Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-14 / 37. szám
Mariupolnak és Odesszának az elfoglalása kellene hozzá. Ukrajna NATO-n kívüli országként ugyanakkor nem élvezi az Egyesült Államok által szavatolt biztonsági garanciákat. Az amerikai katonai intervenciónak persze nem a semmittevés az alternatívája. Washingtonnak módjában áll segíteni Ukrajnának, és ezt meg is kell tennie - vélekedik lya alá eső orosz hivatalos személyek névsorát az ukrán válság közvetlen felelőseivel, va- gyonbefagyasztással és az országba való beutazási tilalommal sújtva őket. Oroszországot illetően szükség van egy új amerikai diplomáciai stratégiára, amelynek elemeként először is nyugtázni lehetne, hogy az orosz „újrakezország - nem tartva a Nyugat komolyabb válaszlépéseitől - a saját javára tudta fordítani a kelet-ukrajnai helyzetet. Ennek fényében ideje végre belátni, hogy Moszkva birodalmi törekvéseinek nincsenek határai, és Washingtonnak ehhez a tényhez igazodva kellene egy stratégiát meghatároznia - állapítja meg a washingtoni kutatóintézet elemzésében. forote. rta.rj/MTVASljtö- WFotMicMvum MTI j j j mmnktui nehézfegyverek kivonási zónája jelenlegi arcvonal a 2014. szeptember 19-én fennállt arcvonal Halovány emény a láthatáron Bár a héten Minszkben újabb megállapodás született az ukrán krízis politikai rendezése érdekében, a válság alakulására vélhetően a továbbiakban is rányomja bélyegét az, hogy Moszkvának konkrét stratégiája van Ukrajnára vonatkozóan, Washingtonnak viszont nincs ilyen, csupán a probléma megszűnésében bízik - mutatott rá elemzésében The Heritage Foundation. A tekintélyes amerikai kutató- intézet felidézte, miként követték egymást az események Ukrajnában 2013 novembere, vagyis az uniós társulási szerződés aláírásának elhalasztása óta. Megbuktatták a megállapodástól Moszkva ultimátuma nyomán visszatáncoló Viktor Janu- kovics elnököt, Nyugat-barát kormány került hatalomra, Oroszország annektálta a Krím félszigetet, a többségében orosz ajkúak lakta kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk pedig fellázadt. A Nyugat állítása szerint Moszkva katonákkal és harci eszközökkel segíti az oroszbarát szakadárok kormányellenes harcát, és Kijev ugyan válaszul nagyszabású „terrorellenes” of- fenzívát indított a keleti országrészben, a kezdeti sikerek ellenére nem sikerült győzedelmeskednie az oroszbarát szepa- ratisták felett. A patthelyzetet szeptemberben tűzszüneti egyezség követte, a harcok azonban továbbra is folynak és - friss beszámolók szerint - azoknak a fehérorosz fővárosban csütörtökön aláírt újabb megállapodás sem vetett véget, igaz, a fegyvernyugvás csak szombat éjfélkor lép életbe. Az eseményeket meghatározza, hogy Oroszország nem hajlandó lemondani végső céljáról, nevezetesen arról, hogy Ukrajnát a transzatlanti közösségen kívül tartsa. Moszkva ezenkívül szeretné megszilárdítani a szeMunkások elszállítanak egy tüzérségi támadásban megsemmisült személygépkocsit a kelet-ukrajnai Donyeck Petrovszkij kerületében * désnek” lőttek, nem most, hanem már jó ideje. Fontos, hogy Washington Moszkvát még inkább az oldalvonalra szorítsa, és a G-8 után a G-20 csoportból is kitessékelje. Ezenkívül egy új globális szabadpiaci energiapolitikával az Egyesült Államok elháríthatná az amerikai energia- export útjában álló akadályokat, megszüntetve ezzel Európa függőségét Oroszországtól. A The Heritage Foundation szerint az Egyesült Államok további feladata, hogy védelmi fegyverekkel lássa el az ukrán hadsereget, továbbá a NATO-val és Ukrajnával közösen minél több hadgyakorlatot tartson. Végül Washington jobban tenné, ha kilépne a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló új START- szerződésből, amely drámaian aláássa az Egyesült Államok és szövetségeseinek biztonságát, paratista érők kelet-ukrajnai sikereit is annak a hosszú távú tervének a részeként, hogy újra ellenőrzése alatt tudhassa a 19. századi Novorossziját alkotó ösz- szes területet. Moszkva ennek megfelelően rövid távon a kelet-ukrajnai konfliktus befagyasztásában érdekelt. Ez gyakorlatilag egyenértékű egy orosz győzelemmel, hiszen a kijevi vezetés így nem