Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-14 / 10. szám
2015. JANUÁR 14., SZERDA ^ jb. .-I r-J Nyújtófával ütötte A 37 éves salgótarjáni férfi szóváltást követően bántalmazta ismerősét. Salgótarján. Súlyos testi sértés kísérlet elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 37 éves férfi ellen a városi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. A helyi lakos - előzetes szóváltást követően - egy nyújtófával vágott fejen egy férfit a napokban egy salgótarjáni családi ház bejárati ajtaja előtt. Az előzetes orvos szakértői vélemény alapján csak a véletlennek volt köszönhető, hogy a bántalmazás nem járt súlyosabb sérüléssel. A rendőrök elfogták és előállították a gyanúsítottat - közölte Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Lopott a kórházakból NMH információ. Három rendbeli lopás vétség, négy rendbeli lopás bűntett, huszonegy rendbeli okirattal visszaélés vétség, továbbá tizenhárom rendbeli készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétség elkövetésének meglapozott gyanúja miatt folytatott eljárást egy 5ó éves mezőcsáti lakos ellen a Salgótarjáni Rendőrkapitányság. A férfi a nyáron a salgótarjáni kórház orvosi szobájából lopott el egy pénztárcát, a benne lévő készpénzzel, okiratokkal. A nyomozók megállapították: megalapozottan gyanúsítható azzal is, hogy - ez év februártól szeptemberig - a salgótarjáni, valamint egy miskolci és egy budapesti kórházból további hat esetben tulajdonított el pénztárcát, készpénzt, okiratokat és bankkártyát. A hatóság a napokban befejezte az eljárást, és az ügy iratait vádemelés javaslatával továbbította a Salgótarjáni Járási Ügyészségnek - tájékoztatta lapunkat Nágel Tamás, a rendőrség sajtóreferense. HIRDETÉS GYÖNGYÖSI KITEKINTŐ Felvételi 2015 Gyöngyös. Az idei felvételi eljárás során a Károly Róbert Főiskolára három képzési területet érintően lehet jelent- | kezni. Mind a gazdálkodási-, mind az agrár-, mind az informatikai képzési területen | lesznek állami ösztöndíjas he- | lyek, a jelentkezőknek azonban tudniuk kell, hogy míg az agrár és informatikai területi szakok esetében vélhetően a viszonylag alacsony pontszám is elég lesz a bejutáshoz, addig a gazdálkodási terület szakjaira - az elmúlt évi tapasztalatok alapján - már magasabb pontszám szükséges. A slágerszakok mellett, például ilyen a pénzügy és számvitel, a kereskedelem és marketing, a szőlész-borász mérnöki vagy a környezetgazdálkodási agrármérnöki, olyan elismert szakokra is várják a jelentkezőket, mint a gazdaságinformatika, a gazdálkodási és menedzsment vagy a vadgazda mérnöki szak. A szőlész-borász mérnöki szak igazi érdekesség, hiszen ezt a j szakot az országnak ezen a felén csak a Károly Róbert Főiskola indítja. További infor- | mációk az intézmény honlap- íj ján (www.karolyrobert.hu) ol- I vashatók. Ötven év: megőrzött pillanatok Salgótarján. A művészeti ágak szoros kapcsolatára utalva a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület ünnepi - a megalakulás fél évszázados évfordulójára emlékező - múlt hétvégi rendezvényét Tóth Tibor, a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója nyitotta meg: virtuózán adta elő /. S. Bach „D-moll Chaconne” című hegedűpartitá-jának részletét. A megjelent vendégeket és a klubtagokat Homo-ga József egyesületi elnök üdvözölte, majd Salgótarján Megyei Jogú Város polgármesterét kérte fel köszöntőjének elmondására. Dóra Ottó személyes, családi motivációkból kiindulva értelmezte az ötven évet és nagy elismeréssel, megbecsüléssel szólt azokról, akik tehetségük, esztétikai érzékük, jó ízlésük, szakmai felkészültségük birtokában képesek úgy működésbe hozni a mindig fejlődő, korszerűsödő technikát, hogy láttassák, megörökítsék az arra érdemes pillanatokat. További eredményes évtizedeket kívánt a jelenlegi fotósok és remélhető utódaik munkájához , mondván: épület és hely mindig adódik majd, ahol bemutatkozhatnak, a legfontosabb azonban a jövőben is az alkotó személyisége, kreativitása, hozzáértése, elhivatottsága lesz. A polgármester bejelentette, hogy Salgótarján közgyűlése december 18-i ülésén Pro arte-díjat szavazott meg Homoga Józsefeinek számára^ aki 1982 óta tölti be ezt a funkciót. A kitüntetést nevezettnek - ahogyan másoknak is - a január 27-i városi ünnepségen adják át. Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok üvegcsarnokában az egyesület éves közgyűlésével folytatódott. Az ötvenéves jubileum azonban értelemszerűen rányomta a bélyegét a soros számvetésre is. Simon Lajos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. és mint a fotósok tevékenységének (is) helyet adó, otthont nyújtó intézmény igazgatója oklevéllel, egy hatalmas pezsgővel és szép szavakkal köszöntötte az ünneplőket, kiemelve, hogy a fotóklub egyike a náluk működő három legrégebbi civil szervezetnek. - Megpróbálom kitalálni, hogy Önöknek mit jelent a fotózás - mondta az igazgató és arra a következtetésre jutott, hogy e foglalatosság bizonyára a „nagy Ő”-t jelenti, „akit" szeretni kell egy életen át... Bővíz Sándorné a fotóklub titkára köszöntötte a közgyűlést megtisztelő vendégeket, megállapította a határozatképességet és megválasztatta a közgyűlés tisztségviselőit. Az újévi üdvözletek ismertetését követően a résztvevők egyperces néma főhatással emlékeztek meg a 2014-ben eltávozott klubtársaikról. Homoga József elnök beszámolóját ugyancsak az elmúlt, felettébb sikeres, sok kezdeményezéssel, egyéni és közösségi elismeréssel, kitüntetéssel szegélyezett öt évtizedes útra való visszatekintéssel kezdte, majd átnyújtotta az „50 éves a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület” című reprezentatív albumot Horváth Imrének. Az előző esztendőről a klubvezető először az egyes tagok szorgalmát, sikeres tevékenységét feltételező illetve fémjelző programokat, eredményeket vette A Nógrád Megyei Fotóklub Egysület jubileumi kiállítását Horváth Imre, a MAFOSZ országos elnöke nyitotta meg A fotóklub otthonául is szolgáló József Attila Művelődési és Konferencai-központ nevében Simon Lajos igazgató köszöntötte a fotósokat számba, majd ismertette az egyesület pénzügyi helyzetét és fő vonalakban vázolta a 2015-ben várható helyi, országon belüli és határainkon túli, a barátokkal, testvérszervezetekkel közösen megvalósítandó eseményeket, a tervezett teendőket, feladatokat illetve köszönetét mondott a támogatóknak - köztük a városi önkormányzatnak, a házigazda művelődési központnak, a Kanadában élő, salgótarjáni kötődésű Enreiter Bélának - és valamennyi klubtagnak. A vendégek soraiból Szilasi András, Baglyasalja Barátainak Köre képviseletében mondta el gondolatait, ráirányítva a figyelmet a fotóklub tagjainak a fiatalok vizuális nevelésében kifejtett tevékenységére is. A dokumentumok elfogadása után Bodrogi László fotós bejelentette, hogy a tagság javaslata, egyetértése alapján a 2014. évi életmű-díjat a klub Kovácsné Maczkó Ilonának ítélte oda. A kiállításokon való szereplések száma és minősége alapján objektívnek nevezhet úgynevezett pontszerző versenyben Bakos Béla Márk végzett az első helyen, így megtarthatta a tavaly is elnyert vándorserleget. E nemes versengésben Berendi Tibor lett a második, Gecse Lászlóné pedig a harmadik helyezett. Egy-egy értékes kiadványnyal gazdagodtak, mint ahogyan azok a klubtagok is, akik a leköszönt évben átlagon felüli aktvitásról tettek tanúbizonyságot. Ajándékban részesült Homoga József és Bővíz Sándorné is. A hivatalos napirendi pontok végeztével következett a gazdagon megterített asztal melletti program koccintással, harapniva- lókkal, vetítéssel, játékkal és mindenekelőtt kedélyes hangulatú baráti beszélgetéssel. Csongrády Béla Országos Szövetsége (MAFOSZ) elnöke, Horváth Imre