Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-26 / 20. szám

2015. JANUÁR 26., HÉTFŐ WÍSÍ5*W«ÍSAWÍÍÍÍÍSÍ«A»S» Eloszor volt vidékén a Himnusz Szenográdi Ferenc (Folytatás az 1. oldalról.) Szécsény. A magyar kultúra számára kitüntetett nap 1823. január 22., amikor Kölcsey Ferenc befejezte nemzeti imánk, a Himnusz írását. A dátum a rendszervál­tást követően lett a magyar kultúra nap­ja. Szécsényben 24 éve nemzetközi vers­mondó- és népdaléneklő versennyel tisz­telegnek a magyar kultúra előtt. Szép Bog­lárka, a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. művelődésszervezője arra gondolt, hogy a versenyen résztvevő fia­taloknak, az őket felkészítő tanároknak látniuk kellene a Himnusz eredeti kézira­tát. Felkereste dr. Tüske Lászlót, az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár főigazgatóját, aki végül is úgy döntött, hogy rendelkézésük- re bocsátja a Himnusz című vers eredeti kéziratát, amely eddig vidéki településen még nem volt látható. A felbecsülhetetlen irodalmi emlék janu­ár 23-tól 25-ig volt látható a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum dísztermében. A kiállítás helyi anyaggal is kiegészült: a vá­ros alapításának eredeti oklevelével, ame­lyet 1334-ben Károly Róbert adott ki. A tör­ténelmi dokumentumot az országos levél­tártól kapták meg. A kiállításon látható volt két szécsényi kötődésű költő, Komjáthy Jenő és Ferenczy Teréz verseinek kézirata. A há­rom nap alatt nagyon sokan látogattak el a szécsényi múzeumba, hogy megnézzék a kiállított történelmi emlékeket.- Örülök, hogy Szécsényben láttam a Himnusz eredeti kéziratát. Azt mondtam, ha itt van, nem hagyhatom ki, hogy ne lássam - mondta Magulya Miklós, aki­nek családja is ott volt a kiállításon.- Büszke vagyok arra, hogy az ország­ban a vidéki városok közül elsőként ná­lunk állították ki ezt az értékes irodalmi dokumentumot - foga Imazott Kürtösi Lász­Földesi Ferenc, az Országos Széchenyi Könyvtár kéziratá­nak vezetője áttekintést adott Kölcsey Ferenc életéről ló nyugalmazott tanár. A pedagógusok a Páter Bárkányi János Katolikus Iskolából osztályonként vitték el a tanulókat, hogy láthassák a kiállítás anyagát, azt a tanítá­si órákon megbeszéljék. A város többi ok­tatási intézményeinek diákjai is ellátogat­ták^ múzeumba. Bátonyterenyéről, a gim­náziumból különjáratú autóbusszal érkez­tek a diákok Szécsénybe.- A megyei lapban olvastunk a kiállítás­ról, és úgy döntöttünk a diákokkal, hogy el­jövünk és megnézzük - mondta Horváth Bernadett tanárnő. Az irodalmi emlékek megtekintését összekapcsolták a múzeum egyéb kiállításainak, valamint a város ne­vezetességeinek a látogatásával.- Mi Karancslapujtőről érkeztünk, az interneten olvastunk a nem mindennapi szécsényi kiállításról - újságolta Szabó László és felesége. Több érdeklődő a Fel­vidékről is eljött Szécsénybe, hogy láthas­sák a Himnusz eredeti kéziratát. Január 23-án, pénteken este zsúfolá­sig megtelt a Kubinyi Ferenc Múzeum díszterme.- Rangos, örömteli alkalomból köszönt­hetem önöket: Szécsényben kiállításra ke­rült a Himnusz. A nemzeti imádságunk, amelyet a gyermekek, tőlünk, felnőttek­től tanulnak meg, iskolásként az ünnepé­lyeken énekelnek. Aztán, ahogy egyre na­gyobbak lesznek, megértik a szövegét, Néprajzkutató és rendező az új Nladách-díjasok Hegedűs Henrik (Folytatás az 1. oldalról.) Balassagyarmat itt először Skuczi Nándor, Nógrád Megye Közgyű­lésének elnöke egyedi gondolatok­kal kezdte köszöntőjét Simonyi Kámlytól (Charles Simonyi), a ma­gyar származású amerikai űrtu­ristától idézett, aki második útja al­kalmával, 2009. március 29-én Az Ember tragédiája legnépszerűbb mondataival üdvözölte a vele kap­csolatba lépő magyar asztrofiziku- sokat. A szónok hozzátette, a re­formkor, amelyben a nagy dráma­író nevelkedett és első közéleti lé­péseit tette meg, egyedülálló kor­szaka nemzeti történelmünknek, még inkább az 1823-as esztendő, hiszen ekkor született Madáchon kívül Petőfi Sándor és gróf Andrássy Gyula, ekkor vetette pa­pírra a Himnusz örökbecsű sorait Kölcsey Ferenc, és ekkor fogalmaz­ta meg először híres matematikai tételeit íkilyai János. A Madách-kul- tusz nógrádi vonatkozású, újszerű megközelítéseit érzékeltetve pedig kiemelte T. Pataki László „Kit sze­rettél, Ádám?” című színpadi adap­tációját, Pál József és a Palócföld fo­lyóirat publikációit Végezetül ki­emelte, a mai ember számára is le­gyen érvényes Madách életszemlé­lete: „soha semmit fel ne adj!”. A Dobroda zenekar által szol­gáltatott pergő ritmusokat köve­tően Kiss-Mohai Orsolya, a Ma­dách Imre Városi Könyvtár igaz­gatója olvasta fel a Horváth End- re-díjas Kusnyár Eveline festőmű­vész méltatását (a fiatal alkotó munkásságáról Csach Gábor művészettörténész tolmácsolá­sában szombati lapszámunkban már beszámoltunk). A Madách-díjasok közül előbb Csábi István előadóművész mutat­ta be dr. Limbacher Gábor néprajz- kutató muzeológust. Ebből meg­tudhattuk, hogy az eredetileg gé­pészmérnök végzettségű férfiú érett fejjel lett néprajztudós, és e társadalomtudományi terület dok­tora. Közel harminc évvel ezelőtt került a Palóc Múzeumba, ahol 1992-től főmuzeológusként tevé­kenykedett, 2000 és 2003 között pedig a megyei múzeumi szerve­zet igazgatója volt Kiemelt szakte­rületei a néprajzi jelenkutatás, a népművészet, a népi vallásosság, népi gyógyászat, a társadalom néprajzi-antropológiai megközelí­tésű folyamatai, ezen ökosziszté­mák, kulturális modellek műkö­désének sajátosságai. Alakjával rendszeresen találkozhattunk ré­gebben és a közelmúltban is a kü­lönböző folklór-rendezvényeken, így például a minden július végén megrendezendő Szent Anna-nápi Palócbúcsú szervezésében is aktív szerepet vállalt Számos publikáci­ója, szakírása jelent meg különbö­ző sajtóorgánumokban és népraj­zi, népi vallásossággal összefüggő konferenciák rendezésében is „je­leskedett”. Az utóbbi öt évben el­került Nógrádból, Veszprém me­gyében dolgozott, ahol előbb a me­gyei múzeumot igazgatta, majd a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum élére került. Dr. Limbacher Gábor, miután átvette díját Skuczi Nándortól el­sősorban azoknak köszönte meg elismerést, akik a palócságot ku­tató három évtizedes munkájá­ban a leginkább segítették őt, ahonnan a legtöbb biztatást, ih­letet, szellemi töltetet kapta a még elmélyültebb kutatás irá­nyában - a palócok színes-szak­rális világából. A másik jutalmazott személyi- | ség Vidnyánszky Attila Kossuth- f és Jászai Mari-díjas rendező, a fő- § városi Nemzeti Színház igazgató- | ja lett. Őt Matúz Gábor újságíró “ úgy mutatta be úgy, hogy a „hi­vatalos” szövegbe rögtönzött, személyes felhangokat is vegyí­tett. A „száraz tények” között megemlítette a beregszászi szár­mazást, a kijevi bölcsészdiploma megszerzését, majd utána a ta­nárkodást egy középiskolában. Majd kitért a pályamódosításra, a színház felé fordulásra, az 1992-es beregszászi társulat-ala­pításra, és az innen elinduló, má­ig töretlen pályaívre. A Magyar- országra történt átköltözésre, a debreceni évekre, majd az újabb felelősségteljes megbízásra a Nemzeti Színház élén. Szó esett a széles körű közéleti szerepvál­lalásról, illetve arról is, hogy Vidnyánszky Attila húsz szín­házban több mint nyolcvan dara­bot rendezett idáig. A méltató hozzátette, a rendező „nem ül a babérjain”, hanem továbbra is rendületlenül dolgozik, rendez, színdarabokat állít a közönség elé. „János vitéz”, „Johanna a máglyán”, „Három nővér”, „Kör­hinta” jöttek sorban a művek cí­mei, és természetesen „Az em­ber tragédiája”. Amely számára nem egy, hanem „a” magyar színdarab, és minden alkalom­mal új csodát fedez fel benne. És bátran belevágna egy olyan elő­adásba, ahol minden egyes sorát színre viszi. Személyes élményekre térve Matúz Gábor megemlítette, leg­utóbb a „Szarvassá vált fiú”-t lát­ta rendezésében, Törőcsik Mari­val az egyik főszerepben. Ki­emelte, hogy Vidnyánszky Atti­la több mint egy kiemelkedő színházi rendező, és szakmai kvalitásait még az ellenségei is kénytelenek elismerni időnként, hiszen „emlékezzünk csak visz- sza, miféle nemtelen támadások kereszttüzébe került már akkor, amikor a neve felmerült a Nem­zeti Színház vezérigazgatói posztjára; ezek a hangok az utóbbi időben meghalkultak ugyan, de ne legyenek kétsége­* i<r PROGRAMAJÁNLÓ Salgótarján megértik, miért szól ez a vers minden magyarról, minden magyarnak. Nemze­ti imádságunk a magyarság függetlensé­gének és szabadságvágyának kifejezője. Büszke vagyok arra, hogy magyar va­gyok és hogy szécsényi. Olyan telepü­lésen élek, ahol olyan intézmények mű­ködnek, olyan szakemberek dolgoznak, akik összefogva ilyen tetteket képesek véghez vinni - mondta köszöntőjében Szép Boglárka. Ezt követően Stayer László, Szécsény polgármestere megköszönte a jelenlévők­nek a nagy érdeklődést, köszönetét fejez­te ki mindazoknak, akik hozzájárultak a kiállítás létrejöttéhez. Csatlós Noéminek, a múzeum megbízott igazgatójának kö­szöntő szavai után Földesi Ferenc, az Or­szágos Széchenyi Könyvtár kéziratának vezetője, előadásában áttekintést adott Kölcsey Ferencnek, a reformkor nagy köl­tőjének életéről. Közelebb „hozta” hallga­tósághoz a művelt, széles látókörű, töp­rengő, gyakran befelé forduló, a magyar irodalom legvitatottabb személyének éle­tét. Elemezte Kazinczy Ferenccel, Szemere Pállal egy életre szóló barátságukat, ami nagy hatással vojt Kölcsey Ferenc mun­kásságára. Elemezte a Himnuszt, amely műfaját tekintve himnusz és őrzi a műfaj legszebb vonásait. A költemény az Isten­hez való fohászkodás, a költő a művében áttekinti a magyarság évezredes vihara­it, a nép ügyvédjeként áll az Isten elé, megbocsátást és védelmet kérve. Az elő­adás értelmileg és érzelmileg közelebb hozta a hallgatósághoz Kölcsey Ferenc munkásságát, a Himnuszt a magyar iro­dalom egyik legszebb gyöngyszemét. (Január 24-én, szombaton a 24. nemzet­közi versmondó- és népdaléneklő verseny­nyel folytatódott a magyar kultúra napja szécsényi rendezvénye. Erről későbbi lap­számunkban számolunk be.) APOLLÓ MOZI Január 22-28. 