Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-04 / 28. szám

2015. FEBRUÁR 4., SZERDA (ffífífífíSíffíttíííííSSSS Megkettőzött betétvédelem GARANCIAKÖZÖSSÉG Egységes arculatot építenek a takarékok A takarékszövetkezetek integrációs folyamatában mérföldkövet jelent a ga­ranciaközösség létrejötte, mely 300 milliárd forint­nyi tőkével gyakorlatilag 100 százalékos védelmet nyújt a betéteseknek - nyilatkozta lapunknak Szabó Levente, a takarék- szövetkezetek központi bankja, a Takarékbank vezérigazgatója. Éber Sándor-Másfél éve tart a takarékok in­tegrációs folyamata, miért volt er­re szükség?- A takarékszövetkezetek az új típusú együttműködés kialakí­tása előtt decentralizált, szétta­golt rendszerben működtek, a 2013-at megelőző évtizedben egyre romlott a szektor piaci ré­szesedése. Nemcsak üzleti szempontból jelentkeztek prob­lémák, hanem egyre nehezebb volt a szigorodó tőkeelőírások- nak való megfelelés, miközben a takarékok működésének ellen­őrzése nem volt kellően haté­kony. Néhány szövetkezeti hitel- intézetnél olyan komoly gazdál­kodási és tőkeproblémák merül­tek fel, amelyeket a korábbi rendszer nem tudott kezelni. Ho­lott a takarékok korábban, ahogy jelenleg is, közel 1000 milliár­dos felhasználható forrással és több mint 1500 fiókkal rendel­keztek országszerte. Ez a ma­gyar banki fiókhálózatnak vidé­ken a 60 százalékát jelenti, ám ezt a versenyelőnyt a takarékok mégsem tudták üzletileg kellő­képpen kiaknázni. Nem tudta a rendszer azt a szerepet betölteni, amit mondjuk Ausztriában, Né­metországban, Hollandiában vagy Franciaországban. Fennállt annak a veszélye, hogy az egész szövetkezeti hitelintézeti rend­szer eltűnik a pénzügyi szolgál­tatók piacáról. Az integráció ré­vén ezt a folyamatot akartuk megállítani, megfordítani, a ta­karékszövetkezeti rendszert nö­vekedési pályára állítani.- Hol tart jelenleg az integráció folyamata?-Az integráció megújításának első lépése egy új, a korábbinál szorosabb ellenőrzést és hatéko­nyabb működést eredményező intézményi és együttműködési feltételrendszer kialakítása volt. A nagyobb biztonság érdekében egységesítettük a működést, kö­zös belső ellenőrzési és kocká­zatkezelési szabályzatokat vezet­tünk be. Az intézményi feltéte­lek kialakítása után jött létre ta­valy december 10-én a takaré­kok garanciaközössége.- Mi a garanciaközösség jelen­tősége?- Egy minden szempontból stabilabb és biztonságosabb működési modell jött most létre. A korábbi szétaprózott rendszer egy egységes pénzügyi csoport­tá állt össze, amelynek közös a tőkéje. Ezt a közel 300 milliárd forintnyi konszolidált tőkehát­teret a takarékszövetkezetek, a Szövetkezeti Intézetek Integrá­ciós Szervezete (SZHISZ) és a Takarékbank együtt biztosítják, együttesen fedezik a működés kockázatait. Mindez a nagyobb biztonság mellett jóval aktívabb üzleti magatartást tesz lehetővé az egész szektor számára, mert az aktívabb hitelezést tőkeoldal­ról ma már semmi sem gátolja. A takarékok ügyfelei számára pedig sokkal nagyobb, kettős biztonságot jelent az új műkö­dési modell: a betéteket az Or­szágos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) ugyanúgy védi, mint minden más pénzintézet eseté­ben, de ezen felül a betétesek megtakarításait a takarékszö­vetkezetek saját, új tőkefedeze­ti alapja is védi.-A garanciaközösség, illetve az integráció milyen előnyöket jelent az ügyfeleknek?- A kettős betétvédelem a biz­tonságtekintetében jelentős elő­relépés, mivel gyakorlatilag 100 százalékos védelmet nyújt az ügyfeleknek. Szintén komoly előny, hogy az összehangolt mű­ködésnek köszönhetően a taka­rékok országszerte egységesen - a kínálatból eddig sok helyütt hi­ányzó - piac- és versenyképes termékeket és szolgáltatásokat fognak tudni nyújtani.-Az ügyfelek számára milyen különbség van a takarékszövetke­zetek és a kereskedelmi bankok között?- A legnagyobb különbség ta­lán az ügyfélközelség és a rugal­masság. Több mint ezer olyan te­lepülés van, ahol bankfiókként csak takarékszövetkezet műkö­dik. A munkatársaink ugyanab­ban a kis közösségben élnek, mint az ügyfeleink, így sokkal jobban ismerik őket és az igé­nyeiket, amelyekre rugalmasan tudnak reagálni és nyitottabbak a kisebb hitelügyletek irányába is. Mivel jól tudják ki a megbíz­ható ügyfél, a hitelezésben - le­gyen az árazás, vagy maga a ter­mék - el tudnak térni a standar­doktól, és az igények szerint tud­ják alakítani. így az ügyfél nem egy, a nagy bankok kínálatában jellemző "dobozos" terméket, ha­nem azt a megoldást kapja, ami­re valóban szüksége van az adott termékportfólión belül.- Mely takarékszövetkezetek le­hettek a tagjai a garanciaközös­ségnek?- A garanciaközösség létrejöt­tét egy közel másfél évig tartó át­fogó vizsgálatsorozat előzte meg. A 121 átvizsgált takarékból mindössze négy esetében derült fény olyan komoly problémákra, amelyeket nem lehetett orvosol­ni, ezért a jegybank visszavonta a működési engedélyüket. Mára azonban minden takarék tagja a kettős biztonságot nyújtó garan­ciaközösségnek.- Meddig tart az integráció fo­lyamata, milyen lépések várható­ak még?-Jelenleg is zajlik a takarékok egységes üzleti, marketing- és termékpolitikájának a kidolgo­zása, ez az idei év egyik legfon­tosabb feladata. Ennek megfele­lően fokozatosan bővítjük szol­gáltatásaink körét. A jövőben ki­emelt terület lesz a takarékok számára az agrárium finanszí­rozása, de szeretnénk erősíteni a befektetési szolgáltatási portfo­liónkat is. Ennek egyik fontos eleme a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap forgalmazásának megkezdése volt, egy új infor­matikai fejlesztésnek köszönhe­tően februártól már a takarékok Névjegy SZABÓ LEVENTE SZÜLETETT: 1972 végzettsége: Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzintéze­ti Szak, 1993, Janus Pannoni­us Tudományegyetemen köz­gazdász és német-magyar szak­fordító oklevél, 1995 SZAKMAI PÁLYAFUTÁSA: Credit- enstalt, Bécs teljes országos hálózatában ugyanazokkal a feltételekkel tudjuk az értékpapírokat, befek­tetési termékeket kínálni. Az integrációs folyamat 2016 nya­rán zárulhat le, ekkora kell a jogszabály szerint közös infor­matikai rendszert bevezetni a takarékoknál.-Mennyire marad meg az integ­ráción belül a saját arculata a ta­karékszövetkezetnek? Mennyire lesz egységes az arculat?- A szektor ereje a takarékok egységes arculata révén válhat láthatóvá. Mindenképpen sze­retnénk tehát mind az arculat, mind a termékkör tekintetében az egységesítés irányába elmoz­dulni, de arról egyelőre nem szü­letett döntés, hogy a termékek és szolgáltatások, vagy a lógó te­kintetében mennyire lesz egysé­ges a rendszer és milyen formát fog mindez ölteni. A megjelenés­ben most is vannak hasonló ele­mek, de jelenleg a legtöbb taka­réknak saját arculata van, ami bizonyos esetekben versenyhát­rányt jelenthet. Az ügyfeleknek például nem egyértelmű, hogy a többféleképpen kinéző 1500 fiók ugyanahhoz a pénzügyi csoport­hoz tartozik, illetve sokan nem tudják, hogy a takarékok orszá­gosan több mint ezer pénzfelve­vő automatáját minden takarék­szövetkezeti ügyfél ugyanazok­kal a feltételekkel használhatja. Mivel vannak, illetve lehetnek olyan takarékok, amelyek egy TAKARÉKBANK: 1999-től, Né­met Ügyfelek Terület osztályve­zetője, 2001-től Vállalati és In­tézményi Üzletág igazgatója, 2003-tól Takarékszövetkezeti Üzletág igazgatója, 2005-től ügyvezető igazgatója, 2010-től vezérigazgató-helyettes, 2013- tól a Takarékbank Zrt. vezér- igazgatója. adott területen vagy ágazatban speciális szolgáltatásokat is nyújtanak, esetenként indokolt lehet a megkülönböztetés. Ugyanakkor az egységes kondí­ciókkal bíró termékeknél és szol­gáltatásoknál célszerű az azonos megjelenés, ez a központi kom­munikációt is megkönnyíti.- Milyen súlya van a magyar pénzintézetek között a takarék- szövetkezeteknek?-A takarékszövetkezeteknek je­lenleg 935 ezer lakossági, 185 ezer vállalkozói és 1100 önkormányza­ti ügyfele van. Nagyon sok őster­melő, családi vállalkozás van az ügyfeleink között. Az agrárium fi­nanszírozásában 10, a kkv-k hite­lezésében 7,5 százalék a piaci ré­szesedésünk. A lakossági betétek tekintetében 17 százalék, míg az összes betétet figyelembe véve 10 százalék. A mérlegfőösszegünket tekintve ma már a negyedik legna­gyobb hitelintézeti csoportosulás vagyunk.-Milyen jellemző termékei van­nak a takarékszövetkezeteknek?- A vállalkozások számára ki­emelném a növekedési hitel- program keretében elérhető spe­ciális termékeinket, az agrárvál­lalkozóknak és őstermelőknek a Gazdahitel-gazdakártyát. De a mezőgazdaságban saját forrású hiteleinket is nyújtjuk rövid, kö­zép és hosszú lejárattal. A lakos­sági ügyfeleknél a jelzálogalapú forint hiteleket emelném ki, mert a takarékok mindig is a fo­rinthitelezésben voltak erősek. Ezért is vannak optimista növe­kedési terveink a devizahitelek forintosítása kapcsán.- Milyen hatással volt a frank árfolyamának elszállása a taka­rékszövetkezetekre és az ügyfele­ikre?- Alig érintette őket. Ennek egyik oka az, hogy a takarékok nem voltak aktívak a lakossági devizahitelezésben, a bankpiaci átlaghoz képest elenyésző a de­vizahitelesek aránya a portfoliójukban. A másik oka pe­dig a forintosítás volt a jegybank által kötött árfolyamon, amely­ben mi is részt veszünk.- Milyennek ítéli meg jelenleg a hitelfelvételi kedvet?- A vállalkozók részéről egyér- telmű élénkülés látható, a lakos­ság hitelfelvételi kedve még min­dig alacsony. Pozitív tendenciát látunk viszont többek között a lakásvásárlások számának emelkedésében, igaz nagyon ala­csony bázishoz képest. Úgy lát­juk, hogy a forintosítást követő­en fog ez a piac stabilizálódni és növekedési pályára állni, bár várhatóan sosem lesz már olyan dinamikus, mint a válság előtt.- Mennyire lesz vidéki fókuszú csoport a takarékszövetkezeti in­tegráció?-Jelenleg is jelen vagyunk Buda­pesten és a nagyvárosokban is, ezeket a pozíciókat nem is szeret­nénk feladni, sőt szeretnénk eze­ken a helyeken piacot nyerni. Az egész új struktúrának egy nagyon fontos célja, hogy a takarékszövet­kezeti rendszer méltó konkurenci­ája legyen a kereskedelmi bankok­nak. Azon azonban nem akarunk változtatni, hogy alapvetően a vi­déki Magyarország pénzügyi szol­gáltatója legyünk. Ez egy olyan óri­ási piac, ahol tovább tudjuk erősí­teni a piaci részesedésünket. Ha­táron túli terjeszkedést azonban nem tervezünk.- Mennyire jellemző, hogy az idősek a fő ügyfelei a takarékok­nak?- Felméréseink megerősítet­ték, hogy a lakossági ügyfélkö­rünkben a középkorú és az idő­sebb korosztályokban erősebbek vagyunk, mint a fiataloknál. Ezen szeretnénk finomítani és a fiatalok felé nyitni. A mostani modernizációs folyamat ennek is megteremti a feltételeit. I i i izabó Levente: A vállalkozók részéről egyértelmű élénkülés látható, a lakosság hitelfelvételi kedve viszont még mindig alacsony

Next

/
Thumbnails
Contents