Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-29 / 23. szám

Alpakákat öltek a kóbor kutyák Az alpakák szelíd természetük miatt kön­nyen válnak az embe/ek kedvenceivé Hegedűs H. (Folytatás az 1. oldalról.) Balassagyarmat. A család szeme-fénye volt a két alpaka. A háziasított dél-ameri­kai származású tevefajták egy Szügyi úti kis farmon nevelkedtek. Egészen múlt csü­törtök reggelig, amikor gazdáik vérbe fagy­va találtak rájuk az udvaron. Kiderült: kó­bor kutya végzett az állatokkal. Szabó Attila és családja néhány éve lett szerelmese ezeknek az egzotikus, szelíd emlősöknek. Évek óta tenyésztették az al­pakákat, és sikeresen szaporította őket, például Miskolcra, egy alapítványhoz is került egy példány, amely az ott élő sérült embereknek nyújt terápiás segítséget. Az állatok nagyon jól érezték magukat, a csa­ládfő felesége és lánya gondozták a Gyar­maton maradt két alpakát.- Január 22-én, csütörtökön reggel sír­va hívott fel a lányom: - Apa, szörnyű hí­rem van, mind a két alpakát megölte va­lami, valószínűleg egy kutya - számolt be a szomorú eseményekről Szabó Attila. - Azonnal hazasiettem, ahol borzasztó lát­vány fogadott: szegény állatok ott voltak kiterülve, élettelenül a „kifutóban”. Érte­sítettem a rendőrséget, a járőrök kijöttek. Vettek vérmintát a harapásnyomokból, de többet nem tehettek, hiszen ez nem bűncselekmény. Megtaláltuk azt a helyet is, ahol elég durva módon a kutyák átsza­kították a kerítést. Nagyon, de nagyon szo­morú vagyok, elkeseredett, hogy ilyen megtörténhetett. Legalább nyolcszázezer forintos a kárunk, de nagyobb baj, hogy olyan az érzésünk, mintha családtagokat vesztettünk volna el. A tulajdonos hozzátette, sejti, kié lehet az eb, aki ezt a vérengzést elkövette, de alaptalanul vádaskodni nem akar. De azért kíváncsi lenne arra, ha esetleg a ku­tya gazdájának valahogy a fülébe jut a hír, esetleg észreveszi rajta, hogy „gyil­kolt”, lesz-e mersze vállalni a felelőssé­get, esetleg a kárt vagy annak egy részét megtéríteni.- Nem kívánok fantáziálni, de az eset történhetett volna nappal is, amikor, mond­juk kisgyermekek simogatják ezeket a sze­líd alpakákat. Akkor mi történik, ha rájuk ront egy kutya? Persze egy kisgyermek vagy felnőtt menekülve elfuthat, de a véd­telen alpaka nem tud. Őszintén remélem, hogy a Kormányhivatal a megfelelő ko­molysággal vizsgálja majd az ügyet, s ab­ban is bízom, hogy ez intő példa lehet má­soknak: nagyon vigyázzanak a kedvence­ikre - mondta el még Szabó Attila. Érdeklődésünkre Dankóné Nagy Éva, a Nógrád Megyei Rendőrkapitányság sajtó- referense megerősítette, hogy mivel nem történt bűncselekmény, az alpakák el­pusztításának ügyét közigazgatási eljá­rás keretében a Nógrád Megyei Kormány- hivatal vizsgálja. Mit kell tudni az alpakáról? Az alpaka (latin nevén: Vicugna pacos, régebben Lama pacos) háziasí­tott, rendkívüli finomságú gyapjúról is­mert dél-amerikai teveféle állta - ha­sonlít a lámához. Legközelebbi roko­na, és valószínűleg őse a vadon élő vikunya. Az alpaka Andokban élő, vad ősét az inkák háziasították közel két­ezer évvel ezelőtt, ahol különleges tisz­teletnek örvendett: gyapjúból készült a királyi öltözék, és számos vallási szer­tartásban részt vett, mint az „istenek ajándéka”. Már ekkor komoly gondot fordítottak a vérvonalak „tisztaságára", a szakszerű tenyésztésre. A spanyol konkvisztádorok eleinte nem ismerték fel a jelentőségét, inkább a merinói ju­hok tartását részesítették előnyben, de később, a 19. században felismerték, hogy az alpaka szőre sokkal erősebb a juhok gyapjúnál, így elindult a textil­ipari hasznosítása. A világ alpaka-állo­mányának közel száz-százaléka ma is Peru, Bolívia és Chile magashegyi te­rületein él, de mivel elviseli az ennél kedvezőbb éghajlati viszonyokat is, és felettébb jámbor a természete, a Föld más tájain is népszerűvé