Nógrád Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 277-300. szám)
2014-12-02 / 278. szám
Megyénket is behálózzák a Zöldutak A Zöldutak nemzetközi mozgalom alapértékei és céljai a részvételen alapuló helyi tervezés, a közösségépítés, a környezettudatos szemléletmód és életmód terjesztése, a hagyományos értékek megőrzése és összefűzése, a települések szerves kapcsolatainak felélesztése és a motormentes eszközökkel közlekedők, turisták számára is bejárható útvonalak kialakítása. Nógrád megye. Ezek a hagyományos értékekre alapuló megoldások a Nógrád megyei falvak számára is választ adhatnak a jelen kor kihívásaira. A Zöldutak Módszertani Egyesület azzal a céllal alakult, hogy segítse a térségi munkákat. A három Nógrád megyei koordináló szervezet - a Sugárkankalin Turisztikai Egyesület, a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány és a ZÖME együttműködéséből jött létre a Svájci Civil Alap által társfinanszírozott „Zöldutas közösségfejlesztés a fenntarthatóságért, környezettudatosságért, az élő falvak hálózatos együttműködéséért” című projekt, melyben együtt dolgoztak a helyi közösségek mozgósításán, a hagyományok és tudások élővé tételén és a Nógrádi Zöldutak hálózatának fizikai bővítésén. Közös munkájuk eredményeként a másfél éves kosárfonó műhelyeken, a túravezető tanfolyamokon, illetve a gyümölcskertész képzéseken több mint kétszáz lelkes helyi érdeklődő bővíthette tudását. A gyümölcsészeti kutatások eredményét egy egyedülálló kiadványban jelentették meg. A tájfajta gyümölcsfák szaporításának köszönhetően két év alatt 1500 gyümölcsfát osztottak szét a programhoz csatlakozó intézmények, önkormányzatok között, így megvalósult kitűzött jelmondatuk is: Legyenek tájfajta gyümölcsfa sorok a Nógrádi Zöldutak mentén. Kijelölték, rögzítették és 2014 őszérerészben turistajelzésekkel is ellátták a pályázatban kijelölt több száz kilométeres túraúthálózatot A közös munka a projekt zárásával sem ér véget: szakmai feladataik és megújult, megerősödött kapcsolataik mentén tovább szövik a zöldutas hálót Nógrád megyében, és az ország számos más pontján is. Az idén nyáron, a 21-es számú főúton megtartott veszélyes anyaggal kapcsolatos gyakorlat a társszervekkel történő együttműködés begyakorlásáról is szólt Legjobb tanár: a tapasztalat (Folytatás az 1. oldalról.) NMH-tnformáció. - Erre a legjobb módszer a folyamatos gyakorlás, legyen szó akár a húsz éve, akár a két hónapja hivatásos tűzoltóvá felesküdött lánglovagokról. A belső szabályzóink közül a kiképzési szabályzat tartalmazza a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok részére tartandó szakterületi gyakorlatokat. E szerint a mentő-tűzvédelmi feladatok biztonságos és hatékony végrehajtása, valamint a tűzoltók szerelési készségének szinten tartása és fejlesztése érdekében az intézkedésben meghatározott gyakorisággal kötelező gyakorlatokat tartani részükre. Ezekhez kapcsolódóan előzetesen gyakorlattervek készülnek, majd a jóváhagyást követően kerülnek végrehajtásra. A gyakorlatok során a korábbiakban elméletben elsajátított ismeret- anyagot gyakorolja be a vezetői és a végrehajtó állomány, s azt a szigorú jogszabályi követelményeknek megfelelően hajtják végre - fejtette ki Angyal Eszter, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Vegyük röviden sorra, hogy milyen gyakorlatokról beszélhetünk! A vezetési gyakorlat a gépjármű- vezetők vezetési készségének növelését, a tűzoltó gépjárművek és speciális szerek kezelését célozza. Szerelési gyakorlat: a tűzoltás és műszaki mentés során alkalmazandó rendszeresített tűzoltó felszerelések, eszközök használatának, valamint a végrehajtás fogásainak készségszintű elsajátítása a feladat. Szerelési gyakorlatot minden szolgálati napon tartanak, s azt a szerelési szabályzatban foglaltak szerint kötelesek végrehajtani. A szerelési gyakorlat állhat a műszaki mentés eszközeinek szereléséből, úgy mint emelőpárna, feszítő-vágó berendezés, motoros roncsvágó, motoros láncfűrész jogszabályban rögzített szabályos szerelésének gyakorlása, vagy szivattyúkezelési gyakorlatok. Tűzoltási területen pedig a víz- és habsugarak