Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-11 / 58. szám

FOTÓ: KOV \( S I UJ\s Gy urcsány: a vádlottak ártatlanok A vádlottak a terhűkre rótt cselekményeket nem követték el - mondta Gyurcsány Ferenc parla­menti képviselő, a DK el­nöke, volt miniszterelnök tanúként a 2006. őszi eseményekkel kapcsolat­ban megvádolt egykori rendőri vezetők büntető­perében a Fővárosi Tör­vényszéken. Budapest Bene László egykori országos főkapitányt, Gergényi Pé­ter volt budapesti főkapitányt és más egykori magas rangú rend­őr parancsnokokat elsősorban in­tézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztásával vádolja az ügyészség. A vádlottak több­nyire tagadják bűnösségüket. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy 2006. szeptember 18-án éj­jel a Szabadság téri tévészékház megtámadásakor felhívta Szabadfi Árpád országos rend­őrfőkapitány-helyettest, és azt„a kérést, ha tetszik utasítást” adta a tábornoknak, hogy a rendőr­ség minden törvényes eszközzel védje a közrendet, közbiztonsá­got, a középületeket, így a tévé- székházat is. Nehéz helyzetben ez a kötelessége egy kormányfő­nek - fogalmazott. Gyurcsány Ferenc - miután, mint mondta: politikai viták foly­tak arról, hogy adott-e utasítást a rendőrségnek - leszögezte, hogy ő csak a törvényes rend fenntartására vonatkozó felszólí­tást fogalmazott meg, ennél rész­letesebb utasítást nem adott. Er­ről beszélt a székházostrom éj­szakáján a TV2-nek adott telefo­nos interjúban is. A volt kormányfő elmondta: szeptember 19-én kora hajnalban Szabadfi Árpád telefonon közölte vele, hogy nem sikerült megvéde­ni a tévészékházat. Reggel a nem­zetbiztonsági kabinet ülést tar­tott, ahol a rendőrség vezetői azt kérték a kormánytól, adjon pénzt a túlórák kifizetésére, egy beveté­si központra és technikai eszkö­zökre, védőfelszerelésre. Gyurcsány Ferenc kijelentet­te, hogy a titkosszolgálatok elő­zetesen nem jelezték, csak szep­tember 19. után rekonstruálták a történteket. Arra a kérdésre, érdekelte-e, hogy a rendőrök miért nem tud­ták megvédeni a tévészékházat, a volt miniszterelnök úgy rea­gált: független testületre, a Gönczöl-bizottságra bízták a vizsgálatot. Ekkor a bíró megje­gyezte, hogy annak a.testületnek a függetlenségét egyesTanúk - például Balsai István volt fideszes politikus - megkérdő­jelezték, mondván hogy állami alkalmazottak is voltak a bizott­ságban. Mire Gyurcsány Ferenc úgy reagált: még bízik abban, hogy szétválasztható az állami szolgálat és a pártkötődés. Arra a felvetésre, miért ma­radtak el a felelősségre vonások, holott a sajtó még azt is szóvá tette, hogy azonosító nélküli rendőrök békés állampolgárokat indokolatlanul bántalmaztak, a volt kormányfő arról beszélt: a Gönczöl-bizottság szakmai hibá­kat állapított meg, amelyek azonban nem feltétlenül bünte­tőjogi természetűek. Megjegyez­te továbbá, hogy egyetértett az­zal a megállapítással, amely sze­rint az intézkedő rendőrökre kell azonosító szám. Gyurcsány Ferenc emlékezte­tett arra, hogy 2007 májusában leváltotta az országos rendőrfő­kapitányt és kezdeményezte a budapesti főkapitány leváltását. Nem lenne jó egy olyan or­szágban élni, ahol ilyen ügyek­ben a kormány kezdeményez büntetőeljárást - tette hozzá a volt miniszterelnök, aki több­ször elismételte, hogy szerinte a vádlottak nem követték el a ter­hűkre rótt bűncselekményeket. Arra a bírói kérdésre, miért nem küldték meg a Gönczöl-bi­zottság jelentését az ügyészség­nek, Gyurcsány Ferenc úgy rea­gált: annak a kormánynak nem volt szokása az ügyészség befo­lyásolása, egyébként is az ügyészség rendelkezésére állt a jelentés. Az úgynevezett WikiLeaks ira­tokra - 2006 óta az interneten milliós nagyságrendben közzé­tett, különböző országokból szár­mazó kormányzati és más doku­mentumokra - hivatkozva a bíró felvetette, hogy akkoriban azono­sító nélküli izraeli kommandó­sok, ügynökök voltak a magyar fővárosban. A tanú erről nem hal­lott, de fölhívta a figyelmet azok1' ra a