Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-10 / 7. szám

2015. JANUÁR 10., SZOMBAT &iVfífiXiííiiifiíííffStíííSifSiífi: Közel kétszázmillió forintos kár Nógrád megye, a január elejei földrengéseket követő­en 1626 kárbejelentés érke­zett a biztosító társaságok­hoz, a károk becsült összege eléri a 190 millió forintot - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) pénte­ken az MTl-vel. A legtöbb káresetet Nógrád megyéből jelentették, de He­ves és Pest megyéből is jelez­tek károkat Ezek többsége Ba­lassagyarmat, Szécsény, Var- sány, Cserhátsurány és Mo­hóra településeket érintette. Az egy eseményre jutó át­lagkár, az eddigi adatok alapján, 120 ezer forint. A leggyakrabban falrepedé­sekről, vakolatrepedésekről, vakolatleomlásról, illetve a felületi festés sérülésével kapcsolatos károkról érkez­tek bejelentések, de jó né­hány esetben kéményledő- léssel kapcsolatos eseteket is jeleztek az ügyfelek. A Mabisz emlékeztetett, hogy az újév első napján összesen négy földmozgást regisztrál­tak Nógrád megye középső részén, az ötödik, 2,1 erőssé­gű utórengést január 7-én délután észlelték. A térségben az előző évek­ben több földrengés is tör­tént, utoljára 2014. augusztus 3-án volt érezhető rengés. A legutóbbi, jelentős károkat okozó földrengés 2013. ápri­lis 23-án történt Magyaror­szágon, a földrengést követő­en 4557 kárbejelentés érke­zette biztosítókhoz, a kárösz- szeg akkor megközelítette a 600 millió forintot. GYÖNGYÖSI KITEKINTŐ Első kézből az idei felvételiről Gyöngyös. Első kézből szerezhetni nek pontos adatokat a felvételi eljá­rásról azon leendő hallgatók, akik ellátogatnak a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola által szervezett in­formációs napokra. Január 10-én, szombaton tájékoztató napra várja az érintetteket az intézmény, janu­ár 14-én, szerdán pedig nyílt napot szervez számukra. A tájékoztató napra a szülőkkel együtt várják a diákokat, érdeklő­dőket. Mivel decemberben meg­kezdődött a felvételi eljárás, a most még a közoktatásban tanuló, de to­vábbtanulni szándékozó fiatalok számára is igen hasznos lehet egy- egy ilyen rendezvényen történő részvétel. A tájékoztató rendez­vény 10.30 órától kezdődik, hely­színe a könyvtár, előtte azonban a Hallgatói Önkormányzat tisztség- viselői a főiskolát bemutató sétára hívják a vendégeket. A nyílt napon a sikeres felvételi tit­kairól, ösztöndíjakról, juttatási és té­rítési tudnivalókról, az idegen nyel­vi oktatásról és vizsgáztatásról szó­ló előadásokat követően bemutat­koznak a hallgatói öntevékeny kö­rök, ahol a KRF hallgatóitól személyesen is lehet érdeklődni a főiskolai életről. A szakok képzési tartalmát, a szakon tanuló hallgatók főiskolai életét külön-külön szemi­náriumokban ismertetik a szakfele­lősök és az oktatók. A programok mellett folyamatosan adnak egyén­re, személyre szabott tanácsadást a felvételi eljárást érintő kérdésekben a Hallgatói Információs és Szolgálta­tási Központ munkatársai. A nyűt napot február 4-én megismétli a fő­iskola. Bővebben: www. karolyrobert.hu. (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye, a feszültség ott szabadul fel, ahol a leggyengébb a földkéreg, ennek következté­ben pedig kisebb-nagyobb töré­sek keletkeznek, s ez maga a földrengés - mondják a szakem­berek. Azt is hozzátették, hogy az afrikai tektonikus lemez kö­zeledik kontinensünkhöz, s ez az, ami az európai - többek kö­zött magyarországi - földrengé­sek zömét okozza. De hogy pon­tosan mi az, ami az egyre szapo­rodó Nógrád megyei földrengé­seket okozza, s hogy mennyi, mekkora erősségű, hol és mikor várható a következő időszakban, arra nem létezik valós válasz. Egy dolog azonban biztos: 