Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-16 / 38. szám
Ha a Baltikumot emlegetjük itthon, számos negyven fölöttinek könny szökik a szemébe, és hajdan volt, baráti kiküldetésekről, szemináriumokról, pult alól előkerült, pompás kaviárról, hajnalig tartó vodkázások- ról, leláncolt ajtajú vonatokról szóló mesék közepébe landolunk. Negyven éves kor alatt nincs sok remény, esetleg egy-egy kifinomult ízlésű színház-, vagy filmrajongó tekintetében láthatjuk felcsillanni az értelem tüzét. Olyan ez, mintha a három balti ország valahol Belső-Ázsiában, egy uránmező és egy kiszáradt beltenger közt tengődne, várva a narancssárga forradalmat. Pedig dehogy... Itt van például a Vilija és Vilejka folyók találkozásánál található festői szépségű Vilnius, Litvánia fővárosa, de emellett Kelet-Európa egyik legszebb városának is tartják. A Bernát-rendiek kolostorát megtörésekkel is ellátták Elnöki Palota Vilnius. A két folyó találkozásánál kiemelkedő várhegyen találhatjuk Vilnius 14. században épített erődítményét, amelynek jelenleg is álló részében a Gediminas Torony Múzeum működik. A várhegy alatt elterülő óváros sziluettjét a 13-19. század között épített, különféle stílusú és felekezethez tartozó templomok tornyai töltik be. Többnyire egységes, barokk stílusú óvárosa szerepel az UNESCO világörökség} listáján is. A történelmi óváros egyik jellegzetes helyszíne a Székesegyház-tér. A katedrális mellett, külön álló, 57 méter magas harangtorony egyben a város szimbóluma is. Vilnius kulturális élete hasonlóan gazdag és szerteágazó, múzeumai és galériái mellet kiemelendő a kortárs művészek által uralt Uzupis negyed. A város egyediségéről sokat elárul, hogy a világon egyedül itt állítottak köztéri szobrot a rock fenegyerekének, Frank Zappának. Vilnius tehát meglepetésekkel teli, tarka város, amely egy hétre elég látnivalót kínál a hagyományos látnivalók iránt érdeklődőknek és ínyenceknek egyaránt. óváros Vilnius 269 hektáron elterülő óvárosa az egyik legnagyobb Kelet-Eu- rópában. A középkori város fő útvonala a Vár utca volt, amely a Katedrális tér délkeleti sarkában kezdődik és beletorkollik a Nagy utcába, majd elhalad a Városháza tér mellett a Hajnal kapuig. Kizárólag ezek a kapuk maradtak fenn a város erődjeiből, amelyeket a tatárok támadása ellen építettek a XVI. században. A várfalból csak néhány szelvény maradt meg a Tüzérségi bástya utcájában. A macskaköves utcákon számos műemlék található. A Pilies utca 26. számú ház erkélyéről kiáltották ki Litvánia függetlenségét 1918-ban. A csendes kis utcákban régiségboltok, kávézók és hangulatos pincék bújnak meg. Bernát-rendiek kolostora A Szent Anna-templom mellett áll a Bernát-rendiek kolostora, akik Lengyelországból költöztek ide 1469-ben. A templom teteje gótikus, a harangtornya barokk. Minthogy a város szélére épült, megerősítették és lőrésekkel is ellátták. A közelben lévő szobor a lengyel-litván írót, Adam Mickiewiczet ábrázolja. Litvániában született, a Vilniusi Egyetemre járt, és ő írta a Pan Tadeusz című elbeszélést a litván társadalomról. Az Elnöki Palota kereskedők számára épült a XVI. században, és a XVIII. század végén Laurynas Stuoka-Gucevicius átépítette. Az ő emlékműve a közelben van felállítva. A cári időkben itt lakott a helytartó, a szovjetek alatt ez volt a Művészeti Dolgozók Palotája. Ma az épület Litvánia elnökének hivatalos rezidenciája. Gediminas álma az jelképezte, hogy itt majd gyönyörű erőd fog emelkedni... A várat a várhegyen Gediminas nagyherceg építette a Neris és a Vilnia folyók összefolyásánál. Erre a helyre hívott meg kereskedőket, kézműveseket és szerzeteseket számos német városból. A legenda szerint Gediminas álmában hatalmas vasfarkast látott, amint üvöltött a Vilnia torkolata fölé magasodó hegyen. Az álom az jelképezte, hogy itt majd gyönyörű erőd és város fog emelkedni. A Gediminas- toronyból csodás kilátás nyílik az Óvárosra, a katedrálisra, a Gedimino sugárútra, a bevásárlóközpontokra és a tv-toronyra. Hajnal-kapu A Hajnal-kapu Vilnius egyetlen épségben megmaradt régi kapuja. 1671 -ben a szomszédos Szent Teréz-templom karmelita apácái kápolnát emeltek a kapura, amiben Szűz Mária csodatevőnek vélt arcképét helyezték el. A művész ismeretlen, a képet helyi aranyművesek aranyba és ezüstbe foglalták, csupán a fej és a kezek maradtak fedetlenül. A kápolna belsejét 1829-ben neoklasszikus stílusban felújították. Az utcáról is látható, amint a zarándokok énekelnek és könyörögnek Szűz Mária előtt. A falakat sok ezer fogadalmi felajánlás díszíti, a zarándokok imádkozva állnak a lépcsőfeljárón, ami a XVIII. században került beépítésre, hogy összekapcsolja a kápolnát a szomszédos Szent Teréz-templommal. Itt van Európa legkiterjedtebb területű összefüggő óvárosa. Vilnius lakossága mintegy 540 ezer (a vonzáskörzettel együtt kb. 810 ezer). Leginkább nyáron érdemes a várost meglátogatni, mert ilyenkor kellemes, nem túl meleg az idő. Bárki számára kellemes időtöltés lehet az igen kiterjedt óváros nagy utcáiról letérve a kis utcákba bóklászni és bekukkantani a lakóházak belső tereibe, esetleg lenézni a Gediminas-torony tetejéről. Roppant, sőt példásan tiszta, rendezett, gyalogosan könnyen bejárható, jó közbiztonságú városról van szó, amely príma sörözőkkel, nyáron pedig sok teraszos kávézóval várja vendégeit. Vilnius olcsóbb némileg, mint a Baltikum környező fővárosai, Tallin vagy Riga. Megkönnyíti dolgunkat, hogy vilni- usiak, főleg a fiatalok többnyire tudnak angolul. Izgalmas, bizarr turista program lehet a KGB múzeum (Genocido Auku Muziejus) az alagsori börtöncellákkal - ide bizony már kell egy idegenvezető! -, a Sör házában (Alaus Namai) bámulni a nagy választékot - és persze kipróbálni egy-kettőt (esetleg hármat) - valamint meglepő történelmi dolgokat megtudni. * I * I I 1 I llJijjte u üuIííIíujjj HímiMm Litvánia elnökének hivatalos rezidenciája 1'iaBHiiElÍS