szintén a WikiLeaks-iratok között megismerhető, a budapes­ti amerikai nagykövetségről az Egyesült Államok külügyminisz­tériumának küldött diplomáciai iratokra, amelyek szerint az ak­kor ellenzéki Fidesz elnökéhez, Orbán Viktorhoz közvetlenül kötő­dő körök vannak az utcai esemé­nyek mögött. A 2006. október 23-ai esemé­nyekről a volt miniszterelnök el­mondta: az előző hetek tanulsá­gait feldolgozva a hatóságok tu­datosabban, aktívabban készül­tek az esetleges jogellenes cse­lekmények elhárítására. A Fidesz október 23-ára, az Astori­ához bejelentett nagygyűlésével kapcsolatban kormánytagok írásban felhívták az ellenzéki párt vezetőségét a jelentős biz­tonsági kockázatra. Erre a bíró idézett egy akkori parlamenti bizottsági ülésen el­hangzottakból, amelyek szerint nem voltak tisztában ezzel a biz­tonsági kockázattal, mire Gyurcsány Ferenc úgy reagált: akkor tévesen tájékoztatták vagy a tájékoztatást félreértette, esetleg rosszul emlékszik. Ügyészi kérdésre, hogy miért nem fogadta el Petrétei József ren­dészeti és igazságügyi miniszter lemondását, a volt kormányfő úgy reagált: ez politikai döntés, amiért a választóknak tartozik felelősséggel, nem az ügyészség­nek vagy a bíróságnak. Az ügyész szóvá tette, hogy el­tűnt az október 24-ei nemzetbiz­tonsági kabinet emlékeztetője, az iratok között lévő „miniszterel­nök” feliratú dosszié pedig üres. A büntetőper tanúk meghall­gatásával folytatódik. Nincs felelősen át­gondolt koncepciója Budapest a Párbeszéd Ma­gyarországért szerint a nagykö­veti értekezleten kiderült, hogy a miniszterelnöknek nincs fele­lősen átgondolt külpolitikai kon­cepciója, és nem is törekszik a nemzeti konszenzusra ezen a téren. Szilágyi Péter, a párt kül­politikai szakértője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt ír­ta: az is felmerül, hogy lehet-e szuverén, független és a valódi nemzeti érdekeket képviselő magyar külpolitikáról beszélni, amíg nem minden kétséget ki­záróan tisztázott, miért döntött a kormány a PM szerint a nem­zeti érdekkel ellentétes paksi be­ruházás mellett. Úgy látják, Or­bán Viktor beszédét csak az ma­gyarázza, hogy a kormányfő „beleszédült a Kelet és Nyugat közötti hintapolitikájába”/ Hoz­zátette, az ellenzéki párt veszé­lyesnek tartja, hogy Orbán Vik­tor szerint Magyarországnak nem kell a Nyugat felé nyitnia, és nincs szükség értékelvű kül­politikára és szakértőkre. Ma­gyarország elemi érdeke az, hogy helyreállítsa az Orbán-kor- mány alatt az európai szövetsé­gesekkel és az Egyesült Álla­mokkal megromlott viszonyt - hangsúlyozta Szilágyi Péter. Or­bán Viktor miniszterelnök a magyar külpolitika törekvéseit összegezve a nagyköveti érte­kezleten azt mondta: a keleti nyitás megtörtént, kezdődhet a déli, nyugati nyitás viszont nincs, mert Magyarország a Nyugat része. Törökországba látogat Budapest. Négynapos hiva­talos látogatásra Törökország­ba utazik szerdán Áder János, az államfőt útjára elkíséri fele­sége, Hercegh Anita - tájékoz­tatta az MTI-t kedden az állam­fői hivatal. Áder János Ankará­ban találkozik Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök­kel, Ahmet Davutoglu minisz­terelnökkel és Cemil Cicekkel, a Török Nagy Nemzetgyűlés házelnökével. A magyar köz- társasági elnököt Isztambul­ban audiencián fogadja I. Bartolomaiosz pátriárka. Áder János ellátogat a kütahyai Kos­suth Lajos Múzeumba, az isz­tambuli Zorlu Kulturális Köz­pontban pedig reszt vesz és beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnep­ségen. Az autóipar növekedésével teljesülhetnek a célok Az autóipar ütemes növekedése elengedhetetlen a magyar kor­mány által kitűzött külgazdasági célok eléréséhez - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten. Budapest a tárcavezető a Nemzeti Be­fektetési Ügynökség által szervezett jár­műipari konferencián elmondta: tavaly 6651,5 milliárd forint termelési értéket ál­lított elő az autóipar Magyarországon, ez 23 százalékkal több, mint 2013-ban. Az ágazat