Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-14 / 37. szám

Mariupolnak és Odesszának az elfoglalása kellene hozzá. Ukrajna NATO-n kívüli ország­ként ugyanakkor nem élvezi az Egyesült Államok által szavatolt biztonsági garanciákat. Az ame­rikai katonai intervenciónak per­sze nem a semmittevés az alter­natívája. Washingtonnak módjá­ban áll segíteni Ukrajnának, és ezt meg is kell tennie - vélekedik lya alá eső orosz hivatalos sze­mélyek névsorát az ukrán vál­ság közvetlen felelőseivel, va- gyonbefagyasztással és az országba való beutazási tilalom­mal sújtva őket. Oroszországot illetően szük­ség van egy új amerikai diplo­máciai stratégiára, amelynek elemeként először is nyugtázni lehetne, hogy az orosz „újrakez­ország - nem tartva a Nyugat ko­molyabb válaszlépéseitől - a saját javára tudta fordítani a kelet-uk­rajnai helyzetet. Ennek fényében ideje végre belátni, hogy Moszk­va birodalmi törekvéseinek nin­csenek határai, és Washington­nak ehhez a tényhez igazodva kel­lene egy stratégiát meghatároz­nia - állapítja meg a washingtoni kutatóintézet elemzésében. forote. rta.rj/MTVASljtö- WFotMicMvum MTI j j j mmnktui nehézfegyverek kivonási zónája jelenlegi arcvonal a 2014. szeptember 19-én fennállt arcvonal Halovány emény a láthatáron Bár a héten Minszkben újabb megállapodás szü­letett az ukrán krízis po­litikai rendezése érdeké­ben, a válság alakulására vélhetően a továbbiakban is rányomja bélyegét az, hogy Moszkvának konk­rét stratégiája van Ukraj­nára vonatkozóan, Wa­shingtonnak viszont nincs ilyen, csupán a probléma megszűnésében bízik - mutatott rá elem­zésében The Heritage Foundation. A tekintélyes amerikai kutató- intézet felidézte, miként követ­ték egymást az események Uk­rajnában 2013 novembere, va­gyis az uniós társulási szerző­dés aláírásának elhalasztása óta. Megbuktatták a megállapodás­tól Moszkva ultimátuma nyo­mán visszatáncoló Viktor Janu- kovics elnököt, Nyugat-barát kor­mány került hatalomra, Orosz­ország annektálta a Krím félszi­getet, a többségében orosz ajkúak lakta kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk pedig fel­lázadt. A Nyugat állítása szerint Moszkva katonákkal és harci eszközökkel segíti az oroszbarát szakadárok kormányellenes harcát, és Kijev ugyan válaszul nagyszabású „terrorellenes” of- fenzívát indított a keleti ország­részben, a kezdeti sikerek elle­nére nem sikerült győzedelmes­kednie az oroszbarát szepa- ratisták felett. A patthelyzetet szeptemberben tűzszüneti egyezség követte, a harcok azon­ban továbbra is folynak és - friss beszámolók szerint - azoknak a fehérorosz fővárosban csütörtö­kön aláírt újabb megállapodás sem vetett véget, igaz, a fegyver­nyugvás csak szombat éjfélkor lép életbe. Az eseményeket meghatároz­za, hogy Oroszország nem haj­landó lemondani végső céljáról, nevezetesen arról, hogy Ukraj­nát a transzatlanti közösségen kívül tartsa. Moszkva ezenkívül szeretné megszilárdítani a sze­Munkások elszállítanak egy tüzérségi támadásban megsemmisült személygépkocsit a kelet-ukrajnai Donyeck Petrovszkij kerületében * désnek” lőttek, nem most, ha­nem már jó ideje. Fontos, hogy Washington Moszkvát még in­kább az oldalvonalra szorítsa, és a G-8 után a G-20 csoportból is kitessékelje. Ezenkívül egy új globális szabadpiaci energiapoli­tikával az Egyesült Államok el­háríthatná az amerikai energia- export útjában álló akadályokat, megszüntetve ezzel Európa füg­gőségét Oroszországtól. A The Heritage Foundation szerint az Egyesült Államok to­vábbi feladata, hogy védelmi fegyverekkel lássa el az ukrán hadsereget, továbbá a NATO-val és Ukrajnával közösen minél több hadgyakorlatot tartson. Vé­gül Washington jobban tenné, ha kilépne a hadászati támadó fegy­verek korlátozásáról és csökken­téséről szóló új START- szerződésből, amely drámaian aláássa az Egyesült Államok és szövetségeseinek biztonságát, paratista érők kelet-ukrajnai si­kereit is annak a hosszú távú ter­vének a részeként, hogy újra el­lenőrzése alatt tudhassa a 19. századi Novorossziját alkotó ösz- szes területet. Moszkva ennek megfelelően rövid távon a kelet-ukrajnai konf­liktus befagyasztásában érdekelt. Ez gyakorlatilag egyenértékű egy orosz győzelemmel, hiszen a ki­jevi vezetés így