15.30 Hősőos 3D Szinkronizált amerikai animációs kalandfilm Január 22-28. 17.45, 20.00 Mortdecai Szinkronizált amerikai akció-vígjáték VÁROSI RENDEZVÉNY Január 27. 14.00 Salgótarján várossá nyilvánításának 93. évfordulója és a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepi program - Koszorúzást ünnepség (Kohász Művelődési Központ) 17.00 Díszünnepség, meghívóval látogatható! (József Attila Művelődési és Konferencia Központ, Színházterem) JÓZSEF ATTILA MUVELÓDESI ES KOMFEREHCIA KÖZPONT Január 26. 10.30 Nyitnikék óvodára felkészítő foglalkozás Március 8-igí Nyitva tartás: Hétfő-csütörtök 09.00-21.00, Péntek-szombat: 10.00-22.00, Vasárnap: 10.00-20.00. Jegyár: 400 Ft/fő/óra saját korcsolyával, 600 Ft/fŐ/óra bérelt korcsolyával. Péntek, szombat este jégdísco! VÁROSI TANUSZODA Nyitva tartás: hétfö-pántek; 6.00 - 3.30,16.30 - 21.00 szombat: 6.00 - 21.00 vasárnap 6.00 -11.00 szauna: hétfő-szombat 13.00 ~ 21 .GO VÁROSI TELEVÍZIÓ 09.00 Hírfüzér 09.30 Értéktár 09.45 Háttér 20.05 Tarjáni életképek 10.35 Hírtüzér 11.00 INFO TV 13.00 Hírtüzér 13.30 INFO TV 19.00 Hírfüzér 19.30 Csendes percek (Adventista Egyház műsora) 20.00 Bencze show 20.30 Hírfüzér 21.00 INFO TV A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült. Kettős ünneplés ink, ez csak amolyan vihar előt­ti csönd”. Végül humorral zárt: az új Madách-díjas szeret bok­szolni, de ha gyakorol, senkit sem képzel az edzőzsák helyébe - mert a sport kikapcsolódás, fel- töltődés neki. A Madách-ünnepség zárása­ként Csizmadia Gergely köszöntöt­te verses-zenés műsorával - amelybe névre szóló „betétszámo­kat” illesztett - az ünnepeiteket. U. A várossá nyilvá­nítás 93. évfordulója és a magyar kultúra napja alkalmából koszo­rúzással egybekötött megemlé­kezést rendeznek január 27-én, kedden 14 órai kezdéssel a Ko­hász Művelődési Központban. Beszédet mond Fekete Zsolt, a megyei jogú város alpolgármes­tere. Közreműködnek a Zenthe Ferenc Színház művészei és a Bányász-Kohász Fúvószenekar. 17 órától tartják a díszünnepsé­get a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színházter­mében, elismerések átadásával, a Zenthe színház és a Nógrád Táncegyüttes műsorával. A ket­tős ünnepléshez kapcsolódik a Madách-hagyomány Ápoló egye­sület ünnepi ülése a Madách Im­re Gimnáziumban 14 órától. A 2014-es Madách-év salgótarjáni történéseit dr. Csongrády Béla, az egyesület elnöke tekinti át A Dornyay Béla Múzeumban a Ma­dách Irodalmi Társaság és az in­tézmény „Madách Imre levele­zése” című új kötetének bemuta­tása a szerkesztők - dr. Gréczi- Zsoldos Enikő és dr. Andor Csaba - közreműködésével. Ugyan­csak január 27-én a Madách-szo- bornál (a Bolyai János Gimnázi­um előtt) 16 órától megemléke­zés lesz, itt dr. Nagy Csilla iroda­lomtörténész mond beszédet. f v 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents