Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-28 / 22. szám
A New Horizons amerikai űrszondának a tervek szerint vasárnap kellett megkezdenie a Plútó törpebolygó, valamint legnagyobb holdjának, a Charonnak a fényképezését, az első képek kedden érkezhetnek a Földre, s a felvételeket rövid időn belül közzéteszik. A zongoraméretű New Horizons 2006. január 19-én indult 5 milliárd kilométeres vándorútjára, jelenleg 209 millió kilométer választja el a Plútótól. Az űrszondát december elején ébresztették fel, január közepén pedig aktiválták a műszereit. A szonda a tervek szerint 2015. július 14-én kerül a legkisebb távolságra a törpebolygótól, amikor „mindössze” 13695 kilométerre lesz az égitest jeges felületétől. Az űreszköz másodpercenkénti 14 kilométeres sebessége azonban túl nagy, hogy a törpebolygó körüli pályára állhasson, így a történelmi randevú után a New Horizons az 1,6 milliárd kilométerre lévő Kuiper-öv felé veszi az irányt, ahol a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti születése után fennmaradt „törmelék” kering - olvasható a BBC News hírei között, valamint a PhysOrg című hírportálon.- Az űrszondának már el kellett kezdenie a fényképezést, ám a New Horizons még mindig túl távol van a Plútótól, így a képeken a törpebolygó és legnagyobb holdja pontokként jelennek meg a csillagokkal teletűzdelt háttér előtt - magyarázta Mike Buckley, a John Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának szóvivője. Mark Holdridge, a John Hopkins Egyetem tudósa, a találkozást előkészítő kutatócsoport vezető szakértője a projektet ismertetve elmondta, hogy az egyik legnehezebb feladat a hét fedélzeti műszer munkájának összehangolása volt, amelyek különböző távolságból készítenek felvételeket és gyűjtik az adatokat, így a team rendkívül pontos megfigyelési menetrendet dolgozott ki. A törpebolygó felületéről visszaverődő gyenge fény ellenére a New Horizons topográfiai térképek elkészítéséhez elegendő adatot lesz képes összegyűjteni a Plútó és a Charon felületéről. A felvételek emellett kulcsszerepet játszanak az űrszonda navigálásában is törpebolygóig vezető út során.- A képek alapján végezzük el a pályakorrekciós manővereket - mutatott rá Holdridge. A Plútót a Naprendszer 9. bolygójaként 1930-ban fedezte fel Clyde Tombaugh (1906- 1997) amerikai csillagász, az égitestet 2006. augusztus 24-én fokozta le a Nemzetközi Csillagászati Unió plutoida törpebolygóvá. A Plútó átmérője 2300 kilométer, vagyis kisebb, mint a Hold, tömege pedig öt- százszor kisebb, mint a Földé. A Plútó öt holdjával 247,7 év alatt kerüli meg a Napot, amelyet legfeljebb 4,436 milliárd kilométerre közelít meg. London. A feléledt, és egyre aktívabb 67/P Csurjumov-Gera- szimenko üstökös a Nap felé tartó útján megvált porköpenyétől- olvasható egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányában. Az égitest porköpenyét az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának fedélzetén működő Cosima mérőműszer adatai alapján elemezték- olvasható a Nature brit tudományos magazin aktuális számában megjelent tanulmányban, melynek vezető szerzője Rita Schulz, az ESA kutatója. A Rosetta tavaly nyár óta követi a 67/P-t. Minél közelebb ér az üstökös a Naphoz, sugárzásától egyre aktívabbá válik, felületéről egyre több port veszít, melyet magával ragad a feltörő gáz. Az űrszondának sikerült az üstököspor néhány szemcséjét elkapnia és elemeznie. A legnagyobb szemcsék a milliméter több mint huszadát is elérik, bolyhos szerkezetűek és magas a nátriumtartalmuk. A kutatók kizárták, hogy ebből a porból alakulna ki az üstökösök pályáján megjelenő meteorzápor. Abból indultak ki, hogy a most megfigyelt por a Naptól távol töltött elmúlt négy év alatt gyűlt össze a 67/P felszínén, és az üstökös porának összetétele jelentősen megváltozik, amikor felületére friss anyag kerül. A fekete üstökös alakja gumikacsára hasonlít: feje kisebb, teste nagyobb, vékony nyak köti őket össze. A fej átmérője mintegy két kilométer, a test hossza nagyjából négy kilométer. Legmagasabb szirtje hétszáz méter, pordombok, síkságok és barázdák találhatók rajta. Feltételezik, hogy sok táját méteres por borítja. A „nyakán” hosszú hasadás figyelhető meg, mely mechanikai terhelés következménye lehet. Felfedeztek még legfeljebb 200 méter mély, 300 méter széles henger alakú lyukakat is az égitesten. A lyukak fala mintha libabőrös lenne, nagyjából háromméteres rögök borítják. A „Csurinak” is becézett üstökös köbméterenként 470 kilogrammjával olyan fajsúlyú, mint egy parafadugó. Lehet, hogy magja lyukacsos, 70-80 százalékban üres. Meglepő, hogy az üstökös már most ennyire aktív. Az elmúlt hónapokban négyszer annyi port lövellt az űrbe, mint amennyi gázt. Az üstökösök általában nem porból, hanem gázból „termelnek” többet. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája 2004- ben indult a Földről, hogy tízéves utazás után a Csurjumov- Geraszimenko üstökös közelébe érjen. Philae nevű leszálló- egysége tavaly november 12-én, hétórás szabadesés után érte el a Földtől több mint 510 millió kilométerre lévő üstökös felszínét, ahonnan kétszer visszapattant, és egyelőre ismeretlen helyen állapodott meg. A leszállási helyen olyan kevés fény érte, hogy napelemei lemerültek, nem tudta folytatni a kutatást. November 15. óta hibernációban várja az „újraéledést”, a Rosetta addig is követi az égitestet. Meleg óceánvíz olvasztja Sydney. Meleg óceáni áramlatok olvasztják Ke- let-Antarktisz legnagyobb gleccserét, amely hat méternyi globális tengerszint-emelkedéshez elegendő jeget tartalmaz - közölték hétfőn ausztrál szakemberek. A 120 kilométer hosszú és több mint 30 kilométer széles Totten-gleccserről ez idáig úgy vélték, hogy olyan területen fekszik, amelyet nem érintenek a melegebb áramlatok. Egy, a fagyott régióból nemrég visszatért kutatócsoport szerint azonban a jégfolyam körüli vizek melegebbek, mint gondolták, és valószínűleg alulról olvasztják a jégóriást.- A műholdas adatokból tudtuk, hogy a gleccser vékonyodik, ám nem voltunk tisztában a jelenség okával - mondta Steve Rintoul, az expedíció vezető kutatója. A szakember szerint egészen mostanáig úgy vélték, hogy a kelet-antarktiszi jégtakarót hideg víz öleli körbe, stabilitást biztosítva a területnek, amelyen emiatt nem várható sok változás. A kutatócsoport szerint azonban a Totten- gleccser körüli víz mintegy 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a többi területen, amelyet a déli félteke nyári hónapjaira időzített expedíció során meglátogattak.- Egészen a gleccser orráig jutottunk és olyan hőmérsékletet mértünk, amely elég meleg ahhoz, hogy jelentős olvadást okozzon. Az a tény, hogy a meleg óceánvíz képes elérni ezt a gleccsert, azt jelzi, hogy Kelet-Antarktisz valószínűleg jóval sérülékenyebb a klímaváltozás okozta óceáni változásokkal szemben, mint azt korábban gondoltuk - mondta Rintoul. A masszív jégrengeteg miatt a korábbi expedíciók nem tudtak elég közel jutni a gleccserhez, az időjárás azonban kedvezett az Aurora Australis jégtörőnek és az ausztrál környezetvédelmi minisztérium Antarktisz-részlegén (AAD) dolgozó szakembereknek. Rintoul szerint a Totten-gleccser nem fog egyik napról a másikra elolvadni és hatméteres tenger- szint-emelkedést okozni, de a friss eredmények hasznosak lesznek a szakemberek számára annak előrejelzésében, hogy az óceánok változásai milyen hatással lesznek a jégtakarókra, valamint a jövőbeli tengerszint-emelkedésekre vonatkozó erőjelezések tökéletesítésében is segíthetnek. Az elmúlt 21 évre vonatkozó adatok alapján az Antarktisz leggyorsabban olvadó részein lévő gleccserek olvadási sebessége megháromszorozódott az elmúlt évtizedben. m MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. ■ MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. » Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adatbá; Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is megtakarítjuk! ■ BER-BERSZA Akciós áron! ■ JTES Megvált porköpenyétől...
