Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-21 / 43. szám

FOTÓ: KASZA BÉLA Ro mániát illetve azon belül Erdélyt bemutató díjazott standot a 10.A osztály készítette Salgótarján. A Madách Imre Gimnáziumban az elmúlt héten több nyelven is felkerült a falra az Európai Unió jelmondata: „Egység a sokféleségben”. A zászló - ame­lyen a csillagok a népek közti egy­ség, szolidaritás, harmónia eszmé­nyét szimbolizálják - ugyancsak hangsúlyt kapott a díszítő elemek között, tekintve, hogy az intéz­ményben a kedvelt hagyományok közé tartozó úgynevezett témahét keretében az Európai Unió immár huszonnyolc országa közül tizen­hattal ismerkedtek a diákok. A megnyitón - a 10.D és a 10. A osztály - felelevenítette az unió előzményeit, konkrétan Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxem­burg, Nyugat-Németország és Olaszország révén az ötvenes évek végén létrehozott Európai Gazda­sági Közösség kezdeti lépéseit. Fel­csendült az Európa Tanács által választott, majd az Európai Unió himnuszává vált dallam: Beetho­ven 1823-as IX. szimfóniájából Schiller 1785-ben írt versére kom­ponált „Örömóda” is. Minden napon az arra kijelölt osztályok kiállításokon mutatták be a számukra kisorsolt országok jellegzetességeit. Nem volt hiány az ötletességben, a színes standok vonzották az érdeklődőket és érte­lemszerűen nagy sikert arattak a kóstolókkal együttjáró gasztronó­miai bemutatók. A dalnokverseny során minden osztálynak az adott ország repertoárjából kellett egy dalt választani és előadni. Többen zenei kísérettel igyekeztek emel­ni produkciójuk színvonalát, von­zerejét. A zsűrinek kifejezetten nehéz dolga volt, amikor dönte­nie kellett a díjak odaítéléséről. Délutánonként az országok be­mutatóira került sor. A végzős osz­tályok közül a 12. A osztály Belgi­um, a B Bulgária, a 13. D pedig Olaszország hangulatát varázsol­ta az aulába. A13. C osztály angol nyelvű felkonferálással és jelleg­zetes angol teával jelenítette meg az Egyesült Királyságot. A 11. év­folyamos osztályok közül az A Hollandiával, a B Csehországgal, a C pedig a szomszédos Ausztriá­val foglalkozott, rámutatva a törté­nelem, a kultúra, a gasztronómia hazánkkal való sok közös pontjá­ra. A12. C osztály Görögország, a 12. D Spanyolország nevezetessé­geivel ismertette meg az érdeklő­dőket. A10. A osztály Romániára hívta fel a figyelmet, nem utolsó­sorban a Magyarországhoz közös múlttal kapcsolódó Erdélyre. A 10. B osztály Finnországot, a C Lengyelországot igyekezett bemu­tatni, a D osztályosok pedig az ír viseletét, szokásokat illetve a nemzeti sportot érzékeltették. A 9. A osztály Franciaországot egy show-val jellemezte, a B osztály Svédország kapcsán a jéghotelről is ismertetőt adott, a C pedig Por­tugália színes világát mutatta be. Az ötödik nap fergeteges jelme­zes felvonulással, bohókás és mél­tóságteljes bemutatókkal ért vé­get. Lehetett látni - többek között - autentikus bolgár táncot, vér­pezsdítő spanyol koreográfiát, olasz operabemutatót lánynak va­rázsolt csábító fiúkkal, hangula­tos cseh polkát s a görög Zorba, a finn tánc, a francia kán-kán madáchos változata is megjelent a színen. Meglátogatták az iskolát a portugál foci sztárjai és rajongói és érkezett egy román lagzis me­net is. Az angol ás osztrák uralko­dó családok tagjai is megtisztelték a farsangi mulatságot. A zárórendezvényen felidézték az előző napok néhány jellemző pillanatát majd SzlukaPálné igaz­gató vonta meg a tematikus hét mérlegét. Elismerően szólt a sok­rétű, élménydús programban részt vállalt tanárokról, a termé­szettudományos munkaközösség­ről, a fő szervező, Butkainé Vajda Éva munkájáról és mindenekelőtt a diákokról, akik ezúttal is nagyon ötletesnek, kreatívnak bizonyul­tak , a játszva tanulás módszerével gyarapították tudásukat s lettek többek az uniós héttel. Az ered­ményhirdetés során kiosztották a díjakat az osztálytermek díszíté­séért, a plakátokért, a nyitóünnep­ség díszletéért és műsoráért, a ki­állításokért, az országokról tartott prezentációkért, a dalnokverse­nyért és a farsangi felvonulásért. A két legjobb produkciót, a 11. C osz­tály Ijécsi bálok hangulatát idéző táncát és a 11. B osztály cseh pol­káját még egyszer megtapsolhat­ta az iskolaközösség... - csébé ­Bár az Ivancsics Ilona és Szín­társai elnevezésű társulat jóval korábban mutatta be Michel André francia szerző „bűnügyi” vígjátékát, a „Lulu”-t, Salgótarján­ban Valentin-nap estéjén került színre. Ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy a Fényes Szabolcs és Sze­nes Iván betétdalai, slágerei (a „Halló, Cherie”, a „Te az enyém...”, a „Nemcsak a húszéveseké a vi­lág”) a szerelemről szólnak. De egész biztos motiválta a fo­gadó intézmény, a József Attila Művelődési és Konferencia-köz­pont döntését az is, hogy az elő­adást Koltai Róbert rendezte, sőt szerepel is a darabban. Ráadásul májusban a Zenthe Ferenc Szín­ház által bemutatandó klasszi­kus komédiának, Mollére „Kép­zelt beteg”-ének a címszereplője lesz. Mondhatni tehát, hogy a népszerű színművész fellépése mintegy Valentin-napi ajándék­nak számított a tarjáni közönség számára. S nem is okozott csaló­dást, amolyan „koltais” módon formálta meg a beszédes nevű „Migrén” felügyelőt. Persze a da­rabban nem a balek rendőr az egyetlen, akit megtévesztenek, gyakorlatilag mindenki igyek­szik átverni a többieket. Pedig a „műkedvelő” betörők - Emil (Szirtes Balázs), Lulu (Végh Judit) és a bugyutya Fredo (Bodrogi At­tila) nem veszélyesek igazán, a lakástulajdonos hivatalnok, nem mellesleg éppen egy díjat nyert zeneszerző, Antoine (KirályAdri­án) meglehetősen naiv, Legrand rádióriporter (KertészPéter) nem kevésbé s valószínűtlenül vehe­mens a férfifaló rendőrfeleség, Ella (Ivancsics Ilona) is. De ép­pen e képtelenségektől lesz vic­ces, szórakoztató az egész. S ro­mantikus is, amennyiben a rossz útra tévedt, alapvetően kedves lány, Lulu bevallja, hogy időköz­ben beleszeretett Antoine-ba. A hangulatkeltő tánclépése­ket Sebestyén Sándor koreogra- fálta, a kottafejeket, violinkulcso- kat díszítő elemként használó színpadkép Sántha Barcsa mun­kája. Halasi Zsuzsa jelmezterve­zőnek különösen jól sikerült a felügyelő, azaz Koltai Róbert Columbo legendás ballonjára ha- jazó, slampos kabátja... Cs. B. A „kitüntetett" rendőr (Koltai Róbert) kikapós feleségével (Ivancsics Ilona) Miskolc tarjáni szemmel Északi fotószemle A Salgótarjáni Tájak, Korok, Múzeumok Klub Egyesülete a hónap eleji klubnapokon rendre kiruk­kol valami különleges programmal. így volt ez a leg­utóbbi alkalommal is, amelyet „Néhány miskolci érték - Egy salgótarjáni származású múzeumigaz­gató válogatása” címmel tartott előadást dr. Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum vezetője. Meghívá­sában a klub részéről Szemes Béla borsodi kötődé­sű nyugalmazott mérnök és Árpád Sándor ugyan­csak nyugállományú tanár működött közre. A történelem-régész végzettségű kutató 1988- ban érettségizett a Bolyai János Gimnáziumban. Szép emlékek fűzik egykori középiskolájához épp­úgy mint a salgótarjáni múzeumhoz, amelynek akkori igazgatói, dr. Horváth István és dr. Praznovszky Mihály vonták be a honismereti tábo­rok munkájába. A szegedi egyetem elvégzését kö­vetően - azaz huszonegy évvel ezelőtt - azonnal a Herman Ottó Múzeumba került s négy eszten­deje áll az intézmény élén. A PhD fokozatot 2002- ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerez­te meg. Speciális szakterülete a középkori telepü­lésrégészet. Többek