Nógrád Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 277-300. szám)

2014-12-15 / 289. szám

FOTÓ: SZEBENIÁDÁM Ne m medve támadt a juhokra Nagy figyelmet keltett novemberben a szakemberek ál­tal megerősített hír: medvetámadásra utaló harapás­nyomokat találtak a Karancskeszihez tartozó László völgy pusztán elpusztult juhokon. Nemrégiben azonban szakértői vizsgálat állapította meg, hogy nem medve, hanem kutya sebesítette meg az állatokat. NMKMornádö. Lapunkat dr. Imre Sándor, a Nógrád Megyei Kor­mányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igaz­gatóság vezetője tájékoztatta az állategészségügyi diagnosztikai igazgatóság által november végén megküldött eredményről. Mint elmondta, elsősorban veszettség gyanújának tisztázása céljával juttatták el a tetemet a laboratóriumi elemzésre, ezzel együtt azon­ban kérték, hogy vizsgálják meg alaposan a külsérelmi nyomokat. S nem sokkal ezután értesült a megyei állategészségügyi igazga­tóság a szakértői megállapításról, amely szerint nem barnamed­ve, hanem kutyatámadás történt. Dr. Imre Sándor látta a novemberben tarkótájékon súlyosan meg­sebesített egyik állatot, amely a helyszínen jártakor még élt, telje­sen erőtlen volt, s két napig maradt életben, végül szívelégtelenség, illetve a keringés összeomlása következtében múlt ki; k k k Gombkötő Péter, zoológus, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hon­lapján A barna medve elleni védekezés lehetőségei című írásában egyebek mellett az alábbiakra hívja fel a figyelmet: „Az elmúlt években északi szomszédunktól kis számban érkező barna medvék, úgy tűnik, hazánkban is megtalálják élőhelyeiket. Az állandó megtelepedésre alkalmas hazai élőhelyek - a Börzsöny, a Mátra, a Bükk, Aggteleki-karszt - között, a faj terjeszkedését szol­gáló zöld folyosók is a medvék rendelkezésére állnak. Alapvetően mindenevő állat, zömmel növényi eredetű táplálékot fogyaszt. A számára szükséges fehérjét elsősorban rovarok, dögök elfogyasztásával veszi magához, azonban, ahol megteheti, esetenként a háztájiban is kárt tehet. Ez elsősorban ott várható, ahol az erdőha­tár és a gazdálkodási egység határa egymáshoz nagyon közel esik. A külhoni tapasztatok alapján a medve általi zsákmányolások szá­ma már egy kb. ötszáz méteres biztonsági sáv esetén elenyésző. Szintén fontos tudni azt is, hogy a faj természetszerű erdei élőhe­lyeinek zavarása, kiterjedésének csökkenése (pl. véghasználatok, tarvágások) esetén nagyobb eséllyel várható a medvék megjelené­se a gazdálkodók értékeinek közelében. A faj terjeszkedésével azon­ban korlátozott mértékű károkozására is számítani lehet, a háziál­latok és a méhkaptárok lehetnek a legnagyobb veszélyben. Hazánkban a közelmúltban megjelent sorozatos hírekkel el lentétben, bizonyított medve általi károkozás eddig nem tör­tént. A karancskeszi A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai már több alkalommal tettek javaslatot nagyragadozókkal kap­csolatos vagyonvédelmi intézkedések megtételére. A leg­alapvetőbb, a medve által okozott károk elleni védelmet nyújtó műszaki megoldás a megfelelő villanypásztorok al­kalmazása. Az alkalmazott villanypásztor a medve számára legyen jól látható és legalább 5000-8000 voltos feszültség leadására legyen képes. A villanypásztor kellő sűrűségű, lehetőség szerint hat veze­tékszálas legyen. A legfelső szál érje el a 120 cm magasságot A med­ve elleni védekezés hatékonyságát növelheti a vezetőkre helyezett különböző, szagos csalik (pl. hal) használata. A közeledő medve leg­érzékenyebb testrészeit, az orrát, nyelvét érő áramütés hatékonyan tartja vissza a hívatlan vendéget Kiegészítő segítség lehet a la­mellás műanyag csíkokból álló „rémzsinór” alkalmazása is, rend- szertelen riasztó hangot adó fémszálakkal vagy akár sörös do­bozokkal, műanyag palackokkal szerelve. Ezen kívül számos lehetőség kínálkozik még a háziállat­ok védelmére. Ilyen például a vagyontárgyak visszahajló fel­ső résszel rendelkező kerítés építése, a mozgásérzékelőkkel ösz- szekapcsolt hangot adó riasztók alkalmazása, a vadriasztó szerek alkalmazása. Természetesen a hagyományos pásztorkodás „esz­közei” a felkészült juhászok és a megfelelően kiképzett nagytes­tű őrzőkutyák is. Kiegészítő védelmi hatása lehet, különösen nyá­jak esetében a nagyobb testű patások (pl. szamár) nyáj melletti legeltetése is. Az állatállomány megőrzésére szolgáló védekezési eszközök változatosak, érdemes a leghatékonyabb, kombinált ri­asztási módszereket alkalmazni. A természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény 74. §-a szabályozza a védett állat kártétel­ének megelőzését, és a kárviselésre vonatkozó szabályokat. A tör­vény szerint amennyiben védett vagy fokozottan védett állat (pl.: medve) másnak kárt okoz, akkor a gazdálkodó (ingatlan tulajdonosa, használója, vagyonke­zelője) feladata az esetleges kár meg­előzése.” jr Eg a harmadik gyertya is BáíOftyterenp. Advent harmadik vasárnapján ünnepi szentmisét celebrált a Nagybátony-falusi Szent György katolikus templomban Zahar Béla, helyi plébános, majd betlehemes műsort adtak a II. János Pál Pápa Katolikus Általános Iskola tanulói. Ezt követően forralt borral, meleg teával és finom szend­vicsekkel kedveskedtek az itt megjelenteknek a szervezők. Párbeszédre késztetnek A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Szerbtemplom ga­lériájában nyílt meg a napokban Dávid Zsuzsanna festőművész kiállítása. Szenográdi F. Balassagyarmat A fiatal, tehetséges alkotó 1984- ben Budapesten született, gyermekéveit Dunakeszin töltötte. Egerben, az Eszterházy Károly Főiskola rajz- vizuáUskommunikáció szakán diplomázott. Idén a Magyar Képzőművészeti Egyetem képzőművész ta­nár mesterkurzusán kezdte meg tanulmányait Az al­kotó a munka mellett a freskófestészet oktatási lehe­tőségeinek kibővítésén dolgozik az ARTTÉKA Művé­szet Határok Nélkül Egyesületben. Ahogy fogalma­zott, freskót festeni ajándék és ajándékozás. A mes­terségbeli tudás megszerzése hosszú zarándokút, minden lépése figyelmesség, kitartás és alázat Dávid Zsuzsanna 2009-ben a balassagyarmati börtönkápolnában a freskóterápia programjába kapcsolódott be. A freskófestészet azóta hivatásá­vá, hitvallásává vált. Mestere - akivel Balassagyar­maton ismerkedett meg - Lencsés Zsolt festőmű­vész, freskófestő. Nem titkolta, hogy azóta kapcso­latuk több mint szakmai, nem csak együtt dolgoz­nak, a magánéletben is társak lettek. Négy éve Nógrád megyeinek vallja magát, Balassagyarmat és Terény a szűkebb hazája. A megnyitón sokan voltak jelen, többen be sem fértek a templomba. Palánki László és Széles János zenéje, valamint Kömyei Aliz éneke lélekben rá­hangolta az embereket a szép látnivalóra. CsemniczkyZoltán szobrászművész, a ház igazga­tója - aki jó érzékkel mindig felfedez egy-egy fiatal tehetséget - megnyitójában kitért arra, hogy Dávid Zsuzsannának Balassagyarmaton ez az első önálló kiállítása, igaz, a nyári tárlaton már jelen volt alko­tásával. Művésztársával, Lencsés Zsolttal az Ipoly- parti város több épületében is láthatók freskói töb­bek között a börtönkápolnában, a Szentháromság római katolikus templomban és a Szent Imre Ke­resztény Iskolában. Á kiállításon kétféle formában van jelen: kollázzsal és fatáblára festett freskótöre­dékekkel. Csemniczky Zoltán a művészetet az em­ber édenkerti állapotához hasonlította. Azt mond­ta, hogy az alkotásoknak lélekgyógyító hatásuk van. Dávid Zsuzsanna munkái hatnak a látogató érzel­mi világára, elgondolkodtatják, párbeszédre kész­tetik. A kiállítás 2015. január 29-ig látogatható. Lehoczki Szabolcs az ok­tóberi helyhatósági vá­lasztáson immár a har­madik ciklusban kapott bizalmat, ismét ő lett Piliny község polgármes­tere. A falu első embere elmondta: nem kevés fel­adat vár a megválasztott képviselő-testületre - amelyben csak egy he­lyen van változás - és személy szerint rá. A la­kossággal összefogva, együtt, közösen - mint ahogyan korábban is tör­tént - tovább tudnak ha­ladni a megkezdett úton. Piliny. Az elmúlt ciklusban a község elindult az önfenntartó település megvalósítása felé. A Start-munkaprogram keretében egy gazdaságot hoztak létre, ál­latokat nevelnek, növényter­mesztéssel foglalkoznak. A polgármester mindezt két szempontból is fontosnak tartja. Egyfelől munkalehetőséget biz­tosítanak az embereknek. Sokan megtanulják a mezőgazdasági munkát, amelyet otthon is alkal­maznak. A munkabérüket a falu­ban költik el, munkájukkal gya­rapodik a település. Az előállí­tott anyagi javakkal csökkentik az önkormányzat kiadását. Az elkövetkező öt évben az önfenntartó település létreho­zása felé tesznek fontos lépése­ket. Megteremtik annak a le­hetőségét, hogy amikor azt a törvényi feltételek elősegítik, szociális szövetkezetét hozza­nak létre. Nyilván ennek most még nincs itt az ideje. Az önkormányzat csatlako­zik a Bursa Hungarica pályá­zathoz, amellyel a felsőoktatás­ban tanulók képzéséhez járul­nak hozzá. Szociális munká­sokkal megvalósítják az idősek Együtt a lakossággal gondozását. Előreláthatólag már 2015-ben kialakítják az idősek klubját. Az önkormányzat régi adós­sága az Iskolaút felújítása, amelyre eddig anyagi okok mi­att lehetőség. A megyei önkor­mányzat előtt van az erre be­nyújtott önkormányzati pályá­zat. Lehoczki Szabolcs úgy fo­galmazott: „nyugodt szívvel ál­líthatom, hogy a pozitív döntés nem várat sokáig magára, a fel­újítás megtörténik”. A kommunális adót az elkö­vetkező négy évben sávosan csökkentik, ezzel a ciklus végé­re az adó mértéke a felére fog csökkenni. Az önfenntartó tele­püléshez kapcsolódik a „zöld község” program megvalósítása. Ezzel kapcsolatosan Lehoczki Szabolcs azt mondta: első lépés­ben zöld energiával kívánják megoldani a polgármesteri hi­vatal és az önkormányzat intéz­ményeinek ellátását. További cél, hogy a programba a lakos­ságot is bekapcsolják, így a csa­ládoknak minimális költségük­be fog kerülni az energia fel- használása. A hagyományos közösségi ren­dezvényeket - tábortűz, majális, gyermeknap, falunap, idősek napja, falu karácsonya - a jövő­ben is megtartják. Fontos céljuk a falu, az önkormányzat intézmé­nyeinek a zavartalan működteté­se. Emellett tovább kívánják erő­síteni a polgármesteri hivatal szolgáltatói jellegét. gfPPfllfWii lESÉÍEÉiÉÉf I I

Next

/
Thumbnails
Contents