Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-22 / 17. szám
Szelektíven gyűjthetik Nógrádsipek. Múlt hónapban tartotta a képviselő-testület az éves közmeghallgatását a Balás-kúriában, amelyet a polgármesteri beszámoló nyitott, majd szó esett a jövő évi tervekről is. Az eseményen részt vett Nagy Attila, a BÁVÜ ügyvezetője, akitől a megjelentek a hulladékszállítás terén várható változásokról hallhattak friss információkat. A cég képviselője elmondta azt is, hogy ebben az évben a hulladék szelektív gyűjtését is be fogják vezetni, s ha a lakosság partner lesz ebben, úgy a szállítás díja is csökkenhet majd. A közmeghallgatáson résztvevők egyebekben is aktívak voltak, ugyanis sok kérdés, hozzászólás hangzott el. Műsorral, tárlattal... Bátonyterenye. Ünnepi műsorral és Babcsány Józsefné munkáiból összeállított - egyébiránt január 30-ig látogatható - kiállítással várják az érdeklődőket január 22-én, csütörtökön 14 órától az Ady Endre Művelődési Központban. A magyar kultúra napja alkalmából tartandó rendezvényen közreműködnek az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógusai és növendékei, valamint a Bányász Nyugdíjas Nőklub tagjai. Követelmény a hitelesség Eredményes, tapasztalatban gazdag napot tudhatnak maguk mögött a Nógrád megyében tevékenykedő szóvivők és kommunikációs feladatokat ellátók, valamint a média megyei munkatársai. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ugyanis nemrég - szűkebb hazánkban először - szóvivő napot rendezett. Salgótarján. Amint arról már beszámoltunk: a konferencia helyszíne a szervező székhelye, a salgótarjáni székhelyű igazgatóság tanácsterme volt, célja pedig, hogy a különböző szerveknél és hivataloknál a tájékoztatásban első vonalban dolgozók megismerjék egymás munkáját, továbbá egyeztessenek a megyei nyomtatott és elektronikus média képviselőivel a mindkét fél számára hatékony munkavégzés lehetőségeiről és feltételeiről. A találkozót hagyományteremtő szándékkal hívták össze, s a rendezvény hasznosságának, eredményességének okán a résztvevők megegyeztek abban, hogy a jövőben minden év elején megtartják. Az I. Szóvivő nap két részből állt, délelőtt a szóvivők, sajtóreferensek, kommunikációban érintettek találkoztak és ismerték meg egymás munkáját, míg a program délutáni részén már a megyei sajtó munkatársai is részt vettek. A rendezvényt Berecz György tűzoltó ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató és dn Nagy László rendőr ezredes, megyei főkapitány közösen nyitották meg, s mind a ketten egyetértettek abban, hogy a kommunikáció elengedhetetlen, hitelessége pedig mind a két oldal részére a legfontosabb követelmény. Ehhez nagyon fontos a szervezetek részéről az állampolgárok irányába eljuttatott és a szervezetek egymás között történő kommunikációja, valamint a média munkatársai által a lakosság legnagyobb részéhez eljutó információk hitelessége, pontossága és gyorsasága. Az eseményen képviseltette magát a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mellett a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság, a Balassagyarmati Fegy- ház és Börtön, a Nógrád Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, a Magyar Közút NZrt. Nógrád Megyei Igazgatósága, Bátonyterenye és Salgótarján város önkormányzata, akik bemutatták egymás részére munkájukat, kapcsolatukat a társszervekkel és a sajtóval, valamint megosztották egymással fontos tapasztalataikat a sajtó területén. A sajtó képviselőivel megtartott meeting keretében megismerték a résztvevők a nyomtatott és elektronikus média működéséből eredő elvárásokat, illetve ismertették a szervezetek kommunikációs munkatársai a saját munkájukból fakadó kötelezettségeket és lehetőségeket. ■ 1 Első alkalommal találkoztak szűkebb hazánk szóvivői Bemutatták a „csodazongorát’' amely szeretné az új magyar hangszerrel a nemzetközi piacot is meghódítani. A 2012-ben bejegyzett, szendehelyi (Nógrád megyei) székhelyű Zengafons Kft. 126 millió forintot nyert a hangszer fejlesztésére az Európai Unió Gazdaságfejlesztés Operatív Programjának pályázatán. Az önrész biztosításához a vállalkozás további 60 millió forint támogatást kapott a Magyar Nemzeti Banktól. Komoróczki István, a Zengafon Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyelőre nincs komoly érdeklődés a hangszer iránt, de még csak most kezdődött el a zongorát bemutató hangversenyek szervezése. Az MTI érdeklődésére Komoróczki István elárulta, hogy a Bogányi-zongora egyedi ára körülbelül 200 ezer euró (csaknem 64 millió forint) lesz, de ez az ár egy nagyobb megrendelésnél persze csökkenhet. Hozzátette: fontosnak tartják a hangszer magyar szabadalmi védettségét, ezért a Bogányi-zongora már több országban - köztük Kínában és az Egyesült Államokban - szabadalmi oltalom alatt áll. Bolega Attila elmondta, hogy a fejlesztés tíz év munkája. Sokat beszélgettek Bogányi Gergellyel az általa megálmodott hangzásról, így a céllal tisztában volt, ám annak megvalósítása már nehéz feladatot jelentett. A Bogányi-zongora sok apró részletében különbözik a mai modern zongoráktól, a legfontosabb talán az, hogy a hangszerek „lelke”, az úgynevezett rezo- náns lap nem fából készült. A páncéltőke új formájú. A zongora kikísérletezett mechanikáját a németországi Louis Renner cég készíti és szállítja. Üveges Péter Attila kifejtette, hogy a szárnyaló, organikus forma „zenei indíttatásból” született. Az MTI kérdésére hangsúlyozta, hogy bár néhány éve a Peugeot is előállt egy új, egyedi külsejű zongorával, az teljesen más, mint az övék. Míg a másik zongorának hátul van egy lába, a Bogányi-zongorának két lába van elöl egybe építve és a belső mechanizmus, a hangképzés technikája is teljesen eltér a két hangszer esetében. Amikor megalkotta a formát, nem is tudott még a másik fejlesztésről. Reisinger Gábor, a New York-i Klavierhaus vezetője a tájékoztatón kiemelte: mindent megtesznek, hogy a Bogányi-zongora felkerüljön a nemzetközi „zongoratérképre”. A Bogányi-zongora ki- fejlesztését a Fazioli-zongorák megszületésével hozta párhuzamba. Fazioli megálmodott egy hangzást és megvalósította. Most is ez történt Köztudomású, hogy a zongoristák - a vonósokkal ellentétben - mindig meg kell, hogy elégedjenek azzal a hangszerrel, amelyet egy-egy koncertterem nyújt a számukra.- A Bogányi-zongora a zongoristák évtizedes szenvedéseire adott választ. Az ipart legyőzte a művészet - jegyezte meg. Boganyi Gergely Kossuth díjas zongo- raművész játszik új \ fejlesztésű, futurisztikus külsejű, számos technikai újítással készült hangversenyzongoráján ^0 M9HÉI (Folytatás az 1. oldalról.) Budapest/Szendehely. Batta András zenetörténész az MTI beszámolója szerint „történelmi eseménynek” nevezte a bemutatót, amely szerinte „a magyar zenetörténet legfényesebb lapjaira” fog kerülni.- A csoda, amely a Bogányi- zongorával megszületett, a lisz- ti hagyományban gyökerezik, de a jövőbe mutat - fogalmazott Batta András, majd hozzátette: „sikerült realizálni, létrehozni azt a zongorahangot, hangzást, amely Bogányi Gergely fejében, szívében, lelkében korábban megszületett, s amely nem hagyta nyugodni”. A zenetörténész hangsúlyozta, nagy dolog, hogy ez a fejlesztés Magyarországon jött létre és vigyáznak rá, hogy a miénk is maradjon. A bemutatón Bogányi Gergely két Debussy-darabbal illusztrálta a hangzást, majd Gerald Clayton négyszeres Grammy-díjra jelölt dzsesszzongorista is megszólaltatta az új hangszert Bogányi Gergely szerint az új zongora erőteljes, tiszta, egyenes hangon szól, nagyon gazdag a felhangrendszere, amely „emberibb, barátságosabb” hangzást jelent, mint ami a mai modern zongorákat jellemzi. A hang le- csengési ideje is megnőtt. De arra is figyeltek, hogy a hangszer „bírja a strapát” és kevesebb karbantartást igényeljen elődeinél.- Olyan kvalitásokat mutat, amelyek minket is megleptek - hangsúlyozta a művész. Batta András hozzátette: a 19. században élt Beregszászy Lajos, a legendás, bár igazságtalanul elfeledett magyar zongorakészítő, akinek a találmányai forradalmasították a zongora hangzását. A Bogányi-zongora fejlesztői az ő nyomdokain is jártak. „Beregszászy emléke és éleselméjűsége nem hagyott nyugodni. Tulajdonképpen az általa ihletett agráf rendszert alkalmaztuk” - írja Bogányi Gergely a zongorát bemutató füzetben. A hangszer kifejlesztése Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember nevéhez fűződik. A Bogányi-zongorából a kísérleti példányon kívül eddig két darabot gyártott a Zengafons Kft.,