egyrészt köszöntötte a jubiláló tagszervezetet, másrészt megnyitotta azt a gyűjteményesnek is nevezhető kiállítást, amely a 454. (!) a negyvenötödik esztendeje folyamatosan működő fotóklubban s amelyet az ötvenéves évforduló tiszteletére saját és elhunyt társaik képeikből rendeztek a klubtagok. A vendég kiemelte, hogy 1970-ben az akkori szakkör által létrehozott fotóklub éppúgy elsőnek bizonyult az országban, mint ahogyan az észak-magyarországi fotószemle is úttörő kezdeményezés volt a salgótarjániak részéről. Megemlítette, hogy amíg a ké]> zőművészetben elfogadott a realitástól való elrugaszkodás, absztrakció, addig a fotóművészetben a valóság pontos mását kérik számon. Pedig egy fotó is elvonatkoztat, kiemel, keveredik benne az eredetiség és az újszerűség. Egy kép - bármit jelenít is meg - mindig szubjektív mű és megjelenik benne az alkotó személyisége is - hangsúlyozta Horváth Imre s mondandója végén a MAFOSZ nevében díszoklevelet nyújtott át a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesületnek, ezzel is gazdagítva az öt évtized során kiérdemelt elismerések sorát. A József Attila Művelődési és Konferencia-központ Előtér-galériájában illetve a fotóklubban megnyílt kiállítás megtekintését követően a program az intézmény emeleti Az ünnepi közgyűlésen az intézmény üvegcsarnokában a tagság szép számmal jelent meg OLVASÓI LEVÉL Rokkant parkolás (Hol az igazság?) Történetem számomra is érthetetlen és az is marad. Hatvanhárom éves nyugdíjas vagyok. Járásomban erősen korlátozott, harminc méter megtétele után fájdalmaim vannak, körülbelül 60 méter megtétele után vagy meg kell álljak vagy le kell üljek egy-két percre. Ez két egészségügyi problémámból adódik. Ortopéd szakorvos szerint mindkét csípőm oly mértékben „kopott”, hogy mindkettőbe protézist kellene beoperálni, valamint az elkészített röntgenfelvételen régebbi gerinctörés látható. A másik járást akadályozó betegségem érszűkület. Az érsebész és az érfestés röntgen szerint, amely 2012-ben készült, mindkét lábamban 50 százalékos szűkület mutatható ki. A jobb lábamat érsebészeti klinikán 2007-ben már meg is operálták. Ezek alapján rokkantparkolási engedélyért fordultam a polgármesteri hivatalhoz. A hivatal orvos szakértőhöz irányított, ahol 35 százalékos rokkantságot igazoltak, 25 százalékot a csípőkopásra és a műtét utáni mindkét lábam 50 százalékos érszűkületére mindössze 10 százalékot, tudni kell, hogy a parkolási igazoláshoz 40 százalék szükséges. Zárójelben megjegyezném, hogy van két olyan ismerősöm, akik rokkant- nyugdíjasok. Az egyiküknek „csak” csípőprotézis szükségés, a másikat érsebészeten ojjerálták és mindkét lábára „csak” 50 százalékos szűkületet állapítottak meg. Mindkettőjük rokkantnyugdíjas, amelyhez 50 százalék feletti leszáza- lékolás szükséges. Nekem sajnos mindkét betegség adott és mégis 40 százalék alatti rokkantságot állapítottak meg. Mivel ezzel természetesen nem értettem egyet, a bíróság a budapesti igazságügyi orvos szakértőtől kért újabb szakvéleményt (ez nekem hatvanezer forintomba került). A szakértő gyakorlatilag helyben hagyta az előző orvosi szakvéleményt. Részletesen taglalta a magasságom, súlyom, fogazatom, vérnyomásom stb. de például „elfelejtette" megemlíteni, hogy a jobb lábamat érsebészeten operálták vagy, hogy mindkét lábamban 50 százalékos érszűkület volt megállapítva 2012-ben. Azóta ez valószínűleg romlott, lábujjam, talpam, lábfejem állandóan zsibbad. Egy ismerősöm, akinek komoly rálátása van ilyen leszázalékolási ügyekre, azt mondta, meg se próbáljam a leszázaléko- lást, mert ha a lábam a hónom alatt viszem, akkor sem kapom meg, neki lett igaza. De kérdezem én, hol az igazság? Azt tudjuk, hogy az igazság odaát van. De kérdem én, nekünk kell odaátra mennünk az igazunkért, vagy mégis csak az lenne a jobb, ha az odaát jönne ide át hozzánk? H.z. v i 4
