Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-31 / 25. szám

2015. JANUAR 31., SZOMBAT A kortá rssegítésről általában Sokszor halijuk a kortárssegítő kifejezést, de talán kevesen ismerik an­nak igazi jelentését, szerepét, lényegét. Az alábbi cikkben bemutatjuk, kik is ők és miben lehetnek segítségünkre. Kik a kortárssegítők? A válasz nagyon egyszerűen hangzik: olyan emberek, akik az azonos korú part­nerek között eredendően meglévő azonosu­lási képességet mozgósítva, mellérendelt szerepből igyekeznek segítséget nyújtani ; társaiknak. Ezt a fogalmat kifejezetten fia­talokra szoktuk használni, bár a korosztá­lyi segítés bármilyen életkorban elképzel­hető, de ezeket leginkább problémakörök­re kiélezve önsegítő csoportok formájában szokták létrehozni. Visszatérve a fiatalokra, maguk a kiképzett kortárssegítők sokszor a híd szerepét töltik be a fiatalok és a kompetens képzett szakembe­rek között. Mintegy köztes és sok esetben tel­jesen elfogadott, hiteles "laikus segítők". A hi­dak, amit ők maguk képeznek valódi tereken és időkön ívelnek át: az iskola vagy az utca vi­lágát köti össze a segítő intézményekkel, szak­emberekkel, az éjszakai életet a nappal igény­be vehető segítséggel, illetve tízen- és huszon­éves fiatalok szubkultúráját a felnőttek kiszá­mított világával. A kortárssegítővé váláshoz szükséges egy 100-200 órás kurzus elvégzése, amely során a személyiségfejlesztésen, az önis­meret megerősítésén kívül a segítői mun­ka eszköztárával (kapcsolatfelvétel, segítő beszélgetés) is megismertetik a "tanulót". A képzés során kiemelt figyelmet szentel­nek a kommunikációs készségek fejleszté­sére, a konfliktuskezelésre. A kortárssegí­tő természetesen kap segítséget, képzett szakemberek segítik mind a képzés, mind a segítségnyújtás folyamatában. Mit csinálhatnak a kortárssegítők? Ebben a kérdésben szakemberek között is eltérő vélemények vannak. Miden esetre bár­miféle segítő tevékenységre is vállalkoznak fi­atalok, az sajátos életformát, mentalitást, rendkívüli nyitottságot, empátiát, elfogadást, ön- és társismeretet, valamint bizonyos té­mákban történő elmélyülést (hiteles informá­cióval való rendelkezést) igényel. Ennek meg­szerzésére képzésen, csoportfolyamaton kell, hogy túlessenek, ahol ők maguk is megta­pasztalhatják a csoportdinamikai folyamatok formáló és megtartó erejét, valamint a sze­mélyközi kapcsolatok segítő hatását. Több te­vékenységi formában bevonhatók a kortárs­segítő fiatalok. A megelőzés területén és az ál­dozatsegítésben tudnak hatékony munkát vé­gezni. Most lássuk, milyen konkrét tevékeny­ségekben vonhatók be.- Információs tanácsadást tartanak bizo­nyos fiatalokat érintő témakörökben (tovább­tanulás, káros szenvedélyek, párkapcsolat stb), akár külön e célra működtetett irodák­ban, akár az iskola keretein belül. A lényeg, hogy különösebb akadályoztatás nélkül, bá­li számára térítésmentesen elérhetők.- Segítő beszélgetést folytathatnak, egyéni segítséget nyújtanak, amely során megta­pasztalhatják ők maguk és a hozzájuk fordu­ló kortársaik is, hogy milyen az aktív figyelem és a segítség, amely arra irányul, hogy tisztáb­ban lássák az érzelmeiket és a problémameg­oldó készségeiket Ez egy önismereti folya­mat segítőnek-segítettnek egyaránt. Hátrányos helyzetű fiatalok patronálá­Összefogás az áldozatokért TAMOP. 56. 