között olyan feltárásokban vett részt mint a telkibányai Szent Katalin Ispotály, Mohi, a középkori mezőváros, a keleméri Mohosvár vagy a gönci pálos kolostor. Szakmája, hivatása iránt mélyen elkötelezett em­berként mondandóját történelmi és régészeti szem­pontok uralták, de a Herman Ottó Múzeum látniva­lói is homloktérbe kerültek. Bevezetőben a borsodi megyeszékhely múltjából az Árpád-kori Magyaror­szágon is fontos tényezőnek számított Ákos és a név­adó Miskolc nemzetség valamint a 13. századi diós­győri vár (amely a salgói „kortársa”) szerepe, a vá­rosszerkezet kialakulásának folyamata hangsúlyo­zódott. Részletesen esett szó az ismert fürdőhelyen, Tapolcán, az egykori Anna Szálló helyén a közelmúltban - a 2004-től 2012-ig tartó idő­szakban - feltárt középkori bencés apátság illetve templom maradványainak feltárásáról, leírásáról, amely nem kis mér­tékben Pusztai Tamás nevéhez is fűződik. Előadásában ugyan­csak kiemelt témaként szólt a Herman Ottó természettudós­ról, az őskori kutatásokat Mis­kolcon megalapozó polihisztor­ról elnevezett múzeum épülete­iben látható kiállításokról. így a kétszázötven év magyar fes­tészetét nyomon követő képtár­ról, a természettudományos kuriózumokról, köztük a különleges ásványgyűjte­ményről és főként a Mátra Erőmű Zrt. bükkábrányi bányájából idekerült, a világon egyedül álló 7,6 mil­lió éves, miocén kori négy mocsárciprust bemutató „Őserdei ösvényeken” című kiállításról, amely fölé „Pannon-tenger Múzeum” elnevezéssel épületet is emeltek. Ez egyszersmind egy óriási interaktív ját­szótér is, amely minden korosztály számára kínál hasznos időtöltést. Ugyancsak nem mindennapi él­ményt nyújt az „Elit alakulat” című kiállítás, amely a Kárpát-medence legnagyobb honfoglaláskori te­metőjét mutatja be elődeink fegyvereivel, méltóság­jelvényeivel, ékszereivel. A megnyerő személyiségű, élvezetes előadás­módú Pusztai Tamás sok új ismerettel gazdagítot­ta a hallgatóságot. Csongrády Béla Dr. Pusztai Tamás prezentációja elsősorban a régészeti értékekre hívta fel a figyelmet Kollégák, érdeklődők Berendi Tibor fotói előtt A 44. Észak-magyarországi Fo­tóművészeti Szemle megnyitóját Heves megye székhelyén, Eger­ben tartották 2014 novemberé­ben. Az úgynevezett másodbe­mutatóra a minap Salgótarján­ban került sor. Ennek - mint Homoga József, a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület elnöke is el­mondta az itteni megnyitón - kettős célja van: egyrészt megis­merni, hogy miként dolgoznak a borsodi és hevesi kollégák, más­részt helyben is bemutatni a nóg­rádi fotósok szereplését. Az aktu­ális szemlére 70 alkotó 920 képet küldött be s a Horváth Imre, Ke­rekes István és Mátyus Károly fo­tóművészek alkotta zsűri 40 szerző 101 alkotásának adott zöld utat. Ennek jelentős részét a József Attila Művelődési és Kon­ferencia-központban, a fotóklub­ban is kiállították. Az érdeklődők a Nógrád Megyei Fotóklub Egye­sület tagjai közül Agócs József, Bakos Béla Márk, Berendi Tibor, Bodrogi László, Czenthe Huba, Homoga József Homogáné Tóth Ilona, Kacsák Jánosné, Medve Jánosné és Szabó Péter egy vagy több képét láthatják. Közülük Ba­kos Béla Márk „Fellegvár” című fotója a szabad kategóriában az első helyezett lett, dr. Agócs Jó­zsef pedig „ívelések” című felvé­teléért különdíjban részesült. Az Észak-magyarországi Fotó- művészeti Szemle képeiből ren­dezett bemutató a 455. kiállítása Nógrád Megyei Fotóklub Egye­sületnek, amely jövőre, azaz 2016-ban lesz ismét házigazdája a regionális szemlének, dyb Bakos Béla Márk „Fellegvár” című képét első helyre rangsorolták rEgység a sokféleségben" Ajándék Holtaival Szintéi , díjai kapott U.C osztály által bejutatott bécsi báli tánc

Next

/
Thumbnails
Contents