Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-17 / 39. szám

Tisztségviselőket je­löltek A Fidelitas 2015. évi tisztújító kongresszusa előtt minden megyei szervezetnek meg kell tartania saját választ­mányát, ahol elnök és alelnökök személyére tesz javaslatot a tagság. A Nógrád megyei ülést a múlt hétvégén tartot­ták meg Salgótarján­ban, ahol a jelenlegi or­szágos elnökségből töb­ben is jelen voltak, és tiszteletét tette a térség országgyűlési képvise­lője, Becsó Zsolt is. Salgótarján. Zsúfolásig meg­telt teremben, a csoportok vá­lasztmányi tagjainak részvéte­lével zajlott le a szombati kül­döttgyűlés, ahol a vezetők be­számoltak az elmúlt két évben elvégzett munkáról. A testület oszlopos tagja, Jakab Jácint - aki emellett a szervezet Nógrád megyei és salgótarjáni csoport­jának elnöki tisztségét is betöl­ti - elmondta: fontosnak tartja a megye fiataljainak képvisele­tét az országos elnökségben. A következő időszakban teszi a kormány asztalára a fiatalok koncepcióját a Fidelitas, amely­ben szőkébb hazánknak is stra­tégiai szerep kell, hogy jusson. A hatékony érdekérvényesí­tés csak úgy lehetséges, ha jó kapcsolatot ápolunk a döntésho­zókkal. Az alelnök szerint a cik­lus egyik legfontosabb feladata az ifjúsági civil szervezetek, kö­zösségek megerősítése, és olyan fiatalbarát projektek megalkotá­sa, amelyek hosszú távon előse­gíthetik az elvándoroltak vissza­térését Nógrád megyébe.- Az a cél, hogy a tanulmá­nyaikat befejezők itt teleped­jenek le, itt alapítsanak csalá­dot. Mindezek elengedhetet­len feltétele a munkahelyte­remtés, amelyhez országgyű­lési képviselőnk segítségére is számítunk - zárta szavait. Az ülésen szavazati joggal résztvevők javaslatot tettek az országos elnök- és alelnökje- löltek személyére. Az elnöki pozícióra az eddigi ügyvezető alelnököt, Böröcz Lászlót, míg az alelnökjelöltek személyére Jakab Jácint mellett két buda­pesti, egy Pest, egy Veszprém, egy Borsod és egy Bács-Kiskun megyei jelöltet ajánlottak. Az országos tisztújítást március 14-én, Budapesten tartják. Becsó Zsolt kifejezte örömét, hogy ilyen sokan fontosnak tar­tották a megjelenést a helyszí­nen, majd kifejtette, hogy a fia­taloké a jövő, rájuk lehet építe­ni. Lehetőséget kell nyújtani ne­kik, hogy tehetségüket és ráter­mettségüket megmutathassák, hogy elhiggyék, ők a Fidesz megfelelő utánpótlása. Gratu­lált a jelölteknek, majd elmond­ta, hogy vonzóbbá kell tenni a fiataloknak Nógrád megyét és el kell érni, hogy mindenki, aki szeretne dolgozni, megtalálja a számításait a térségben. (folytatás az 1. oldalról.) Ersekvadkert Réti Lajosné - Margit néni - nyugdíjas pedagó­gus, aki 1964-ben költözött a községbe, amikor összeházaso­dott itt élő férjével. Első látásra megfogta a színes szép népvise­let, ami a gyermekkorát juttatta eszébe. Hitvese rajztanárként dolgozott, mellette pedig fiatal korától sokat fényképezett, így lencsevégre kapta a helyi lakoso­kat, tanítványokat, családokat é Több évtizede a hagyománymentés útján természetesen a népviseletet is.- Az évek múlásával egyre erősödött bennünk az elhatáro­zás, hogy meg kell mentenünk a lassan veszendőbe menő értéke­ket addig, míg nem késő. Ez nem csak a népviseletre terjedt ki, ha­nem minden hagyományos kör­nyezetben, régi „kontyos” ház­ban, eredeti bútorok közt élő, jel­legzetes életvitelt folytató lakos­ra is. A néphagyományaink las­san feledésbe merültek, a közösséget összetartó fonók, májfa-állítás, farsangi szokások helyett a televízió került a közép­pontba, így a közösségi élet is csaknem megszűnt. Ezért fél­tünk, hogy elsorvadnak a gyö­kerek, s a fiatalok nem fogják megismerni őseik, a paraszti élet kemény, embert próbáló hét­köznapjait, valamint szép ünne­peit, illetve az ehhez kapcsolódó szokásokat. Hiszen a hagyo­mányápolásban meg kell lát­nunk az értéket, az egyszerű szépséget - fejtette ki egyebek mellett Réti Lajos. Féltek, hogy elsorvadnak a gyökerek... ző Helytörténeti Emlékházat használatra, amelynek egyko­ri tulajdonosa Krausz Miksa, majd Molnár István volt. A kiállítás tárgyai tematikus rendben vannak, így a kamrá­ban és az istállóban a mezőgaz­dasági gépek láthatóak, olyan ritkaságokkal, mint a régi má- zsáló, a szecskavágó, a gyerekek fa játékai és a házi készítésű kaptár. Mára már sok tartalmas, szép programmal várják a kirán­dulókat, akik közül a szerencsé­sek a tárlatok és az együttesek előadásai mellett megkóstolhat­ják a falu specialitását, a vadker­ti nagygöncöt is. nba/sza Hozzátette: mivel mást nem tehettek évtizedeken át gyűjtö­gették a szép ruhákat, kisebb tárgyakat. Sok régi padlást át­nézve az itt-ott még fellelhető kincsekkel gazdagították gyűj­teményüket. Először az iskola vitrinjében mutatták be az ér­tékeket, de ez a későbbiek fo­lyamán szerencsére már kicsi­nek bizonyult. 2001-ben a falu­ban lévő Drágfy kúriában ta­lált otthonra a gyűjtemény. Négy éven keresztül ott volt a Tájszoba. 2005-ben kapták meg a község tulajdonát képe- Néprajzi kincsek gazdag tárháza látható a Helytörténeti Emlékházban Vígan temették a telet a rónaiak Salgóíarján-Róítaíafc. Maskarások karneváli hangulatban, vidám téltemetés, far­sangzárás a Rónafaluért Baráti Társasággal. A civil szervezet idén is tovább éltette a hagyományt, nemcsak a tagjaival ünnepelt, hanem toborozta a vígasságra kapható rónaiakat, sőt a zagyvaiakat is. A „szomszédok” közül állt ugyanis a farsang-búcsúztatók mintegy hatvan fős me­netéhez a menyasszony és a vőlegény, akiknek ez alkalommal is fontos szerep jutott. A szép fekvésű településen ragyogó idő szolgáltatta a tavaszt idéző koreográfiát a * > í szombati rendezvényhez, ötletes jelmezek, humoros mondókák csiholtak jó kedvet a mókázáshoz, a tél látványos elűzéséhez. A víg menet a kultúrteremtől indulva járta be Rónafalut, meg-megállva a porták előtt, ahol a kíváncsi és vendégszerető helybe­liek fánkkal, innivalóval kínálták a maskarásokat, köztük kisgyerekeket, babakocsis anyukákat. A faluközpontba visszatérve jól megtáncoltatták a menyasszonyt, majd a csúcsára ért a mulatozás: miután bánatot mímelve elsiratták, aztán elégették a telet jelképező bábut.

Next

/
Thumbnails
Contents