nem tudna ellen­őrzést gyakorolni az ország egész területe felett, ráadásul Moszkva a diplomáciai alkufolyamatokban bármikor előveheti a szakadárok kezén lévő régiók jövőbeli státu­sának ügyét. Oroszországnak az is érdeké­ben állt, hogy a konfliktus télen is tartson, hiszen ebben az idő­szakban a fóldgázexportot sok­kal ütősebb fegyverként tudja használni. A kelet-ukrajnai vál­ság elhúzódásával nem utolsó­sorban Moszkvának lehetősége nyílik arra, hogy Petro Porosenko ukrán államfőt és kormányát gyenge és korrupt erőként tün­tesse fel Nyugat-Ukrajnában is. Oroszország ennél sokkal nagyratörőbb hosszú távú terve­ket dédelget. A donyecki és luhanszki sikerek jó kiindulópon­tot jelentenek ugyanis egy életké­pes államra hasonlító politikai en­titás megteremtéséhez. Ennek olyan fontos csomópontok is ré­szét képeznék, mint a jelenleg az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló donyecki repülőtér, Mariupol és kikötője, továbbá a luhanszki erőmű. Moszkva további célja a szeparatisták ellenőrzése alatt lé­vő területek kiterjesztése az egész Donbasz régióra, amelyhez Donyeck és Luhanszk mellett Dnyipropetrovszk és Harkiv me­gye keleti területei tartoznak. Oroszország arra törekszik, hogy újra fennhatósága alá kerül­jön a történelmi Novorosszija ré­gió, amelyen keresztül szárazföl­di összeköttetés jönne létre Oroszország és a Krím félsziget között - és ehhez történetesen még a Moldovához tartozó szaka- dár Dnyeszteren túli területet is hozzá lehetne kapcsolni. Ennek a történelmi fennhatóságnak a Ukrán férfi visz karjaban biztonságos helyre egy kisgyereket a kelet-ukrajnai Artemivszken, ahová tüzérségi lövedékek csapódtak be az oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők közötti harcok során visszaállítása azonban nem len­ne egyszerű vállalkozás Moszkva számára: Ukrajna tizedik és har­madik legnagyobb városának, a The Heritage Foundation. Az agytröszt szerint az ameri­kai kormánynak ki kell bővíte­nie a Magnyickij-törvény hatá­miközben komoly stratégiai erőt biztosít Moszkvának Európában. Az ukrán válság eddigi fejlemé­nyei alapján elmondható: Orosz­Tűzszünet Kelet-Ukrajnában A 2015. február 12-én Minszkben folytatott tárgyalások eredményeként a kontaktcsoport a Délkelet-Ukrajnában kialakult helyzet rendezéséről írt alá dokumentumot. Egymillió „belső menekült’' Kijevi hivatalos adatok szerint csaknem egy­millióra tehető Ukrajnában a „belső menekül­tek” száma, de vélhetően ennél többen hagyták el otthonukat az ország keleti részén dúló hábo­rú miatt - írta pénteki jelentésében az amerikai Brookings Intézet. Az ukrán kormányzati statisztika szerint feb­ruár elejéig 980 ezer ember regisztráltatta ma­gát belső menekültként. A harcok elől menekü­lők egy része szervezett evakuálás! akciókban, másik részük spontán módon hagyja maga mö­gött addigi életét Az ukrán adatok szerint a menekültek 61 szá­zaléka nyugdíjas, 12 százaléka gyerek és 4 szá­zaléka fogyatékkal élő. A Brookings ezt az arányt hamisnak tartja, mivel Ukrajna népességének csak 16 százaléka tartozik a 65 évesnél idősebb korosztályhoz. Az ENSZ egy menekültügyi szak értője rámutatott: a nyugdíjasok szinte kizárólag azért regisztrálják magukat menekültként, hogy hozzájussanak nyugdíjukhoz. A Brookings szerint a belső menekülteken kí­vül 600 ezerre tehető azoknak a száma, akik kül földön, szomszédos országokban nyilván főleg Oroszországban - kerestek menedéket. Egy ukrajnai emberi jogi szervezet képviselő je arról beszélt, hogy évekkel ezelőtt mindössze néhány ezer menekültről lehetett beszélni Uk­rajnában, senki nem tudta volna elképzelni, hogy számuk akár félmillió főié emelkedhet. A Brookings szerint azok még szerencsésnek is mondhatók, akik biztonságosabb körzetekbe tudtak menekülni, sokan ugyanis nem tudják elhagyni otthonukat a folyamatos tüzérségi tá­madások,-utcai harcok miatt. Az Europa Tanács becslése szerint több mint kétmillióan lehet nek így a szakadárok által ellenőrzött térségek ben. \z amerikai kutatóintézet szerint a hábo­rús viszály folytatódása, a lakóépületek és az infrastruktúra kiterjedt pusztulása miatt Uk­rajnának hosszú távon kell számolnia a mene- kültkérdéssel. t Í . > 9 9 i t

Next

/
Thumbnails
Contents