2013. június 5-én, helyi idő sze­rint 20.45 órakor 4,2-es erősségű földrengés következett be Nógrád megyében, Érsekvadkert közelé­ben, s azóta több földrengésen és utórengésen van túl a megye la­kossága. Az akkori földrengés Nógrád megye lakosságának § A január elsejei első I földmozgást követően g két esetben történt 05 4 tűzoltói beavatkozást igénylő esemény Nógrád megye: a földrengések hazája? nagy százalékában okozott ria­dalmat, hiszen az utóbbi években nem volt jellemző erre a térségre az érezhető földmozgás. Ezt 2013 nyarán több utórengés követte, majd rá fél évre, 2014. január 19- én hajnalban, helyi idő szerint 02.34-kor egy újabb, ezúttal 4,2- es földrengés keletkezett Cser­hátsurány térségében a Köves- ligethy Radó Szeizmológiai Ob­szervatórium adatai alapján, s az utórengések természetesen ak­kor sem maradtak el. Mozgalmasan indult a 2015­ös év is, hiszen január l-jén reg­gel 7.43 órakor 3,9-es erősségű fölrengésre riadtak Nógrád me­gye lakói, az Iliny település köze­lében bekövetkező földmozgás miatt, amit 11.45-kor egy újabb, 4,0-ás rengés követett. Történt még aznap két utórengés is: 15.22 órakor 3,1-es, 20.44-kor 2,8-as magnitúdójú utórengés rázta meg a megyét, majd ezeket január 7-én 14:48-kor egy 2,1-es utómozgás követett. A január elsejei első földmoz­gást követően a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási ügyeletére ja­nuár 8-án délig összesen kilenc- venkét jelzés érkezett harminchá­rom településről. A bejelentések fele jellemzően a földrengés ész­leléséről szólt, a kisebb-nagyobb károkkal kapcsolatos bejelenté­sek száma január 8-án délig pedig negyvenhatnál állt. Nagylócról, Ceredből, Nógrádsipekről, Var- sányból, Márkházáról, Mátra- szőlősről, Mátraszeléről, Galgagu- táról, Etesről, . Csitárról, Kis- hartyánból, Cserháthalápról, Mát- raverebélyből és Hugyagról egy, Nógrádgárdonyból, Orhalomból és Ludányhalásziból kettő, Balas­sagyarmatról négy, Bátonytere- nyéről, Magyarnándorból és Szécsényből öt, míg Salgótarján­ból hét kárbejelentés érkezett, amelyek jellemzően repedések­ről, vakolathullásról szóltak. A be­jelentett negyvenhat építménykár közül két esetben történt tűzoltói beavatkozást igénylő esemény: Szécsényben és Magyarnán- dorban veszélyesen megdőlt egy- egy kémény, amelyet a kiérkező szécsényi és berceli tűzoltók visz- szabontottak. A magyarnándori káreset kapcsán a fűtés nélkül maradt ház három lakója ideigle­nesen rokonoknál került elhelye­zésre. Önkormányzati és egyházi intézményből négy esetben jelez­tek károkat: Magyarnándorban a A városrekonstrukció újabb lépéseként a közel­múltban elkészült az az úgynevezett „feltáró”, vagy szervizút (illetve a hozzá csatlakozó, mint­egy kétszáz új parkoló­hely), amellyel az autó­sok kikerülhetik a Civitas Fortissima teret. Hegedűs Henrik Balassagyarmat. Amióta elké­szült a minden ízében megszé­pült balassagyarmati Civitas Fortissima tér, az új macskakö­ves burkolaton korlátozott se­bességgel közlekedhetnek a gépjárművek. Bizonyos nap­Elkészült a főteret kikerülő szervizút szakokban azonban így is a vártnál erősebb a forgalom ezen a belvárosi területen. így jött az ötlet, hogy az egykori pártház (a „Canada üzletház”) mögött egy­fajta szervizutat nyisson az ön- kormányzat. Ennek első fejleményeként lebontották az egészségház „rakétaindítónak” csúfolt, régi olajkazán-kéményét, és mö­götte a hátsó udvart elválasz­tó kőfalat. így megnyílt az út a „pártház” mögé. A másik ol­dalon, a Deák Ferenc utcában aszfaltozták a rendőrkapi­tányság épületével szemközti bejárót. Némi tereprendezési munkákkal pedig az eddigi meglévő parkolóhelyeket sike­A szervizút és az új parkolóhelyek a Deák Ferenc utcai bejárat felől nézve rült bővíteni, legalább a két­szeresére, így már mintegy kétszáz autót „fogadhat” a te­rület. A különböző rendezvé­nyekre (például a nyári feszti­válsorozatra) érkező közönség számára így jóval több lehető­ség adódik a járművek bizton­ságos tárolására - az esemé­nyek közvetlen közelében. Csach Gábor, a város alpol­gármestere érdeklődésünkre elmondta, a forgalomszabályo­zás szempontjából egyelőre „próbaüzemet” tartanak, azaz még mindkét irányból be lehet hajtani erre a szervizútra, és a különféle visszajelzésekből, il­letve a rendőrséghez érkező bejelentések alapján határoz­zák meg a behajtás végleges módját. A legvalószínűbb vál­tozatnak az tűnik, hogy az egészségház felől lesz egyirá­nyú a forgalom, de kivételt ké­peznek majd azok a járművek, akik a súlykorlátozás miatt csak a Deák Ferenc utca felől tudnak érkezni - például a Szent Imre iskola kazánjainak fűtőanyagát szállító tehergép­kocsik. Az alpolgármester hoz­zátette, reményeik szerint rö­vid időn belül beválik ez a megoldás, és a közlekedők töb­bet használják majd az új, „fel­táró” utat, ezáltal a Civitas Fortissima tér autós forgalma még inkább csillapodhat. templom és a polgármesteri hiva­tal, Galgagután a Falumúzeum, Kishartyánban pedig a templom fala repedt meg. Az igazgatóság szakemberei január elsején a térségben talál­ható víztározóknál helyszíni szemléket tartottak, emellett a veszélyes üzemekkel, valamint a létfontosságú rendszerelemek­kel (közműszolgáltatók, gáz-, víz, távhő-, áramszolgáltatók, közút, vasút) is felvették a kap­csolatot a szolgáltatás biztosított­ságával kapcsolatban. A szem­lék és egyeztetések során megál­lapítást nyert, hogy a víztározók és létfontosságú rendszerele­mek működésében nem követ­kezett be zavar. Magyarország területén egyéb­ként évente átlagosan száz-száz- húsz 2,5-ös magnitúdójúnál ki­sebb földrengés történik, s ezek zöme a lakosság számára nem ér­zékelhető. A rengések megfigyelt gyakorisága alapján az ország te­rületén évente négy-öt olyan föld­rengés keletkezik, amely az epi­centrum környékén már jól érez­hető, de jelentős károkat még nem okoz. Erősebb, komolyabb károkat okozó földrengések a sta­tisztikák szerint tizenöt-húsz évente, míg nagyon erős, nagy károkat okozó föj(jg;pzgások nagyjából ötven évente pattan­nak ki Magyarországon. Utazó vagyonvédelem Sárák. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűn- megelőzési alosztálya 2014. no­vember 17-én a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság illetékessé­gi területén, Luciáivá község­ben indította útjára az „Utazó vagyonvédelem” elnevezésű megyei rendezvénysorozatát, amely a napokban a pásztói já­rás településére, Szirákra ér­kezett. A korábbiakhoz hason­lóan az előadók itt is a vagyon elleni jogsértések megelőzését, visszaszorítását, a különböző vagyonvédelmi eszközök alkal­mazását, a lakosság „önvédel­mi képességének” elősegítését célzó és az áldozattá válás elke­rüléséhez szükséges informá­ciókról tájékoztatták a megje­lent szülőket, pedagógusokat. Kamera a madáretetőnél Salgótarján-Rónafalu. a tér mészetbarátoknak, a madár­világ híveinek igazi látnivaló, információs csemege a ma­dáretető mozgalmas világá­nak figyelemmel kísérése élő közvetítéssel, ami webkame- rával lehetséges. A Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület Nógrád megyei he­lyi csoportja idén is gondos­kodott erről: egy rónafalui etetőhöz helyezték ki a (ko­rábban gólyafészeknél lévő) berendezést, amelynek segít­ségével, internet-kapcsolattal (http://www.mme.hu/madar etetokamera/kamera4.php), megfigyelhető az itt telelő madarak táplálkozása.

Next

/
Thumbnails
Contents