Nógrád Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 277-300. szám)

2014-12-16 / 290. szám

„A nem helyükön mondott szavak rombolnak" Orbán Viktor miniszterelnök szerint a rombolás erejével hatnak „a nem he­lyükön mondott szavak”, amikor olyan emberek vádolnak más országot diktatúrával, akik sohasem éltek még csak hasonló rendszerben sem, mégis úgy hiszik, rendelkeznek „a diktatúra fantomképével”. Budapest A kormányfő erről hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián rendezett, Temesvár 25 - 1989-2014 című emlékülésen beszélt. A 25 év­vel ezelőtti temesvári forradalom eseményeiről a miniszterelnök azt mondta: 1989-ben Temesvá­ron világosság gyűlt, amelynek fénye nemcsak Erdélybe, egész Romániába és Magyarországra jutott el, hanem beragyogta az akkori Európát is. Negyedszázaddal később azonban ez a vilá­gosság, amely akkor a diktatúra sötétjében fénylett, néhol már alig látható. Huszonöt évvel a decemberi események után tőlünk keletre so­kan nem hajlandók elfogadni, hogy a forrada­lom egy református parókiáról, egy magyar kö­zösségből indult el, hogy elhozza a szabadságot magyaroknak, románoknak, székelyeknek és szászoknak egyaránt - mondta Orbán Viktor. Rossz ízű és rossz kedvű vitáknak nevezte ezeket, de - hangsúlyozta - nekünk ragaszkod­nunk kell az igazsághoz. A kormányfő idézte Tőkés László református lel­kész 1989-es gondolatait, amelyek szerint a he­lyén mondott szó a teremtő ige értékével vetekszik. „A nem helyükön mondott szavak” viszont a rombolás erejével hatnak - folytatta a minisz­terelnök, aki szerint így a rombolás erejével hat, amikor olyan emberek vádolnak más or­szágot diktatúrával, akik sohasem éltek még csak hasonló rendszerben sem. „Ők mégis úgy hiszik, rendelkeznek a dikta­túra fantomképével, személyleírásával, pedig valójában épp a lényeget nem látják, nem isme­rik” - tette hozzá. Orbán Viktor szerint a jaltai és a potsdami tárgyalóasztal mellett nem izgatta a nyugati vi­lág képviselőit sem a fékek, sem az ellensúlyok rendszere, amikor „tálcán kínálták fel Kelet-Eu- rópa népeit a zsarnokságnak”. Ezt a béklyót 1989-ben minden országnak külön-külön, saját magának kellett levetnie - mondta. Szavai sze­rint a demokrácia házába mi nem ugyanazon az ajtón léptünk be, mint mások. Nekünk megvolt a saját bejáratunk. Ez a ház, a demokrácia temp­loma pedig éppen abban különbözik a diktatú­rák megalomán építményeitől, hogy ide több aj­tón keresztül is szabadon be lehet jutni. Beszédét azzal zárta: a szabadsággal úgy kell élni, hogy ne gátlástalan önzéshez vezessen, a szabadságnak ugyanis a közjót kell szolgálnia. Az emlékülésen Tőkés László európai parla­menti képviselő beszédében kiemelte: a bel- és külhoni magyaroknak nemcsak a múltja, ha­nem a jelene és a jövője is közös, mert a mester­ségesen megvont határokkal sem a nemzetet, sem a történelmet nem lehet szétszakítani. A temesvári események a magyar és a román történelem közös részét alkotják, egymás mellé állították e népeket, és az egész nemzet életére kedvező befolyást gyakoroltak - vélekedett. Mint mondta, 25 évvel ezelőtt nemcsak a kommunizmus uralmát sikerült megdönteni, hanem a kisebbségben élő nemzetrészek fel- szabadulását, a határok fölötti nemzetegyesítés kezdetét is jelentették az akkori történések a környező országokban. Tőkés László kijelentette: a közelmúltbeli romá­niai elnökválasztás egységbe kovácsolta a román­ságot, amire 1989 óta aligha volt példa, és ezen egység részese volt az erdélyi magyarság is. Ez az országos egység, román-magyar össze­fogás annak a reményével kecsegtet, hogy négy év után Romániában is a rendszerváltozás új fe­jezete kezdődhet el - mondta. Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében azt mondta, a történelem különleges pillanata volt a temesvári, majd az azt követő romániai forradalom. Hozzátette: Temesvár jelkép, a for­radalom szimbóluma, a diktatúrából teremtett egy új, más világot. Huszonötévé, 1989. december 16-án Temesváron a felháborodott tömeg meg akarta akadályozni Tő­kés László református lelkész kilakoltatását. A kö­vetkező napokban a megmozdulások átterjedtek az ország más vidékeire, és forradalommá terebé­lyesedve elsöpörték Nicolae Ceausescu uralmát. Stratégiai fontosságúak a szakképző intézmények Budapest. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint stratégia fontosságúak a szakképző intéz­mények és fejlesztésüket össze kell hangolni Ma­gyarországon és a külhoni régiókban. Erről Potápi Árpád János beszélt a 2015 külhoni magyar szak­képzés éve program nyitókonferenciáján a főváro­si Magyarság Házában. A 180 külhoni magyar szakképző intézet és peda­gógus szervezetek részvételével tartott rendezvényen az államtitkár emlékeztetett: 2012 óta tartanak tema­tikus éveket, s az óvodások, a kisiskolások és a fel­sősök éve után jövőre a szakképzés évét szervezik meg. Rámutatott: a környező országokban minden­hol kiemelt témája az oktatáspolitikának a szakkép­zés. Célként jelölte meg, hogy a társadalom és a po­litika figyelmét ráirányítsák erre a szakterületre. Potápi Árpád János jelezte: a programra, amelyet a nemzetpolitikai államtitkárság koordinál, 500 mil­lió forint áll rendelkezésre. Szavai szerint ez azt jel­zi: a kormány kiemelten figyel a területre. Az állam­titkár a programmal összefüggésben kiemelte: fel kell hívni a figyelmet, hogy a szakképző intézmé­nyek stratégiai fontosságúak, meg kell alapozni a magyar nyelvű szakképzés fejlesztését a határon tú­li régiókban, és ezt a tevékenységet össze kell han­golni Magyarországon és a külhoni területeken. Együttműködő félként említette a nemzetgazdasá­gi, a külgazdasági és a földművelésügyi tárcákat, hát­térintézményeiket, a pedagógus szervezeteket, a Má­ért tagszervezeteit. További lehetséges partnerként je­lölte meg a piaci szereplőket, a Magyar Nemzeti Ban­kot, a Magyar Fejlesztési Bankot, illetve a különböző pénzintézeteket, kamarákat. Kitért arra is, hogy Erdélyben a magyar nyelvű tu­rizmus és vendéglátás, autószerelés-gépészet és köz- gazdasági képzésekben vesznek részt a legtöbben. Felvidéken a turizmus mellett az elektrotechnikai, a kereskedelem, és gépészet a legnépszerűbb képzési formák. Kárpát-medencében a legjellemzőbb szakok a műszaki, az építőipari, a fafeldolgozás, a kereske­delem-gazdaság, a mezőgazdaság-vidékfejlesztés, az idegenforgalom és vendéglátóipar, a szépségipari szolgáltatások és az egészségügy területéről kerül­nek ki. Az államtitkár szerint a gazdaság fejlesztése a legfontosabb feladat a következő uniós ciklusban, s a források 60 százalékát erre fogják fordítani. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet november 20-i ülésén jelentette be, hogy 2015 a szakképzés éve lesz a Kárpát-medencében. A programra 500 millió forint áll rendelkezésre. 4Mb* „ -1 = * n l a ál at ayfelst°'a ■ 361 8889200 relelonszám + J g g 8 9 2 0 6 FEamail-.oe93'"'»®WOrkWayC'UbhU Honlap: ^orK-ycUÚ­• MUNKAERŐ KOLCSONZE Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. • MUNKAERŐ KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. « Kel! en H E® i T Wm Wm w Id lUUU « Közel 100.000 fős aktiv adatbázis. Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is megtekintjük! Work Way Club Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond, mellette Tőkés László EP-képviselő és Lovász László, az MTA elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents