Nógrád Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 277-300. szám)
2014-12-30 / 300. szám
Aláírták a jövő évi bérmegállapodást Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum ösz- szege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A jövő évi bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írta alá a munkaadói és munka- vállalói érdekképviseletek vezetőivel. Budapest Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a megállapodások alapján rövidesen konzultációt kezdenek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között a munka törvénykönyve eddigi tapasztalatairól, a szociális partnerek módosítási javaslatairól, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról. Elmondta: a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 3,4 százalékkal nő jövőre a 2014-es szinthez képest. Mivel a jövő évre prognosztizált infláció mértéke 1,8 százalék, a megállapodás további reálbér növekedést jelent - tette hozzá. A miniszter sikernek nevezte, hogy Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2014 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet 34 tagországa közül, ami összességében 38 százalékos növekedést jelent. Kitért arra is, hogy 2010 óta összesen 10 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi adókedvezményeknek köszönhetően. Csak októberben 3,7 százalékkal nőttek a bérek reálértéken, így csaknem két éve tart a bérek vásárló- értékének emelkedése - közölte. Varga Mihály kiemelte: 22 éve nem volt olyan magas a foglalkoztatottság Magyarországon, mint most. Közel 4,2 millió ember dolgozik az országban, 360 ezerrel több, mint egy éve - tette hozzá. Az elmúlt egy évben közel 160 ezer embernek sikerült elhelyezkednie a versenyszférában - jegyezte meg. A munkahelyvédelmi lépéseknek köszönhetően több mint 800 ezer pályakezdő, 55 év feletti, képzetlen és gyesről visszatérő ember munkahelyének megőrzéséhez sikerült hozzájárulni - mondta. fíaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a munkavállalók képviseletében kiemelte: megfelelő megállapodást kötöttek, aminek eredményeképpen 3-4 százalék közötti bérajánlás is született, azaz sikerült egy olyan orientációt adni a munkahelyi tárgyalásokra, ami a gazdasági potenciált is figyelembe véve irányszámot ad a tárgyaló partnereknek. Hozzátette: az utóbbi években a gyakorlat mindig felülírta a megállapodásokat, mindig több volt az átlagos bérnövekedés, mint amit az ajánlás tartalmazott. Reméli, hogy 2015-ben 5 százalék körüli lesz az átlagos keresetnövekedés. A bérmegállapodásokat előkészítő VKF és a monitoring bizottság működtetésével kapcsolatban Gaskó István elmondta: 2013- 2014-ben eltértek az önként vállalt szabályoktól, és a munkavállalói oldal szerint egy elégtelen tárgyalási gyakorlat alakult ki. Ezért a mostani megállapodás második fejezetében felsorolták az elsősorban a munkavállalói oldal által felvetett problémákat, amelyekről február elsejétől megindulnak a tárgyalások a szociális partnerek között - mondta. Gaskó István kiemelte: tárgyalni fognak a sztrájkjog problémás kérdéseiről, valamint a munka törvénykönyvének felülvizsgálatáról is. Hozzátette: elrendezték a „nagy port kavart” korkedvezményes nyugdíj ügyét is, a felek tudomásul vették, hogy december 31-vel a rendszer kivezetésre kerül. Azonban egyetértés van abban, hogy jogszabályi garanciát kell adni arra, hogy az erős fizikai valamint pszichikai igény- bevételnek kitett munkakörökben dolgozóknak valamiféle védelmi rendszert állítsanak fel, aminek a részleteit a tárgyalóasztalnál fogják tisztázni a szociális partnerek - tette hozzá. A Liga elnökének ismertetése szerint határidőként a tavaszi parlamenti ülésszak végét jelölték meg a felek, legkésőbb ekkorra terjeszti a parlament elé a kormány a tárgyalások során létrejött, jogszabállyal rendezendő kérdésekről szóló megállapodásokat. Gaskó István közölte azt is, hogy az elmúlt hetekben-hóna- pokban szervezett tiltakozó akciókat most lezárják, de fenntartotta annak a lehetőségét, hogy ha „nem kellő irányt vesznek” a tárgyalások, akkor folytassák a törvényben megengedett eszközökkel az érdekérvényesítést. Gaskó István kitért a cafeteria rendszerre, amelynek átalakítása kimaradt a megállapodásokból. Azt szerették volna elérni, hogy az önkéntes kiegészítő pénztárak is kedvezményesen adózzanak 200 ezer forint felett is, a SZÉP-kártyához hasonlóan - mondta. Ezt nem sikerült most elérni, ezért a jövő évi tárgyalások során ezt a kérdést is napirendre tűzik - tette hozzá. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a munkáltatók képviseletében üdvözölte a megállapodás létrejöttét, előremutató eseménynek nevezte, hogy a kormány, a munkavállalók és a munkaadók több kérdésben közös álláspontra tudtak jutni. Úgy véli, nem lesz könnyű a vállalkozások többségének kitermelnie a megemelt minimálbér összegét, azonban nagyon fontos, hogy ez hozzájárul a társadalmi jólét növeléséhez» a legkisebb keresettel rendelkezők életszínvonalának emeléséhez. Azt mondta: az elmúlt két évben mintegy 3 százalékkal jobban emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, mint amit a gazdasági teljesítmény és az infláció indokolt volna, ami 3 év alatt körülbelül 8 százalékos reálbér emelkedést jelentett. Helikopterbeszerzést követel Budapest. A helikopter- beszerzés csak a szükséges források érdemi biztosításával, nyílt pályázat kiírásával és többpárti egyeztetéssel valósulhat meg - írta Demeter Márta szocialista országgyűlési képviselő hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében. Hozzátette: „ha az említett kritériumok valamelyike nem teljesül, akkor senki nem fogja elhinni a kormánynak, hogy a nyilvánosság kizárása nem a fideszes haverok zsebének megtöméséről szól”. Az MSZP többször hangoztatta, hogy halasztást nem tűrő feladat az állami helikopterflotta beszerzése - idézte fel Demeter Márta. „Már az állampolgárok biztonságát kockáztatja a honvédelmi politikai vezetés helikopterbeszerzéssel kapcsolatos, öt éve tartó felelőtlen tétlensége” - írta. Figyelmeztetéseik ellenére a beszerzés fedezete nem szerepel a 2015-ös költségvetésben, a honvédelmi miniszter egyelőre fiktív forrásokra hivatkozik - olvasható Demeter Márta közleményében. Hende Csaba honvédelmi miniszter az MTI-nek adott, közölt interjújában beszélt arról, hogy a kormány pozitív döntésével és a szükséges mintegy 172 milliárd forintos forrás biztosításával akár már jövőre megkezdődhetnek a helikopterbeszerzések. A miniszter szerint a kritériumokat általánosságban fogalmazták meg, hogy a lehető legtöbb helikoptergyártó cég ajánlatot tudjon adni. lgy,él»l0l3éU< NOBK-Ml34Bp.,*oberl A134 Bp-> ■3618889200 sletonszáro + ° g 8 9 2 0 6 ;r.«:^avc'ubhu ' ' <7 'A í{ | ||PP * ' MUNKAERŐ Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ Sikerdíjas kiválasztás garanciával. t Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adatbjfis. Online és offline hirdetései Idejét és pénzét is megtaf intjük! Work Way Club
