Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-30 / 24. szám

2015. JANUÁR 30., PÉNTEK SSS<«SmWi«*iK«SSSS!SSS: Rendőrkézen a réztolvajok Bátonyterenyf Lopás meg­alapozott gyanúja miatt foly­tat büntetőeljárást két 24 éves férfi ellen a Bátony- terenyei Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. A két he­lyi fiatal - és társuk, egy fér­fi - a közelmúltban bement egy családi ház körbekerített udvarára. Egy üstházat, két üstöt és tizenöt kilogramm háztartási vashulladékot tu­lajdonítottak el onnan. A há­rom férfi a tárgyakat elrej­tette, azokat színesfémátve­vőnél akarták értékesíteni. A bejelentést követően a rendőrök a bűncselekmény elkövetőit rövid időn belül el­fogták, az eltulajdonított tár­gyak egy részét a helyszín közelében, egy patak nádas területén megtalálták, és le­foglalták. A rendőrök előállí­tották és gyanúsítottként hallgatták ki a két fiatalem­bert, míg a harmadik elkö­vetőt keresik - közölte Dankóné Nagy Éva rendőrsé­gi szóvivő. Fejlesztésekre pályáznak Nemti.' Az egészségügyi szolgáltatások javulását elő­segítendő pályázatot nyújt be az önkormányzat az orvo­si rendelő felújítására, vala­mint a Start-munkaprogram segítségével a község mező- gazdasági területeinek szá­mát szeretnék növelni. A közfoglalkoztatás keretein belül végzik a települési víz­elvezető árkok rendbetételét és az llona-patak medrének tisztítását. „Felállítottuk a vitézség kapuját” «L % * * 4 <k * 4 *»»»: 7 «• Salgótarján 1333413 Hegedűs Henrik (Folytatás az 1. oldalról.) Balassagyarmat Reggel kilenc órakor a temető katolikus ravata­lozójánál didergős, fagyos időben kezdődött az események sora. Itt a Balassi Bálint Gimnázium ta­nulói adtak elő műsort. Fellépett az intézmény énekkara, a tizen­egyedik és tizenkettedik osztá­lyos diákok pedig verses-prózás formában elevenítették fel a ko­rabeli történéseket. Borenszkiné Imre Éva igazgató gondolatait a diákönkormányzat elnöke, Nagy Anna Eszter tolmácsolta a hallga­tóságnak. A szónok párhuzamot vont Balassi Bálint korának tö­rökellenes küzdelmei és a balas­sagyarmatiak honmentő harcai között, azzal a különbséggel, hogy míg a törökök elől sok he­lyen megfutottak, elmenekültek az emberek, addig az Ipoly-parti város védelmében összefogtak a polgárok, vasutasok, katonák - és győzelemmel vívták meg a lét- fontosságú ütközetet. Az őket se­gítő diákok sorában pedig ké­sőbb híressé vált személyiségek, így Horváth Endre grafikusmű­vész és Ligeti Lajos orientalista is vezérszerepet vállaltak a fiatalok irányításában. A MÁV állomáson, a két vas­utas hősi halott, Rózsa András és Petrovics József márványtáblájá­nál a Szabó Lőrinc Általános Is­kola tanulói emlékeztek. Igazga­tójuk, Fábián Gábor „végigfutott” a cseh betöréstől a betolakodók elkergetéséig eltelt két hét főbb fejleményein, és idézett például Horváth Sándor egykori polgár- mester gondolataiból, kifejezve, hogy a két világháború közötti korszakban mekkora becsben tartották a gyarmatiak, a nem is olyan távoli múlt tetteit. A központi ünnepségen, a fő­téren lévő Civitas Fortissima szobornál előbb Majer Zsolt adta elő gitáron ez alkalomra írt haza­fias dalát, majd Fábri István sza­valta Remenyik Sándor magyar­ságtudattal „átitatott” költemé­nyét, illetve énekelt a Balassa­gyarmati Dalegylet is. Medvácz Lajos polgármester beszédében hangsúlyozta, az első világhábo­rú forgatagát követően három ra­dikális rendszerváltás is történt Magyarországon, amelyet ha­zánk legnagyobb történelmi tra­gédiája, Trianon tetőzött be. Eb­ben a vészes időben mutatták meg a balassagyarmatiak haza­szeretetüket, amikor összefogtak azért, hogy a város magyar ma­radjon. Ennek az összefogásnak méltó példája az a kézfogás, amellyel a szociáldemokrata vasutas vezető Schuch István, és a vármegye nevében a konzer­vatív politikus Pongrácz György 1919. január 27-én megpecsétel­te az együttműködését a csehek kiűzése érdekében. A polgár- mester megemlítette a harcok el­ső halottjának, Czakó Balázsnak utolsó szavait is, amelyben csa­ládjának üzen, hogy szereti őket, de édes hazáját még jobban sze­reti. Medvácz Lajos emlékezte­tett arra, hogy a gyarmatiak minden évben felállítják a vitéz­ség kapuját, amikor megidézik Civitas Fortissima dicső napját. Külön kitért Kamarás József sze­repére: a „csehkiverést” gyer­mekfejjel átélő férfiú a rendszer- váltás idejétől haláláig vezér­alakja volt a Legbátrabb Város hőseinek emlékét megőrző moz­galomnak. A központi ünnepség végén az önkormányzatok, a civil szerve­zetek, a rendvédelmi szervek és a különböző intézmények kép­viselői megkoszorúzták a Város­háza falán lévő emléktáblát. (Civitas Fortissima ünnepének további eseményeire későbbi lap­számainkban visszatérünk.) Vészes időben mutatták meg a balassagyarmatiak hazaszeretetüket - hangsúlyozta Medvácz Lajos polgármester Tisztelgés a 16-os gyalogezrednek A Civitas Fortissima napjának felvezetése­ként - ahogy a város honmentői harcai is el- szakíthatatlanok az első világháború ese­ménymenetétől - emlékeztek meg a Galíciá­ban és később az Isonzó mentén bátran helyt­álló 16-os honvéd gyalogezred katonáiról Ba­lassagyarmaton. Hegedűs Henrik , A Hősök terén található, nemrégiben felújított és „kicsinosított” ló-os szobor ünnepélyes át­adásán Tóth Miklós trombitajátékát követően Csach Gá­bor alpolgármester mondott beszédet. Miután néhány mondattal történelmi kitekintőt tett a dualizmus, ha­zánknak komoly fejlődést és gazdagodást hozó korszak­ára, illetve Trianon tragédiájára, arra utalt, hogy a ma­gyar köztéri szobrászat éppen az első világháborút kö­vetően jelent meg igazán a vidéken, amikor sorra léte­sültek a harcok áldozatai előtt tisztelgő emlékművek. Ba­lassagyarmaton ilyen volt az 1925-ben emelt, úgynevezett „oroszlános” szobor, amit előbb a régi Vár- megyeháza nyugati oldalában helyeztek el, de Madách szobrának elkészültét követően átkerült a Palóc ligetbe. A szónok a ló-os honvéd emlékműről kijelentette, hogy a város legnagyobb köztéri alkotása, és elkészítője, Kör­mendi Frim Jenő szobrászművész a hazai „art deco” ki­váló képviselője. A kompozíció központi alakja, a sisakos katona, és mellette az anya, és a címert tartó kisfiú az „isten-haza-család” elválaszthatatlan hármasságát jelké­pezi. Csach Gábor említést tett a felújítás menetéről is: az állagfelmérések során meglepve tapasztalták, hogy a hármas szoboralak valódi carrarai márványból készült. Pájer Károly restaurátor nagy műgonddal végezte a hely­reállítást, és a kivitelezők is időben végeztek a munká­latokkal. A szobor szélesebb talapzatot kapott, és a meg­világítását is modernebb készülékekkel oldották meg. De ezzel nem fejeződött be minden: ebben az évben a kör­nyezetét is rendbe teszik, és láncsorral körbe is veszik. Az esemény ezután a Városháza dísztermében folyta­tódott, ahol Gere/őzse/helytörténész bensőséges hangu­latban tartott előadást a 16-os honvéd gyalogezred tör­A szobornál Csach Gábor alpolgármester mondott beszédet ténetéről. Felelevenítette, hogy a besztercebányai köz­pontú alakulatot 1868-ban hozták létre, ennek második zászlóalja állomásozott Balassagyarmaton. A Kossuth Lajos utcai kaszárnya 1884-ben épült, tíz évvel később pedig Ferenc József császár és király személyesen tekin­tette meg a hadgyakorlatukat. Az első világháború kár­páti frontjára 1914. augusztus 17-én indultak el a kato­nák, a második zászlóaljat Kőszeghy Ödön őrnagy vezet­te, és parancsnokai között ott volt a később a „csehkive- résben” híressé váló VizyZsigmond főhadnagy. A 16-os gyalogezred szinte azonnal átesett a tűzkeresztségen, rá­Január 29.-február 4,15.30,17.45 Annié Szinkronizált amerikai családi vígjáték Január 29,-február 4. 20.00 Mortdecai Szinkronizált amerikai akció-vígjáték Január 29.15.00 Megemlékezés képekben a Holocaust Nemzetközi Emléknapja alkalmából. Kiállítás korabeli fotókból és dokumentumokból. fStécé Kávéházi Március 8-ig! Nyitva tartás: Hétfő-csütörtök 09.00-21.00, Péntek-szombat: 10.00-22.00, Vasárnap: 10.00-20.00. Jegyár: 400 Ft/fő/óra saját korcsolyával, 600 Ft/fő/óra bérelt korcsolyával. Péntek, szombat este jégdisco! Február 7. 19.00 Városi Sportbál Sztárvendég: Csepregi Éva, zenél a Mr. Sam Band. Svédasztalos étkezés. Asztalfoglalás: 06 20/438-9757,06 32/310-503 ZEHTHE FERENC SZÍNHÁZ Figyelem! Családi Bérlet időpontváltozás! Helyes időpont: Február 1. 14.00 óra! Bartók Kamaraszínház/ Dunaújváros: Horváth Péter: A Padlás. VÁROSI TELEVÍZIÓ 09.00 Városi ünnepség Salgótarján várossá 93. évfordulója és a Magyar Kultúra Napja alkalmából (közvetítés felvételről) 11.00 INFO TV 13.00 Hírfüzér 13.25 Ajánló 19.00 Hírfüzér 19.25 Ajánló 19.30 Tarjáni életképek 20.00 Háttér ­adásul a komarowi csatában súlyos veszteségeket szen­vedtek: az 1068 honvédből 320 ott maradt holtan a csa­tatéren - a hír hatására Balassagyarmat gyászba bo­rult, hiszen csak néhány hét telt el azóta, hogy az em­berek, a családtagok szeretteiktől búcsút vettek. Gere József kitért arra is, miként lehetséges, hogy ezer kilométerrel a frontvonal mögött több száz fejfát számláló hősi temető van Gyarmaton. Úgy, hogy az el­ső világháború során menekültek ezrei érkeztek a vá­rosba, és a sebesülteknek egy tábori kórház is létesült. Itt azonban kolerajárvány tört ki, ezért nyitották meg a vasúthoz közel lévő részt temető számára. A helytörténész szólt még arról, hogy a bolsevik ha­talomátvételt követően a keleti fronton már nem volt szükség a 16-os gyalogezredre, így négy hónapos pi­henő után áthelyezték a hadtestet az olasz hegyekbe, itt érte őket 1918. november 3-án a paviai fegyverszü­net, a harcok vége. A 16-os honvéd szobra felállításának kezdeményezé­se pedig éppen ennek az alakulatnak a bajtársi szövet­ségétől eredt. Amint az előadó említette, közadakozás­ból teremtették elő erre a forrást, és mire 7500 pengő összegyűlt, 1936 októberében felkérhették a szobrászt műve megalkotására, azzal a kitétellel, hogy ne „sablon” legyen. így készült el Körmendi Frim Jenő kompozíció­ja, amelyet 1937. október 19-én díszes ünnepség kereté­ben avattak fel. Sajnos a szobor nem kerülhette el a tör­ténelem viharait. A kommunista városvezetés 1967-ben a Palóc ligetbe, egy eldugott helyre szállítatta a hármas alakot, és egészen 1990-ig ott állt, míg a Hősök terén a szovjet hősi emlékmű „ékeskedett” alatta a második vi­lágháborúban elesett „ruszki” katonák maradványaival. 1990-ben jött el a pillanat, amikor az alkotás visszake­rülhetett a Hősök terére. Itt helyezték el 1993-ban a má­sodik világégésben harcoló 23. honvéd gyalogezred em­léktábláját, de csak addig, amíg önálló emlékmű nem ké­szül - ezt az egykori Csendőrpalota elé tervezi a város, a Bajcsy és Ady utcák kereszteződésébe. Gere József kifejtette még, hogy Hausel Sándor le­véltáros az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjtemé­nyében rengeteg adatot és iratot lelt meg a 16-os gya­logezredről, ami a jövőben akár Balassagyarmatra is kerülhet, kiállításra. 20.30 Hírfüzér 20.55 Ajánló 21.00 INFO TV ■ ■' 'v Közös szolgálat Polgárőr és járőr közösen ügyelt a rendre néhány napja Nógrád és Szende­hely községekben. Nógrád/Szendehely. a Rét­sági Rendőrkapitányság ren­dészeti osztályának munka­társa, Berczeli Zsolt főtörzs­zászlós és Termán Gyula pol­gárőr láttak el közös szolgála­tot nemrég a két településen. A közterületek rendjének erő­sítése, az állampolgárok szub­jektív biztonságérzetének ja­vítása, és a jogsértések visz- szaszorítása érdekében a rendőr és a polgárőr Szende­hely, valamint Nógrád telepü­lések közintézményeit, általá­nos iskoláit és azok környé­két visszatérően ellenőrizték. A szolgálat során szemmel tartották továbbá a forgalmas útvonalakat, valamint gyalo­gosan, a szórakozó helyeket, a kereskedelmi egységeket és a mellékútvonalakat bejárva közvetlen kapcsolatba kerül­tek a lakossággal.

Next

/
Thumbnails
Contents