exportja 21 százalékkal, a jármű- gyártásban dolgozók száma 15 százalék­kal nőtt - ismertette. Ez a dinamikus növekedés elengedhe­tetlen ahhoz, hogy teljesüljön a magyar külgazdaság három fő célkitűzése, vagyis hogy az Európai Unióban Magyarorszá­gon legyen a legnagyobb az ipar aránya a hazai össztermékben, az export GDP- hez viszonyított aránya, és Közép-Európá- ban itt legyen a legmagasabb az egy főre jutó közvetlen külföldi tőkebefektetés - szögezte le. A Magyarországon előállított összes au­tóipari termék 93 százalékát exportálták, csaknem felét Németországba, ez azt mu­tatja, hogy az iparágban Magyarországon megbízható, versenyképes termékeket ál­lítanak elő - mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter el­mondta, a szektor jelentőségét mutatja, hogy a legtöbb stratégiai megállapodást - az 56-ból 19-et - autóipari vállalatokkal kötöt­te a kormány. Az érintett cégek a stratégiai partnerség létesítése után csaknem 9 ezer­rel növelték a magyarországi munkahelyek számát - fűzte hozzá. Szijjártó Péter köszöntőjében kitért arra: más ágazatokhoz hasonlóan az autóipar­ban is rendkívül éles a beruházásokért folytatott verseny, ezért a kormány három területen tovább növelné Magyarország versenyképességét: egyrészt a képzett munkaerő utánpótlása érdekében 7 ezer új tanműhelyet hoznak létre. Emellett szeret­nék növelni azoknak a magyar kis- és kö­zepes vállalkozásoknak a számát, amelyek a nagy befektetők beszállítói lehetnek, ezért is sarkallja a kormány magyarorszá­gi tevékenységük bővítésére a nagy külföl­di beruházókat - mondta. A harmadik ilyen terület az „ipari rezsicsökkentés”, a cél, hogy egész Európában Magyarorszá­gon legyen a legalacsonyabb az ipar ener­giaköltsége - tette hozzá. Ésik Róbert, a HIPA elnöke elmondta: az autóiparban az egyik legmagasabb 2,35 az úgynevezett foglalkoztatási multiplikátor érték, ez azt jelenti, hogy az ágazatban lét­rejött 100 új munkahely közvetlenül és köz­vetve összesen 235 új munkahelyet teremt. A HIPA jelenleg is 21 olyan autóipari beru­házásról tárgyal, amelyek ha megvalósul­nak, 3600 új munkahely jön létre Magyar- országon - jegyezte meg. A konferencián évértékelő beszédet tar­tott a Bosch magyarországi ügyvezető igaz­gatója, továbbá az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki igazgatói. é A KKM felbontja a szerződéseket Budapest A Külgazdasági és Külügyminisztérium azonnali hatállyal felbontja a szerződése­ket a Quaestor csoport elnök-ve­zérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel - közöl­te a tárca. Mint írták, a Quaestor csoport hétfő esti bejelentése nyomán a minisztérium azonnali hatállyal felbontja az isztambuli kereske­dőház, valamint a moszkvai ví­zumközpont üzemeltetésére vo­natkozó szerződéseket a Quaes­tor csoport elnök-vezérigazgató­jának érdekeltségi körébe tarto­zó cégekkel. Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminiszter egy más témában tartott sajtótá­jékoztatóján kérdésre válaszol­va elmondta: azért mondták fel a szerződéseket, mert már nem látták biztosítottnak a moszkvai vízumközpont és az isztambuli kereskedőház zavartalan műkö­dését. Hétfőn öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira Kft. Indoklása szerint a Buda- Cash botrány olyan pánikot oko­zott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normá­lis működését, a kialakult pánik során ügyfeleik olyan mennyi­ségű kötvényt kívántak értékesí­teni, amely meghaladja a Qua­estor csoport likvid pénzügyi eszközeit, ezért az állam segít­ségét kérték. HIRDETÉS 9 § MUNKA Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív Online és offline hi Idejét és pénzét is l 1 övurcsany Ferenc parlamenti képviselő, a DK elnöke tanúvallomást tesz a Fővárosi Törvényszékén. Balra Kiss Károly alezredes, katonai bíró T Ügyfelek várakoznak a Quaestor Érték- | papír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. ügyfélszolgálati irodája előtt

Next

/
Thumbnails
Contents