1. C-ll/2-2011-0033 sa, támogatása, látás-, hallás-, mozgássé­rült és egyéb egészségügyi problémával (pl. autizmus) élő kortársak segítése. Nehéz­ség lehet például a különféle közérdekű in­formációkhoz való hozzájutás, a közösség­be való beilleszkedés, a közlekedés. A hal­mozottan hátrányos helyzetű fiatalok szá­mára tanulást segítő programok indítása, amelyben akár személyes példamutatás­sal is motiválhatják egymást.- Páros vezetésű tréningek esetén azok megtartásában való segítség. Kortárssegítőhöz bárki fordulhat, s ez a folyamat nagyon hasznos mind a kor­társsegítő, mind a "kliens" számára. Mindketten rengeteget profitálhatnak be­lőle. A kortárssegítést végző tapasztala­tokat szerezhet az emberekkel való kom­munikációról, a segítő intézményrend­szer működéséről, valamint fejlődik önál­lóságuk, felelősségtudatuk. A segített gyakran jóval nagyobb biztonságot érez, hogy kortársához fordul problémájával, könnyebben tudja sok esetben megfogal­mazni problémáját. A kortárssegítés pe­dagógiai jelentősége sem megvetendő, hi­szen megtaníthatja a fiatalokat arra, hogy figyeljenek egymásra, alternatív és hasznos szabadidős tevékenységet is je­lenthet a fiataloknak. BEFEKTETÉS A JOVOBE Kilencven éve született Csohány Kálmán kétszeres Mun­kácsy díjas grafi­kusművész ki­lencven éve, 1925. január 31- én született Pász- tón. Már gyer­mekkorában raj- zolgatott. Az ele­mi iskolát is Pásztón végezte, abban a műemlé­ki épületben, amely ma már múzeumnak és az ő galériájának is otthont ad. Pászt6. Csohány Kálmán 1947- től a Magyar Iparművészet Főis­kolán, 1948-1952 között a Ma­gyar Képzőművészeti Főiskola grafikai tanszékén tanult; mes­terei Ék Sándor, Koffán Károly és Konecsni György voltak. Alkotói pályafutása során számtalan díj­ban, elismerésben részesült: 1959-1961: Derkovits-ösztöndíj; 1964: Munkácsy-díj; 1965: Mis­kolc város tanácsának díja a III. országos grafikai biennálén; 1967: Munkácsy-díj; a IV. mis­kolci országos grafikai biennálé nagydíja; 1970: Tornyai-plakett a XVII. hódmezővásárhelyi őszi tárlaton; 1971: a Dürer-kiállítás nagydíja, Gyula; 1972: a III. deb­receni országos nyári tárlat díja; 1973: a szakszervezetek megyei Tanácsának különdíja a XVI. bé­késcsabai Alföldi tárlaton; 1974: érdemes művész; 1975: a Békés megyei tanács Munkácsy-em- lékérme a XVIII. békéscsabai Al­földi tárlaton; a Nógrád megyei tanács Madách-emlékérme; 1976: Békéscsaba város külön­díja a XIX. Alföldi tárlaton; 1978: Káplár Miklós-emlékérem, Haj­dúböszörmény, nemzetközi mű­vésztelep; 1979: Salgótarján vá­ros tanácsa Pro Arte plakettje és Aranydiplomája; 1988: Pásztó város posztumusz díszpolgára. Tagja volt a Fiatal Képzőművé­szek Stúdiója Egyesületnek, a Ma­gyar Képzőművészek és Iparmű­vészek Szövetségének, valamint a Magyar Népköztársaság Művésze­ti Alapjának. A Magyar Képzőmű­vészek és Iparművészek Szövetsé­ge alelnökévé választották. 1955- től szerepeltek alkotásai országos tárlatokon és nemzetközi grafikai kiállításokon, többek között Krak­kóban, Ljubljanában, Pesaróban, Tokióban és Sao Paulóban. Balladai hangvételű művein szülőföldje, Pásztó világát, em­lékeit ábrázolta jelképszerű tö­mörséggel. Munkásságának je­lentős része könyvillusztráció, irodalmi műhöz kötődő egyedi rajz, rézkarc, litográfia. Akvarel- leket is festett. 1957-től kerámi­ával is foglalkozott a hódmezővá­sárhelyi majolikagyárban. Egye­di kerámiákat, tálakat, vázákat és falképeket készített. 