Nógrád Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 277-300. szám)

2014-12-02 / 278. szám

Megyénket is behá­lózzák a Zöldutak A Zöldutak nemzetközi mozgalom alapértékei és céljai a részvételen alapuló helyi tervezés, a közösségépítés, a környezettudatos szem­léletmód és életmód terjesztése, a hagyomá­nyos értékek megőrzé­se és összefűzése, a te­lepülések szerves kap­csolatainak feléleszté­se és a motormentes eszközökkel közleke­dők, turisták számára is bejárható útvonalak kialakítása. Nógrád megye. Ezek a ha­gyományos értékekre alapu­ló megoldások a Nógrád me­gyei falvak számára is választ adhatnak a jelen kor kihívá­saira. A Zöldutak Módszerta­ni Egyesület azzal a céllal ala­kult, hogy segítse a térségi munkákat. A három Nógrád megyei ko­ordináló szervezet - a Sugár­kankalin Turisztikai Egyesü­let, a Cserhát Natúrpark Köz­hasznú Alapítvány és a ZÖME együttműködéséből jött létre a Svájci Civil Alap által társfi­nanszírozott „Zöldutas közös­ségfejlesztés a fenntarthatósá­gért, környezettudatosságért, az élő falvak hálózatos együtt­működéséért” című projekt, melyben együtt dolgoztak a helyi közösségek mozgósítá­sán, a hagyományok és tudá­sok élővé tételén és a Nógrádi Zöldutak hálózatának fizikai bővítésén. Közös munkájuk eredmé­nyeként a másfél éves kosár­fonó műhelyeken, a túraveze­tő tanfolyamokon, illetve a gyümölcskertész képzéseken több mint kétszáz lelkes helyi érdeklődő bővíthette tudását. A gyümölcsészeti kutatások eredményét egy egyedülálló kiadványban jelentették meg. A tájfajta gyümölcsfák sza­porításának köszönhetően két év alatt 1500 gyümölcsfát osz­tottak szét a programhoz csat­lakozó intézmények, önkor­mányzatok között, így megva­lósult kitűzött jelmondatuk is: Legyenek tájfajta gyümölcsfa sorok a Nógrádi Zöldutak men­tén. Kijelölték, rögzítették és 2014 őszérerészben turistajel­zésekkel is ellátták a pályázat­ban kijelölt több száz kilométe­res túraúthálózatot A közös munka a projekt zárásával sem ér véget: szak­mai feladataik és megújult, megerősödött kapcsolataik mentén tovább szövik a zöldutas hálót Nógrád me­gyében, és az ország számos más pontján is. Az idén nyáron, a 21-es számú főúton megtartott veszélyes anyaggal kapcsolatos gyakorlat a társszervekkel történő együttműködés begyakorlásáról is szólt Legjobb tanár: a tapasztalat (Folytatás az 1. oldalról.) NMH-tnformáció. - Erre a leg­jobb módszer a folyamatos gya­korlás, legyen szó akár a húsz éve, akár a két hónapja hivatásos tűzoltóvá felesküdött lánglova­gokról. A belső szabályzóink kö­zül a kiképzési szabályzat tar­talmazza a hivatásos tűzoltó-pa­rancsnokságok részére tartandó szakterületi gyakorlatokat. E szerint a mentő-tűzvédelmi fel­adatok biztonságos és hatékony végrehajtása, valamint a tűzol­tók szerelési készségének szin­ten tartása és fejlesztése érdeké­ben az intézkedésben meghatá­rozott gyakorisággal kötelező gyakorlatokat tartani részükre. Ezekhez kapcsolódóan előzete­sen gyakorlattervek készülnek, majd a jóváhagyást követően ke­rülnek végrehajtásra. A gyakor­latok során a korábbiakban el­méletben elsajátított ismeret- anyagot gyakorolja be a vezetői és a végrehajtó állomány, s azt a szigorú jogszabályi követelmé­nyeknek megfelelően hajtják végre - fejtette ki Angyal Eszter, a Nógrád Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság szóvivője. Vegyük röviden sorra, hogy mi­lyen gyakorlatokról beszélhetünk! A vezetési gyakorlat a gépjármű- vezetők vezetési készségének nö­velését, a tűzoltó gépjárművek és speciális szerek kezelését célozza. Szerelési gyakorlat: a tűzoltás és műszaki mentés során alkalma­zandó rendszeresített tűzoltó fel­szerelések, eszközök használatá­nak, valamint a végrehajtás fogá­sainak készségszintű elsajátítása a feladat. Szerelési gyakorlatot minden szolgálati napon tartanak, s azt a szerelési szabályzatban fog­laltak szerint kötelesek végrehaj­tani. A szerelési gyakorlat állhat a műszaki mentés eszközeinek sze­reléséből, úgy mint emelőpárna, feszítő-vágó berendezés, motoros roncsvágó, motoros láncfűrész jog­szabályban rögzített szabályos szerelésének gyakorlása, vagy szi­vattyúkezelési gyakorlatok. Tűz­oltási területen pedig a víz- és hab­sugarak szerelése, tovább bontva a talajszint alá vagy magasba sze­relés, emellett különböző, a tűzol­tók által használt mentőkötelek kötési módjainak alkalmazása. A harmadik gyakorlattípus a tűzoltótechnika-kezelői gyakor­lat, amely során a kezelői képe­sítéssel rendelkező személyi ál­lomány részére a rendszeresített kisgépek, eszközök, felszerelé­sek, gépjárműfecskendők és kü­lönleges szerek kezelését, mű­ködését és használatát gyakorol­ják. A következő a helyismereti gyakorlat, amely során az állo­mány megismeri a tűzoltóság működési területén található lé­tesítmények, küszöbérték alatti üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek mindazon lé­nyeges körülményét, amely a megelőző és mentő-tűzvédelem­mel, továbbá a súlyos káresemé­nyek elhárítási tervben és a bel­ső védelmi tervben meghatáro­zott feladatokkal kapcsolatba hozható. Vizsgálati szempont például a megközelítés, a kimen­tési lehetőségek, a közművek el­helyezkedése, a szakaszolási le­hetőségei, a tűzivízhálózat, az adott technológia során jelentke­ző veszélyek, a tűzvédelmi sza­bályzat, a beépített tűzvédelmi berendezések dokumentumai, a beépített tűzoltó berendezések felülvizsgálatának ellenőrzése, kiürítési terv. Ez utóbbi ellenőr­zését például egy iskolai gyakor­lat során gyakran egybekötik az iskola kiürítési gyakorlatával. A szituációs begyakorló gya­korlatok során a tűzoltók taktikai bevethetőségének szinten tartá­sa, fejlesztése, az országos vagy nemzetközi tapasztalatok adap­tálása történik meg a helyi sajá­tosságok figyelembevételével. Különböző életszerű szituációkat feltételezve, gyakran imitátorok és egyéb szemléltető eszközök be­vonásával jelenítik meg az adott helyzetet, majd felszámolják a „káresetet”. Minimum negyed­évente kötelező mindhárom szol­gálati csoport részére megtartani, helyismereti gyakorlat előzi meg, valamint sok esetben ellenőrzés kíséri őket. Térjünk át a hatodik­ra, az ellenőrző gyakorlatokra. Céljuk a szerelési, helyismereti és szituációs begyakorló gyakor­latokon elsajátított ismeretek el­lenőrzése, a tűzoltás, műszaki mentés vezetésének, a tűzoltás­nál szervezhető beosztási felada­toknak a gyakorlása, a kapcsola­tos ismeretek ellenőrzése. Kétfe­lé bonthatjuk az ellenőrző gya­korlatokat: léteznek megyei és pa­rancsnoki ellenőrző gyakorlatok. Megyei gyakorlatokat évente leg­alább három alkalommal kell tar­tani, s azok végrehajtását leg­alább évente egyszer a megyei igazgató ellenőrzi, míg a féléven­te - egyszer nappal, egyszer éj­szaka megtartott parancsnoki gyakorlatokat leggyakrabban a tűzoltóparancsnok bírálja el. Az utolsó három gyakorlattí­pus a vezetési törzsgyakorlat, a tűzoltási gyakorlat és a katasztró­fa-felszámolási együttműködési gyakorlat, amelyeknek célja a tűzoltás vezetésére jogosultak szervező, irányító munkájának, tűzoltás-technikai ismereteinek továbbfejlesztése, a kapcsolatos ismeretek ellenőrzése. A vezeté­si törzsgyakorlatot a megyei igaz­gatóság szervezi egy adott létesít­ményre, amit korábban megelő­zött egy helyismereti rész, majd a gyakorlat során már terepaszta­lon, kivetítőn, rajzban vagy egyéb módon szemléltetett formában kerül kidolgozásra és átbeszélés- re elméletben az adott szituáció. A tűzoltási gyakorlat célja a vá­lasztott anyag égésének körülmé­nyeihez szoktatni az állományt és gyakorolni a legcélszerűbb ol­tási eljárás, eszköz, oltóanyag al­kalmazását. A katasztrófa-felszá­molási együttműködési gyakor­lat célja a társszervekkel történő együttműködés begyakorlása. Er­re jó példa a július 16-án a 21-es számú főúton megtartott veszé­lyes anyaggal kapcsolatos gya­korlat, vagy az október 1-jén a sal­gótarjáni külső-pályaudvaron megtartott gyakorlat. Ez a ka­tasztrófák elleni védekezés felké­szülési folyamatának nagyon fon­tos része, életszerű szituáció társ­szervekkel közösen történő fel­számolása. Ez a kilenc gyakorlattípus tehát az, ami szerves részét képezi a tűzoltók mindennapjainak, s a so­kak által fölöslegesnek vélt lénye­gével szemben, kiemelt fontos­sággal bír munkájuk során. Fellobbant advent fénye A sétáló utcában, a város öt méter átmérőjű adventi koszorúján vasárnap este fellobbant a láng az első gyertyán. Az ünnepélyes pillanaton több Százan vol­tak jelen. Szenográdi Ferenc Szécsény. A katolikus óvoda óvodásainak és óvónőinek adventét, karácsonyt idéző műsora után az Erkel Ferenc Vegyes Kar - Lévárdi Beáta karnagy vezényletével - egyházi dalokat adott elő. A szécsényi evangélikus gyülekezet erre az alkalomra alakult kórusa előadásá­ban felcsendült a Jöjj népek megváltója című dal. A szécsényi evangélikus gyülekezet lelkésze, Bartha István azt mondta: meggyújtjuk az első gyertyát, tudjuk, hogy karácsonyig még három gyertyagyújtásra kerül sor. Viszont nem tudjuk, hogy a Jóis­ten mikor jön el, ezért készüljünk az ő fogadására, hogy a szívünk, lelkünk mindenkor őrá tekintsen. Ezt követően idézte Szent Bernát imádságát. Csongor atya, a római katolikus templom plébánosa és Stayer László, Szécsény polgármestere meggyújtotta a koszorún az első gyertyát. A város első embere megköszönte a jelenlétet, majd azt mondta: erre a gyönyörű eseményre a szeretet hozott minket össze, ezt a szeretetet vigyük magunkkal. A keresztény értelmiségiek szécsényi csoportja és a Szécsényi Köz- művelődési Nonprofit Kft. dolgozói zsíros kenyérrel, meleg teával, for­ralt borral kínálták a megjelenteket. )

Next

/
Thumbnails
Contents