Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-14 / 10. szám
Félig hím, félig nőstény Közösségi finanszírozással indulna el Washington. Ritka, félig hím, félig nőstény pillangót fedeztek fel egy lepkekiállításon Philadelphiában. A szokatlan küllemű rovar Chris Johnson nyugalmazott vegyészmérnöknek szúrt szemet, aki önkéntesként segédkezett a tárlaton, s felfigyelt a Malajziából, Pinang szigetéről hozott bábból éppen kikelő pillangóra. A tarkalepkefélék (Nympha- lidae) családjába tartozó Lexias pardalis lepke jobb oldalán a két szárny barna színű volt, amelyeket sárga és fehér pettyek tarkítottak. Színezetük, ahogyan nagyobb méretűk is, a faj nőstényeire jellemző. Különbözőképp festett a pillangó bal fele, ahol a szárnyak kisebbek és sötéteb- bek voltak, a hímekre jellemző „spriccelt” zöld, kék és bíbor mintázattal - olvasható a LiveScience hírportálon. A szakemberek igazolták a vegyészmérnök megfigyelését, megállapítva, hogy a günandromorfia jelenségéről van szó. Ivari kétalakúság miatt a günandromorfia gyakori a lepkéknél, de előfordul például madaraknál vagy rákoknál, főleg homároknál. A jelenség nem tévesztendő össze a hermafroditizmussal, amikor egy élőlény mind női, mind hím ivarszervekkel rendelkezik. A günandromorfia az embrionális fejlődés korai szakaszában alakul ki, amikor sejtosztódáskor a nemi kromoszómák nem válnak szét. Ennek eredményeként az állat egyes sejtjeinek a hímekre, másokénak a nőstényekre Egy günandromorf élőlény mutathat kétoldali szimmetriát, azaz lehet egy hím és egy nőstény oldala, vagy lehet mozaikos, ebben az esetben az ivarok nem különülnek el ilyen világosan. Fokváros. Közösségi finanszírozással indulna az első afrikai Holdmisszió. Az Africa2Moon projekt szervezői a legszegényebb kontinens mérnökeinek és tudósainak következő generációját szeretnék megnyerni céljaikhoz. A misszió célja, hogy az afrikai összefogással megvalósuló projekt keretében űrszondát juttassanak el tíz éven belül a Hold felszínére. Az eszköz a tervek szerint a tudományos munka mellett az interneten keresztül közvetítene élő képeket a fekete kontinens iskolásainak. Az ambiciózus projekt keretében a szervezők az első fázisban 150 ezer dollárt (40 millió forint) szeretnének összegyűjteni, azonban a hétvégéig ebből mind- összesen 13 ezer dollár (3,5 millió forint) gyűlt össze egy internetes oldal segítségével. Összehasonlításképpen, a brit Daily Mail szerint a hasonló célért elindított Lunar Mission One nevű magán Hold-projekt a kitűzött határidő előtt volt képes 1 millió dollárt (270 millió forint) összegyűjteni. A szervezők szeretnék elérni, hogy minél több afrikai egyetemi hallgató csatlakozzon a projekthez. Az agyelszívás ugyanis komoly problémákat okoz a kontinensen, egyes felmérések szerint Afrika végzett egyetemi hallgatóinak fele vándorol a fejlett országokba. A projektet novemberi elindítása óta több bírálat is érte azoktól, akik szerint Afrikának jelenleg az ebolával és más fenyegető konfliktusokkal kellene megbirkóznia, nem pedig beszállni az újonnan kibontakozó űrversenybe. „Érezhető az afro- pesszimizus. Minden pozitív, inspiráló vagy új dolgot kételkedéssel fogadnak. Azonban én hiszek abban, hogy Afrika megtudja ezt csinálni” - nyilatkozta Jonathan Weltman, a projektet gondozó fokvárosi székhelyű Űrfejlesztési Alapítvány vezetője. Dél-Afrika, a kontinens legfejlettebb állama egykor rendelkezett nukleáris és ballisztikus rakétaprogrammal is, azonban az Africa2Moon projekt a kontinens minden országát szeretné bevonni a programba. „Néhány észrevétel jogos és nem tagadható: meg kell szüntetnünk a korrupciót és a szegénységet, megoldást kell találni a betegségekre is. Azonban ez nem jelenti azt, hogy közben nem tervezhetünk a jövőre... Nevetséges azt mondani, hogy nem szabadna folytatnunk a kutatást és a felfedezést. Ha nem folytatjuk, egyre több és több embert veszítünk, amíg végül nem leszünk 100 százalékban a világ többi részére szorulva” - tette hozzá. A misszió sikeréhez egy afrikai építésű hordozórakétára, valamint modulra lenne szükség. Adrian Tiplady, a nemzetközi összefogással készült és a világ legerősebb rádióteleszkópjának tartott dél-afrikai SKA teleszkóp munkatársa szerint, mind a tudás, mind a tehetség meg van a kontinensen ahhoz, hogy sikeres lehessen a Hold-misszió. Több millió éves maradványokra bukkantak zott, amelynek képviselői 150 millió éven át uralták a tengereket, míg 95 millió évvel ezelőtt el nem tűntek a Föld színéről. A jura időszakban élt, a sekély, meleg vizekben por- tyázott, halakkal és tintahalakkal táplálkozott. Elülső uszonyai alapján a tudósok arra következtettek, hogy a delfinszerű lény igen gyors lehetett. A lelet jelentőségét méltatva Neil Clark, á Hunterian Múzeum paleontológusa rámutatott arra, hogy a jura időszak olyan periódusából származik, amelyből a tengeri élővilág csekély számú fosszíliája maradt fenn. A Skye szigetén talált egyéb fosszíliák azt valószínűsítik, hogy a Dearmchara shawcrossi „társbérletben” élt a hosszú nyakú, evezőlapátszerű uszonyokkal rendelkező ragadozókkal, a Plesiosauria rend egyedeivel. London. Delfinszerű tengeri hüllő 170 millió éves maradványait fedezték fel a skóciai Skye szigetén, a leletről a Scottish Journal of Geology legújabb számában jelentették meg tanulmányukat az Edinburghi Egyetem és a Glasgow-i Hunterian Múzeum paleontológusai. A 4,3 méter testhosszúságú lény a Dearmchara shawcrossi nevet kapta. A Dearmchara skót gael nyelven tengeri hüllőt jelent; a shawcrossi pedig a fosszíliát felfedező és az értékes leletet a Glasgow-i Hunterian Múzeumnak adományozó Brian Shawcross amatőr paleontológus tiszteletére szerepel az elnevezésében. A Dearmchara shawcrossi a „halgyíkok” közé, azaz az Ichthyosauridae nemhez tartóWashington. Az amerikai New Horizons űrszonda január 15-én, szinte napra pontosan kilenc évvel az indítása után végre elkezdheti a Plútó törpebolygó, valamint öt kísérője közül a legnagyobb, a Charon hold megfigyelését. Az űrszondát 2006. január 19- én indították a New Frontiers program első küldetéseként, és ez év július 14-én éri el a Plútót: ekkor körülbelül tízezer kilométerre közelíti meg a törpebolygó jeges felszínét. A 700 millió dolláros projekt keretében a New Horizons lesz az első űrszonda, amely közelről vizsgálhatja a Plútót és holdjait, valamint a Kuiper-öv egy-két objektumát, mielőtt elhagyná a Naprendszert - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában. Az űrszonda energiaellátását radioizotópos termoelektromos generátor biztosítja, hét műszere segítségével nagyfelbontású felvételeket készít, a törpebolygó és holdjai összetételét elemzi, a napszelet és a mágneses mezőket vizsgálja, tanulmányozza a Plútó légkörét, valamint pormintákat vesz. A küldetés hozzájárulhat központi csillagunk és planétái születési titkainak megismeréséhez is, hiszen a Kuiper- öv a Naprendszer képződésének törmelékét „tartalmazza”. A Plútót a Naprendszer 9. bolygójaként 1930-ban fedezte fel Clyde Tombaugh (1906-1997) amerikai csillagász. Átmérője a Hold kétharmadának átmérőjét sem éri el, az égitest a legnagyobb naptávolság idején 7,375 milliárd kilométerre van központi csillagunktól, amelyet 248 éves pályája során legfeljebb 4,436 milliárd kilométerre közelít meg. Az égitest szinte a kezdetektől éles szakmai viták tárgya volt, a csillagászok egy része bolygónak, más része törpebolygónak ítélte, de akadtak olyan szakemberek is, akik a Neptunusz szökött holdjának vagy üstökösnek vélték. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006. augusztus 24-i döntése értelmében az égitest elvesztette bolygóstátuszát, plutoida törpebolygónak minősül, ez a 134340 katalógusszámú aszteroida. „Mivel a törpebolygó oly távol van, keveset tudunk Plútóról és a holdjairól. Rejtélyes égitestről van szó, hiszen a felszínén például a hőmérséklet mínusz 230 Celsius-fok, ám szokatlan módon a légkör felsőbb rétegei melegebbek” - magyarázta Sheila Kanani, a Királyi Asztronómiai Társaság bolygókutatója. A misszió érdekessége, hogy az űrszonda fedélzetén elhelyeztek' egy konténert, amely Clyde Tombaugh hamvainak egy részét tartalmazza. Az 1997. január 17- én elhunyt tudós halála előtt azt kérte, hogy a világűrben leljen végső nyugalomra, ám aligha képzelhette, hogy földi maradványai eljutnak az általa felfedezett jeges égitest közelébe. 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. lefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 I */C MÍt f * V 1 » * I I kHwhffffliTl 11! 11 !rl 11 /1■ I jrjijI jMLFf® jp ' j H íJB ^jtetnfíiir rrriiTTfíhvrf - r^ ■ ' fi