1996-ban nyílt meg Pásztón a Csohány emlékház, öt évvel ké­sőbb, 2001. december 14-én, új kiállítóhellyel bővült a Pásztói Múzeum. Ettől kezdődően nyílt meg a nagyközönség számára az állandó Csohány-kiállítás. A galéria megnyitásával a két­szeres Munkácsy-díjas, érdemes művész teljes életművét, rézkar­cokat, litográfiákat, egyedi rajzo­kat, akvarelleket, kerámiákat, mű­remekeket láthatnak a látogatók. Csohány Kálmán 1980. ápri­lis 2-án halt meg Budapesten. Végakaratának megfelelően a pásztói Szentlélek temetőben he­lyezték örök nyugalomra. Cz.Z. J. Felkerült a Forster Gyula Nemzeti Örökséggondozá­si Központ megmentendő épületekről vezetett listá­jára a benczúrfalvai kas­tély - ez azt jelenti, hogy megmentése kiemelt fi­gyelmet kapott, felújítása megtörténik Szenográdi Ferenc Szécsétiy. Benczúrfalvát 1963- ban csatolták Szécsényhez. A kis település egyik ékessége - hasz­náljunk inkább múlt időt - volt a település északi részén a park­ban lévő kastély. Benczúr Gyula - aki vidéken szeretett volna letele­pedni - jó barátja, Mikszáth Kál­mán javaslatára 1910-ben meg­vette Pejácsovich Miklós Endrétől dolányi kis barokk kastélyát. A művész ettől kezdve minden nyá­ron ott dolgozott a magtárból át­alakított műtermében. Végső nyugvóhelyét is Dolányban jelöl­te meg. 1920. július 16-án halt meg. Halála után néhány évvel a község nevét Dolányról Benczúrfalvára változtatták. A kastélyban hosszú ideig isko­la működött, ott volt a kis telepü­lés művelődési háza, az épület­ben kapott helyett a pedagógusla­Felújítják a kastélyt HIRDETÉS kás. A kastélyt szép park övezte. Az iskolát az 1960-as években - előbb a felső tagozatot, később az alsót is - Szécsényhez körzetesí- tették. Gál Lóránt, a falu utolsó ta­nítója, mindenese - többek kö­zött kultúrház igazgató, sportkör elnök - beköltözött a városba. Az épület árván maradt. Volt, ami­kor raktárnak használták. Szé­pen lassan a körülötte lévő park­kal együtt az enyészetnek indult. Egy penészgomba fertőzés is fel­ütötte a fejét az épületben, ame­lyet szerencsére sikerült meg­szüntetni. Az épület leromlott állapotban továbbra is ott árválkodott a parkban. Megmentésére, hasz­nosítására az elmúlt évtizedek­ben több javaslat is megfogalma­zódott, de mind-mind megma­radt az ötlet szintjén. A kis kas­tély hosszabb ideje a Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában volt. Most átkerült a Forster Gyula Nemzeti Örökséggondozási Köz­ponthoz. Stayer László, Szécsény pol­gármestere örömmel újságolta, hogy az épület felkerült a Forster Gyula Nemzeti Örökség­gondozási Központ megmen­tendő kastélyokról vezetett lis­tájára. Ez azt jelenti, hogy a benczúrfalvai épület megmen­tése kiemelt figyelmet kapott, a felújítására sor kerül. Felmér­ték, hogy a kastélyban és kör­nyékén, a parkban milyen mun­kálatokat kell elvégezni a felújí­tás során. A város önkormány­zatának együtt gondolkodva az örökséggondozási központ dönt majd arról, hogy mi lesz a felújí­tott építmény sorsa. DROGMEGELOZESSEL. ...VAGY ANÉLKÜL? TÁMOGASSA GYERMEKÉNEK DROGMENTES JÖVŐJÉT ADÓJA 1%-VAL! Adószám: 23310599-1-12 www.drogmentesen. NAR en.hu CSjN Garáb NON* ÚJ ÉL ÉT KÖZPONT « riév és «»mb iKirti tojégyféit védjegy** és sjDvjjSltst-iSi A benczúrfalvai épület megmentése kiemelt figyelmet kapott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents