Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-21 / 16. szám
A Neander-völgyi ember is készített csonteszközöket Szerszámaival együtt helyeztek végső nyugalomra ezer éve egy viking kovácsmestert, aki a gazdag leletanyag tanúsága szerint nagy tekintélynek örvendett közösségében. Oslo. A többrétegű temetkezést Norvégia nyugati partvidékén, Sogndalsdalenben fedezték fel. A sírban legfelül a legalapvetőbb kovácsszerszámokat, a kalapácsot és a fogót találták meg, valamivel mélyebbről egy fejsze, egy kard, valamint többféle mezőgazdasági eszköz került elő, az alattuk lévő rétegből a mester személyes használati tárgyait - borotvát, ollót, csipeszt, serpenyőt és salakkotrót - emelték ki a régészek. Összesen hatvan tárgyi emlék került napvilágra - olvasható a ScienceNordic című hírportálon. A viking kovácsmester A sír legalján fedezték fel a régészek a kovácsmester hamvait, emellett további személyes tárgyait is megtalálták - az elhunyt ruházatát díszítő gyöngyök, valamint egy csontból faragott fésű került napvilágra. AsleBruen Olsen, a Bergeni Egyetem régésze szerint „az elmúlt évek egyik leggazdagabb norvégiai leletegyüttesét tárták fel. A sírba elhelyezett sokféle tárggyal, amelyek többségét az elhunyt készíthette, a közösség a kovácsmester kiváltságos társadalmi helyzetét, magas szakmai tudását kívánta érzékeltetni” - vélekedett Asle Bruen Olsen. Megfejtették a repülő madár súlyának rejtélyét Washington. Megfejtették a repülő madár súlyának rejtélyét amerikai tudósok, akik olyan érzékeny műszert fejlesztettek, amely röptében méri meg a madár szárnya által kifejtett erőt A készülék az egyes szárnycsapások erejét méri, segítségével miniatűr drónokat lehet tesztelni, repülési teljesítményüket precízebben mérhetik fel - idézte a BBC a brit Interface tudományos lapban megjelent tanulmányt. A műszer egy fizikai rejtélyre is választ adott. Az volt a kérdés, vajon a madarakat szállító kamionnak vagy konténernek válto- zik-e a súlya, ha a benne utazó szárnyasok repkedni kezdenek - magyarázta David Lentink, a Stanfordi Egyetem kutatócsoportjának vezetője. A rejtélynek a MithBusters (Mí- toszirtók) című amerikai tévéműsorban már korábban megpróbáltak utánajárni. Lemérték, menynyit nyom egy repdeső madarakkal teli utánfutó, és megállapították, hogy annyit, mint ha a madarak nyugton maradnának benne. Az új műszer azonban olyan precíz, hogy megmutatta: eredményük nem tökéletesen helytálló, a tartály súlya valójában megváltozik, ahogy a madarak szárnyaikkal verdesnek. A stanfordi kutatócsoport elmagyarázta, hogy az egyetlen madárral végzett mérések alapján a lebegésnél „a szárny lefelé csapásakor megkétszereződik a felhajtóerő, hogy a madaraknak ne kelljen megemelni a súlyukat a szárny felfelé csapásakor”. „Tehát annak a tartálynak a súlya, melyben csak néhány repdeső madár helyezkedett el, ingadozik, és csak egy össze-visz- sza verdeső raj tudja ezt a változást kiküszöbölni” - foglalta ösz- sze Lentink. A kutatók egy különlegesen tervezett kamrában szálló madár által kifejtett parányi erők megmérésével próbálták ki az új műszert. A demonstrációhoz két kis csendes-óceáni papagájt, Gagát és Rayt idomították arra, hogy a kamrán belül egyik rúd- ról szánjanak át a másikra. Gaga és Ray ezért jutalomfalatot kapott, „cserébe mi aerodinamikai erőkkel lettünk gazdagabbak” - magyarázta Lentink. „A módszer rendkívül gyors és precíz, megmérhetjük vele azokat az erőket, amelyeket állatok vagy drónok hoznak létre a manővereikkel, így el lehet végezni a legapróbb drónok finomhangolását is” - értékelte Lentink. Ottaw^/PáriZS. A Neander-völgyi ember is készített multifunkcionális csonteszközöket, erről tanúskodik egy franciaországi lelet, amely azt bizonyítja, hogy a Homo neanderthalensis sokkal fejlettebb tudással rendelkezett, mint eddig feltételezték a szakemberek. A Montreali Egyetem kutatói a leletet a Bulletin de la Société préhistorique francaise című tudományos folyóiratban ismertetik. A Neander-völgyi ember Európa és a Közel-Kelet területén, valamint Ázsia nyugati részén élt a 250 ezer és 28 ezer évvel ezelőtti időszakban. A 20. század folyamán állandó viták tárgya volt, hogy képes volt-e a Homo neanderthalensis a csont megmunkálására. Az elmúlt két évtizedben azonban több olyan tárgyi lelet került napvilágra, amelyek ékesen bizonyították, hogy a Neander-völgyi ember birtokában volt a csonteszközök készítéséhez szükséges tudásnak - olvasható az EurekAlert hírportálon. A Montreali Egyetem kutatói 2014 nyarán Franciaországban, az