vált. Balassa­gyarmaton, a Nyírjesben lévő Vadasparkban is látható két alpaka. Háromnapos EKAER akciót tartott a NAV A 2015. január 1-jén indult Elektronikus Közúti Árufor­galom Ellenőrző Rendszeren (EKÁER) alapuló háromna­pos ellenőrzéssorozatot tar­tott múlt héten a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Nógrád megye. A NAV egységei a há­rom napban folyamatosan ellenőriz­tek, közutakon és a telephelyeken. Az EKÁER rendszerbe érkező adatoknak köszönhetően a szállítmányok valódi átvevője beazonosítható, az adóelke­rülés kiszűrhető. Vagyis az EKÁER al­kalmas a visszaélések felderítésére és megakadályozására. Sutler György Attila alezredes szó­vivő lapunknak elmondta, a külföld­ről belépő szállítójárművek mérle­gelési adatai a belterületen végrehaj­tott közúti ellenőrzések során lehe­tőséget teremtenek a behozott áruk illegális forgalomba hozatalának fel­derítésére. A NAV közúti ellenőrzé­seit a helyi kormányhivatalok mo­bilmérlegekkel segítették. Az ellen­őrzésekkor a kockázatelemzést vég­ző EKÁER csoportok több esetben azonosítottak olyan gazdálkodókat, amelyek tekintetében megalapozott a gyanú a közösségi import és ex­porttal összefüggő visszaélésre. Az EKÁER és útdíj kamerák adatai alapján kiválasztott 1409 EKÁER szám igénylésére kötelezett és ellenőrzött szállítmányból 801 rendelkezett előre bejelentett EKÁER számmal. Az online árukövető rendszerbe bejelentkezett szállítmányok tényleges ellenőrzése néhány percig tartott. Több esetben előfordult, hogy a szál­lítmány bejelentésben szereplő és tényleges súlya eltérő volt. A kockáza­tos élelmiszerszállítmányok esetében 143 esetben mulasztották el a bejelen­tést, két esetben a NÉBIH is eljárást in­dított. Az ellenőrzött személyek társa­dalombiztosítási bejelentési kötelezett­ségét is ellenőrizték a NAV munkatár­sai és bebizonyosodott, hogy a munkál­tatók több esetben elmulasztották bejelenteni alkalmazottaikat Az akció kiemelkedő eredménye a 75 tonnás lengyel származású jelölet­len burgonyaszállítmány lefoglalása volt, amelyet őstermelőknek értékesí­tettek volna tovább. Előfordult na­rancsszállítmány, amely a belépéstől a következő mérlegelési pontig „elhagy­ta” szállítmánya jelentős részét és több tűzifaszállítmány is a NAV látókörébe került Ezen túl volt olyan édességszál­lítmány, amelyet eredetileg egy társas­ház első emeleti lakásába szállítottak voltak, majd az ellenőrzést követően te­lefonon értesítették az EKÁER csopor­tot hogy az áru mégis inkább Szlová­kiába tart, ahova ki is lépett. Az akció alatt folyamatos volt az érintettek tar­tozásvizsgálata, melynek során több milliárdos kintlévőséget tovább vizs­gál a NAV. A március elsejéig tartó próba­üzemben az ehhez hasonló akciók eredményeinek értékelése, az érin­tett gazdálkodók visszajelzései alap­ján a rendszer finomhangolása vár­ható. Az EKÁER szám hiánya miatt mulasztási bírságot nem szabott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, azon­ban minden ellenőrzött gazdálkodót .tájékoztattak a 2015. január 1-je óta hatályos kötelezettségeikről. HIRDETÉS Komposztáljunk együtt Felsőpetényen és Ősagárdon Felsőpetény Község Önkormányzata elkötelezett híve a környezetvédelemnek, ezért kiemelten fontosnak tartja a lakosság környezettudatos szemléletformálását, valamint a fenntartható életmód megismertetését. A háztartási hulladék nagyjából 30 %-a komposztálható szerves anyag. Ha a lakosság ezt a saját kertjében komposztálja, nagymértékben csökkentheti a hulladéklerakókba jutó szemét mennyiségét, ezáltal csökken a környezeti terhelés is. Az Európai Unió támogatásának és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásának köszönhetően, a KEOP-6.2.0/A/11. pályázati konstrukcióban Felsőpetény község lakosai ingyenesen juthattak komposztáló ládákhoz, valamint szakértői tanácsadásban részesültek a ládák használatát illetően. A projekt során az akcióhoz csatlakozó önkéntes felsőpetényi és ősagárdi lakosok, a házuk körül keletkező, biológiailag lebomló hulladékot helyezhetik el, a pályázat keretében kiosztásra került komposztálóedényekbe, és házi komposztot készíthetnek belőle. A megvalósítás során 280 darab komposztáló láda került ingyenesen kiosztásra. A pályázaton 10 136 973 Ft Európai Uniós vissza nem térítendő támogatást nyert, amelyhez az 5 % önerőt az önkormányzat biztosította, így a projekt bruttó összköltsége 10 670 498 Ft lett. Kedvezményezett: Felsőpetény Község Önkormányzata 2611 Felsőpetény, Rákóczi út 11. Pályázati azonosítószám: KEOP-6.2.0/A/11-2011 -0222 MAGYARORSZÁG Kormánya Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE A Gyertyaszentelő Boldogasz- szony a farsangi időszak egyik keresztény ünnepe, melyet az egyház minden év február 2. napján ünnepel. Ez a szép és fel­emelő ünnep emlékeztet arra, amikor Szűz Mária Jézust, szüle­tését követően - 40 nappal - be­mutatta a jeruzsálemi templom­ban. A Biblia is megörökítette az eseményt, és többek között azt is, amikor a Kisded két idős em­berrel, Simeonnal és Annával is találkozott. Lukács evangélista, így írt erről: „Élt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfé­lő ember. Amikor a szülők a gyermek Jézust bevitték, a temp­lomba karjába vette és áldotta az Istent. Bocsásd el, Uram szolgá­dat, mert látta szemem üdvössé­gedet, dicsőségül népednek, Iz­raelnek. /Lk 2, 25-32/. Anna prófétaasszony pedig, „Nem hagyta el a templomot soha, éj­jel-nappal böjtölt és imádkozott. Ebben az órában is várta Jeru­zsálem megváltását.” /Lk 2, 37- 38/. Noha az ünnep, a Gyertya­szentelő Boldogasszony elneve­zés azt sugallja, hogy ez Mária ünnepe, valójában azonban Jé­zusról, Jézus bemutatásáról és két szentemberrel történő temp­lomi találkozásról szól, akik - nem akartak addig meghalni, míg az „Úr Fölkentjét” nem lát­ták és - Jézusban ők is felismer­ték a Messiást, a Megváltót. Ahogy Simeon a Jézussal való találkozásukkor mondta - „a po- gányok megvilágosítására” - ő a nemzetek, a világ világossága. In­nen ered a szenteltgyertya elne­vezés, illetve a gyertyaszentelés szokása is. A keresztény hagyo­mányok szerint, a szenteltgyertya, az első szemelvény, a legrégibb, legősibb Jézusjelkép. Évszázad­okon át védő és gyógyító szereppel ruházták fel. így a keresztelés nap­jáig védte az újszülöttet az ártó szellemektől, és a kismama szen­telt gyertyát vitt magával az első szentmisére is. Ezen túlmenően szenteltgyertyát gyújtottak jégeső, vihar, zivatar, villámlás idején, il­letve betegség esetén a nagy bete­gek mellett, sőt a haldoklók kezé­be is égő gyertyát helyeztek. Urunk bemutatásán - meg- szentelődésén - túl, a nap Szűz Mária megtisztulásának, meg- szentelődésének ünnepe is. E napot a legrégebbi időktől, már a 4. századtól ünnepelték. A ke­resztény hagyományok, leírások szerint az elsők között Jeruzsá­lemben tartottak körmeneteket, majd a keresztény világban így vált fokozatosan ünneppé, a ke­resztény liturgia részévé. Ma a nyugati egyházak - a katoliku­sok - a teológiai mondanivalót tekintve, Jézus bemutatását emelik ki, noha Magyarorszá­gon megmaradt az ünnep régi neve, a Gyertyaszentelő Boldog- asszony elnevezés. A keleti ke­resztény - az ókeleti, az ortodox és a keleti katolikus - egyházak­nál pedig az ünnep, a Hypapante, a találkozás napja lett, mert Isten Fia először talál­kozott akkor papságával. Ma a katolikus egyház szerint az ün­nep, úgynevezett ajánlott ünnep, ezért a mostani megemlékezést már a vasárnapi, a február 1-i li­turgia tartalmazhatja. Végül az ünnep üzenete mi más is lehetne? Gyűljön a szí­vekben láng, szentelt gyertya-, avagy csak gyertyaláng. Legyen az a szeretet lángja, és ne huny­jon ki soha, soha már!

Next

/
Thumbnails
Contents