számára azt bemutatni, hogy miként alakult ki ez a furcsa személyiség. Gyuriska lános pedig a sok vígszínházi szerep után immár hazai pályán szívesen próbálta ki magát a „túloldalon" is. Annál is inkább, mert egy igazán embert- - jelen esetben ren­dezőt- - próbáló, úgymond intellektuális darabban debütálhatott. A sztori egy észak-londoni házban játszódik valamikor a mű meg­írásának idején. Ott tengeti életét négy férfi: az egykori hentes Max, az apa két fiával - a nem tudni mivel foglalkozó inlrikus Lennyvel, a bokszsikerekre és olcsó hódításokra áhítozó Joeyval - valamint testvérével, a magányos taxisofőr Sammel. Felesé­gét, a gyermekek anyját - aki, mint a férje is tudja nem volt szent életű - már régen elvesztette, elsőszü­lött fia,Teddy {tériig titokban elhagyta közös otthonu­kat. A nehezen mozgó, egyik pillanatban akár szeni­lisnek is tetsző, a másikban azonban szellemes gon­dolatokra, racionális következtetésekre, lépésekre képes Max igyekszik uralkodni a családon, a fiúk azonban olykor még válaszra, köszönésre sem mél­tatják, öccse pedig rendre szembesíti egyáltalán nem szeplőtlen múltjukkal. A frusztrált, egyre csak ma­rakodó férfiak életében gyökeres váitozást jelent, amikor hat év után váratlanul, az éjszaka leple alatt tetoppan, „családlátogatásra” hazatér az Ameriká­ban élő, európai körúton járt bölcsészdoktor, Teddy féleségével, Ruth tál. Az izgalmas hölgy - akiről kide­rül, hogy környékbeli és korábban aktmodeliként „dolgozott” - megjelenése nemcsak a fantáziáját mozgatja meg a férfiaknak, hanem alaposan felforgatja életüket is. Lenny azonnal kikezd sógornőjével, Joey táncol vele, a kanapéra dön­ti s a családfő - bár eleinte idegenkedik a „koszos ringyótól”, szeret­né, ha mielőbb távozna - is belemegy a döntésbe: Ruth maradjon, szolgálja ki vágyaikat, kapjon megfelelő kényelmet, de testével ke­ressen pénzt az anyagiakban nem dúskáló famíliának. Sőt az apa maga is - bizonyítván, hogy nem öreg - férfiként csókolja meg a me­nyét és odakúszik a lábaihoz. „Átadja a hatalmat” egy nőnek... Fentiekből kitetszhet, hogy mozgalmasnak, zsúfolt cselekményű- nek egyáltalán nem mondható Harold Pinter ezen darabja (sem), an­nál inkább teli van belső feszültséggel, irracionalitással, megannyi kérdőjellel. J A szövegek hátterében lelki folyama- e tok, emberi sorsok húzódnak meg, en- | nélfogva akkor is, úgy is nagyon komo- Jj lyan veendők, ha nem ritkán humoros, 2 megmosolyogtató formában fogalma­zódnak, mutatkoznak meg. E parado­xon az írónak abból a meggyőződéséből fakad - amelyet a rendező is egyértel­műen magáénak vall és kifejezésre juttat- hogy életünket „illogikus logika” működteti s létünkkel kapcsolatban leg­feljebb a legegyszerűbb kérdéseket va­gyunk képesek feltenni, de - dacára a sok ismeretnek, tudásnak, tapasztalat­nak - az adekvát, meggyőző válaszokat bizony nem ismerjük. Ezért lesznek a komikus mozzanatok is jobbára kese­rűek, s a valóság kegyetlenségeit nem írja felül a szereplők magatartásában, jellemében megcsillanó egy-egy embe­ri gesztus sem. Jó döntés volt az elő­adást kamarakörülmények közé vinni, hiszen - minthogy a nézők is a színpa­don, karnyújtásny ira a színészektől fog­lalnak helyet - így sokkal jobban le- és kiolvasható az arcukról, a szemükből az általuk megszemélyesített figura össze­tett gondolat- és érzelemvilága. Nemcsak a rendező - hanem nyitván a hat színész - érdeme is, hogy nincs számottevő különbség teljesítményük nívójában. Azon­ban Mikó István „primus inter pares”, azaz az „első az egyenlők kö­zött” két szempontból is. Egyrészt az apa darabbeli központi szere­lte, másrészt a különleges feladat inspirativ hatás miatt. Afféle juta­lomjáték ez számára s úgy is áll hozzá, mozgósítva mindazt a tehet­séget kibontakoztató szakmai tudást, amit évtizedek során télhalmo­zott a pályáján. Remekül elegyíti az agresszivitást az ellágyuini SALGÓTARJÁNI KÖZMŰVELŐDÉSI NONPROFIT KFT. A premiert követő baráti beszélgetésen Simon Lajos, a színházat működtető Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. igazgatója Zenthe Ferenc-emlékplaket- tet adott át ifj. Zenthe Ferencnek, a színház névadója fi­ának, aki megköszönte, hogy a város,ilyen módon is őrzi salgóbányai születésű édesapja emlékét A társu­lat az új produkcióját e héten nagy sikerrel mutatta be öt alkalommal is. Március 20-án Lajosmizsén ven­dégszerepei e darabbal, amelyet 24-én újra Salgótar­jánban láthat a közönség. Csongrády Béla képes^ érzeimességgel, a fondorlatos­ságot a kiszolgáltatottsággal. Legidő­sebb fiát Teddyt a tétova, befolyásolha­tó, megalázott filozófust és férjet Állni Péter formálja meg, ugyancsak azt bi­zonyítván, hogy nemcsak vidám dara­bokban képes magas művészi színvo­nalon teljesíteni. Erdélyi Gábor - ko­rábbi szerepeihez hasonlóan - ez alka­lommal is megbízhatóan „hozza for­máját”: korrekten, látszatra könnyedén személyesíti meg a maga­biztos, céltudatos, ironikus Lennyt. A legfiatalabb fiú, Joey bajnoki babérok­ról, sztárallűrökről álmodik, egyelőre azonban nem több üres tekintetű, fér­fiasságát, erejét minduntalan bizonyí­tani akaró felnőtt kamasznál. Máté Krisztián hitelesen hívja elő a nem könnyen megformálható figurát. Csernák János - bár a helyét családon kívül és főleg belül nehezen találó, s ta­lán nem véletlenül nőtlen - Sam alak­jában is építhet kivételesen szép hang­jára, ezúttal a mozdulatainak, gesztu­sainak, szüneteinek, „figyelő csendje­inek” is hangsúlyos szerepet juttathat Az egyetlen - és ezáltal felértékelődő - nőalakot K. Müller Zsófia játssza. A tragikus sorsú Fráter Erzsébet illetve az Antigoné címszerepe után valamelyest neki is új oldaláról kellett megmutatkoznia. S élt is a le­hetőséggel: sikerült visszaadnia az eleinte tudatosan szűkszavú, óvatosan helyezkedő amerikai tanárfeleség, majd a keltőképpen ka­cér, frivol szépasszony kettősségét. Illenek a szereplőkre Pallós Nel­li jelmezei, az ugyancsak általa tervezett díszlet pedig illúziókeltően erősíti térben és időben az adott családi miliőt. Berendezései tárgyai - köztük a játékban „aktívan résztvevő” lámpák, világító csecsebe­csék - egyszerre iliúziókeltőek és értéktelenek, a ren­dező révén jól megválasztott zeneszámok is stílusos, divatjamúlt szekrényből szólnak. Az összhatás szem pontjából fontos fénytechnika Sándor Dávid, a hang- technika pedig Kőhegyi Attila munkáját dicséri. A Zenthe Ferenc Színház a „Hazatéréssel történe­tének újabb figyelemre érdemes állomásához érke- zett. de feljegyzendő eseménye a közreműködők szak mai életrajzának is. mffiii/ i • í g-fejey Git t* I ré? iA; , .fPflijK

Next

/
Thumbnails
Contents