Arcy-sur-Cure-i Bölény-barlangban végzett ásatások során bukkantak egy igen jó állapotban fennmaradt csonteszközre, amelyet egy kifejlett rénszarvas bal combcsontjából 55-60 ezer évvel ezelőtt, vagyis jóval a modern ember betelepülése előtt készítették. „Ez az első, az adott időszakból származó multifunkcionális csonteszköz, a lelet azt bizonyítja, hogy a neandervölgyi ember rendelkezett a csont megmunkálásához szükséges mechanikai ismeretekkel, azzal a tudással, amelyet kizárólag a modern embernek tulajdonítanak” - fogalmazott Luc Doyon, a Montreali Egyetem antropológiai intézetének munkatársa. A csonton lévő vágások, törések alapján kirajzolódik a korabeli lakoma képe, amelynek során a közösség tagjai lefejtették a húst és kinyerték a csontvelőt. A töredéken azonban ütögetés nyomai is felfedezhetők, amelyek akkor keletkeztek, amikor kőeszközök élesítésére szolgált, míg a kopásnyomok arról tanúskodnak, hogy kaparóként is használták. Háromdimenziós világűratlasz Amphipoliszi sír feltárása Athén. Legkevesebb öt személy alussza örök álmát a Nagy Sándor (III. Alexandrosz/ Kr.e.336- 323) makedón király környezetéhez köthető monumentális sírban, amelyet Görögország északi részén, Amphipolisz ókori város közelében tárnak fel a régészek - jelentette be közleményben a görög kulturális minisztérium. Az ásatások során két szfinxet, valamint márvány kariatidákat tártak fel, s napvilágra került a sír pompázatos mozaikpadlója is. A temetkezési komplexum a feltételezések szerint///. Alexandras! va- lamelyik tábornoka, esetleg a makedón uralkodó rokonai számára épült, míg a világhódító Nagy Sándort Egyiptomban helyezték végső nyugalomra. Mint a Proto Thema angol nyelvű görög hírportálon olvasható, a csontleleteket a thesszaloniki Arisztotelész Egyetem és a Trák Démokritosz Egyetem szakértői vizsgálják. Véleményük szerint a sírban egy hatvanévesnél idősebb nő, egy újszülött, két 3545 év közötti férfi, valamint egy további felnőtt földi maradványait találták meg. Utóbbit a Kr.e. 3-2. században hamvasztották el, a többieket a Kr.e. 325 és Kr.e. 300 közötti időszakban helyezték végső nyugalomra. Összesen 550 csonttöredéket és ép csontot találtak. Felfedeztek egy majdnem ép agykoponyát, s külön megtalálták a hozzá tartozó arckoponyát, valamint az alsó állkapcsot is. Az elhunyt fogazata nem maradt fenn, leszámítva az egyik premolaris (kisőrlő) fog szuvas gyökerét. A töredékekből 157-et már aprólékos munkával összeraktak, majd a további kutatások céljából egy adatbázisban regisztrálták azokat. A tudósok jelenleg DNS- vizsgálatokat végeznek, hogy felkutassák az esetleges rokoni szálakat, majd a továbbiakban megpróbálják kiderítem az elhunytak személyazonosságát is. A temetkezésben állati csontokat, köztük lovak földi maradványait is megtalálták, a leleteket zooarcheológusok vizsgálják majd. Budapest.Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész játszik új fejlesztésű, futurisztikus külsejű, számos technikai újítással készült hangversenyzongoráján a Budapest Music Centerben tartott sajtóbemutatón. ¥ * I * Berlin. Egyedülálló, háromdimenziós világűratlasz is készülhet majd annak az óriás rádióteleszkópnak a segítségével, amelynek építése három év múlva kezdődik - közölte nemzetközi tudósok egy csoportja. Több mint tíz ország szakemberei hétfőn hozták nyilvánosságra azt a cikkgyűjteményt, amelyben részletesen bemutatják, milyen kutatásokat terveznek a világ legnagyobb rádióteleszkópjával. A világ legnagyobb távcsőhálózatát, az összesen egy négyzet- kilométer antennafelületű SKA (Square Kilometer Array) rádiótávcső-rendszert Dél-Afrikában, Ausztráliában és Új-Zélandon építik fel 2018-tól, és több ezer, üvegszálas kábellel ellátott antennából fog állni. A megfigyeléseket mintegy két évvel később lehet vele elkezdeni. A legnagyobb teljesítményre képes távcsőhálózat a tervek szerint 2030-ra készül el teljesen. Egyebek mellett a világűr háromdimenziós atlaszát akarják elkészít- ni vele, amely még az univerzum életének korai korszakába is bepillantást engedhet. „Ha megismerjük, hogyan épül fel az univerzum, kiszámíthatjuk, hogy viselkedhetett röviddel az ősrobbanás után” - magyarázta Dominik Schwartz, a Bielefeldi Egyetem kozmológusa. HIRDETÉS NI arapz GYÓGYGOMBA MAX-iMMUN VARGA GYOGYGOMBA: minőség, megbízhatóság, hatása dokumentált! A gombák természetes erejének ismerete több évezredre nyúlik vissza. A gyógygombakivonatok az immunrendszer szabályozásán keresztül nyújtanak segítséget az egészség megőrzésében. Flavo í v t
