Nógrád Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 277-300. szám)
2014-12-08 / 283. szám
Visegrád... A Duna itt szeli át a hegyeket, elválasztja a Börzsönyt a Pilistől és a Visegrádi hegységtől. Sokak által ismert csodálatos vidék, turisták kedvelt paradicsoma, látnivaló akad bőven. Például a vár... Visegrád. A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az ugyanis - amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon - az egykori római tábor alapjaira épült. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége, Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, amelynek egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, amelyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrök kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ezután felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök - miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált - elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak. Az érdeklődők megismerkedhetnek a vár és a Szent korona történetével, panoptikum mutatja be a régmúlt királyi udvar életének egy szeletét, amelyet vadászati kiállítás koronáz meg. Gyurkó Péter képriportja t 4 * i * I i » Visegrádi vár: múlt a jelenben