tudna ellenőrzést gyakorolni az ország egész területe felett, ráadásul Moszkva a diplomáciai alkufolyamatokban bármikor előveheti a szakadárok kezén lévő régiók jövőbeli státusának ügyét. Oroszországnak az is érdekében állt, hogy a konfliktus télen is tartson, hiszen ebben az időszakban a fóldgázexportot sokkal ütősebb fegyverként tudja használni. A kelet-ukrajnai válság elhúzódásával nem utolsósorban Moszkvának lehetősége nyílik arra, hogy Petro Porosenko ukrán államfőt és kormányát gyenge és korrupt erőként tüntesse fel Nyugat-Ukrajnában is. Oroszország ennél sokkal nagyratörőbb hosszú távú terveket dédelget. A donyecki és luhanszki sikerek jó kiindulópontot jelentenek ugyanis egy életképes államra hasonlító politikai entitás megteremtéséhez. Ennek olyan fontos csomópontok is részét képeznék, mint a jelenleg az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló donyecki repülőtér, Mariupol és kikötője, továbbá a luhanszki erőmű. Moszkva további célja a szeparatisták ellenőrzése alatt lévő területek kiterjesztése az egész Donbasz régióra, amelyhez Donyeck és Luhanszk mellett Dnyipropetrovszk és Harkiv megye keleti területei tartoznak. Oroszország arra törekszik, hogy újra fennhatósága alá kerüljön a történelmi Novorosszija régió, amelyen keresztül szárazföldi összeköttetés jönne létre Oroszország és a Krím félsziget között - és ehhez történetesen még a Moldovához tartozó szaka- dár Dnyeszteren túli területet is hozzá lehetne kapcsolni. Ennek a történelmi fennhatóságnak a Ukrán férfi visz karjaban biztonságos helyre egy kisgyereket a kelet-ukrajnai Artemivszken, ahová tüzérségi lövedékek csapódtak be az oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők közötti harcok során visszaállítása azonban nem lenne egyszerű vállalkozás Moszkva számára: Ukrajna tizedik és harmadik legnagyobb városának, a The Heritage Foundation. Az agytröszt szerint az amerikai kormánynak ki kell bővítenie a Magnyickij-törvény hatámiközben komoly stratégiai erőt biztosít Moszkvának Európában. Az ukrán válság eddigi fejleményei alapján elmondható: OroszTűzszünet Kelet-Ukrajnában A 2015. február 12-én Minszkben folytatott tárgyalások eredményeként a kontaktcsoport a Délkelet-Ukrajnában kialakult helyzet rendezéséről írt alá dokumentumot. Egymillió „belső menekült’' Kijevi hivatalos adatok szerint csaknem egymillióra tehető Ukrajnában a „belső menekültek” száma, de vélhetően ennél többen hagyták el otthonukat az ország keleti részén dúló háború miatt - írta pénteki jelentésében az amerikai Brookings Intézet. Az ukrán kormányzati statisztika szerint február elejéig 980 ezer ember regisztráltatta magát belső menekültként. A harcok elől menekülők egy része szervezett evakuálás! akciókban, másik részük spontán módon hagyja maga mögött addigi életét Az ukrán adatok szerint a menekültek 61 százaléka nyugdíjas, 12 százaléka gyerek és 4 százaléka fogyatékkal élő. A Brookings ezt az arányt hamisnak tartja, mivel Ukrajna népességének csak 16 százaléka tartozik a 65 évesnél idősebb korosztályhoz. Az ENSZ egy menekültügyi szak értője rámutatott: a nyugdíjasok szinte kizárólag azért regisztrálják magukat menekültként, hogy hozzájussanak nyugdíjukhoz. A Brookings szerint a belső menekülteken kívül 600 ezerre tehető azoknak a száma, akik kül földön, szomszédos országokban nyilván főleg Oroszországban - kerestek menedéket. Egy ukrajnai emberi jogi szervezet képviselő je arról beszélt, hogy évekkel ezelőtt mindössze néhány ezer menekültről lehetett beszélni Ukrajnában, senki nem tudta volna elképzelni, hogy számuk akár félmillió főié emelkedhet. A Brookings szerint azok még szerencsésnek is mondhatók, akik biztonságosabb körzetekbe tudtak menekülni, sokan ugyanis nem tudják elhagyni otthonukat a folyamatos tüzérségi támadások,-utcai harcok miatt. Az Europa Tanács becslése szerint több mint kétmillióan lehet nek így a szakadárok által ellenőrzött térségek ben. \z amerikai kutatóintézet szerint a háborús viszály folytatódása, a lakóépületek és az infrastruktúra kiterjedt pusztulása miatt Ukrajnának hosszú távon kell számolnia a mene- kültkérdéssel. t Í . > 9 9 i t