szerelése, tovább bontva a talajszint alá vagy magasba szerelés, emellett különböző, a tűzoltók által használt mentőkötelek kötési módjainak alkalmazása. A harmadik gyakorlattípus a tűzoltótechnika-kezelői gyakorlat, amely során a kezelői képesítéssel rendelkező személyi állomány részére a rendszeresített kisgépek, eszközök, felszerelések, gépjárműfecskendők és különleges szerek kezelését, működését és használatát gyakorolják. A következő a helyismereti gyakorlat, amely során az állomány megismeri a tűzoltóság működési területén található létesítmények, küszöbérték alatti üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek mindazon lényeges körülményét, amely a megelőző és mentő-tűzvédelemmel, továbbá a súlyos káresemények elhárítási tervben és a belső védelmi tervben meghatározott feladatokkal kapcsolatba hozható. Vizsgálati szempont például a megközelítés, a kimentési lehetőségek, a közművek elhelyezkedése, a szakaszolási lehetőségei, a tűzivízhálózat, az adott technológia során jelentkező veszélyek, a tűzvédelmi szabályzat, a beépített tűzvédelmi berendezések dokumentumai, a beépített tűzoltó berendezések felülvizsgálatának ellenőrzése, kiürítési terv. Ez utóbbi ellenőrzését például egy iskolai gyakorlat során gyakran egybekötik az iskola kiürítési gyakorlatával. A szituációs begyakorló gyakorlatok során a tűzoltók taktikai bevethetőségének szinten tartása, fejlesztése, az országos vagy nemzetközi tapasztalatok adaptálása történik meg a helyi sajátosságok figyelembevételével. Különböző életszerű szituációkat feltételezve, gyakran imitátorok és egyéb szemléltető eszközök bevonásával jelenítik meg az adott helyzetet, majd felszámolják a „káresetet”. Minimum negyedévente kötelező mindhárom szolgálati csoport részére megtartani, helyismereti gyakorlat előzi meg, valamint sok esetben ellenőrzés kíséri őket. Térjünk át a hatodikra, az ellenőrző gyakorlatokra. Céljuk a szerelési, helyismereti és szituációs begyakorló gyakorlatokon elsajátított ismeretek ellenőrzése, a tűzoltás, műszaki mentés vezetésének, a tűzoltásnál szervezhető beosztási feladatoknak a gyakorlása, a kapcsolatos ismeretek ellenőrzése. Kétfelé bonthatjuk az ellenőrző gyakorlatokat: léteznek megyei és parancsnoki ellenőrző gyakorlatok. Megyei gyakorlatokat évente legalább három alkalommal kell tartani, s azok végrehajtását legalább évente egyszer a megyei igazgató ellenőrzi, míg a félévente - egyszer nappal, egyszer éjszaka megtartott parancsnoki gyakorlatokat leggyakrabban a tűzoltóparancsnok bírálja el. Az utolsó három gyakorlattípus a vezetési törzsgyakorlat, a tűzoltási gyakorlat és a katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlat, amelyeknek célja a tűzoltás vezetésére jogosultak szervező, irányító munkájának, tűzoltás-technikai ismereteinek továbbfejlesztése, a kapcsolatos ismeretek ellenőrzése. A vezetési törzsgyakorlatot a megyei igazgatóság szervezi egy adott létesítményre, amit korábban megelőzött egy helyismereti rész, majd a gyakorlat során már terepasztalon, kivetítőn, rajzban vagy egyéb módon szemléltetett formában kerül kidolgozásra és átbeszélés- re elméletben az adott szituáció. A tűzoltási gyakorlat célja a választott anyag égésének körülményeihez szoktatni az állományt és gyakorolni a legcélszerűbb oltási eljárás, eszköz, oltóanyag alkalmazását. A katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlat célja a társszervekkel történő együttműködés begyakorlása. Erre jó példa a július 16-án a 21-es számú főúton megtartott veszélyes anyaggal kapcsolatos gyakorlat, vagy az október 1-jén a salgótarjáni külső-pályaudvaron megtartott gyakorlat. Ez a katasztrófák elleni védekezés felkészülési folyamatának nagyon fontos része, életszerű szituáció társszervekkel közösen történő felszámolása. Ez a kilenc gyakorlattípus tehát az, ami szerves részét képezi a tűzoltók mindennapjainak, s a sokak által fölöslegesnek vélt lényegével szemben, kiemelt fontossággal bír munkájuk során. Fellobbant advent fénye A sétáló utcában, a város öt méter átmérőjű adventi koszorúján vasárnap este fellobbant a láng az első gyertyán. Az ünnepélyes pillanaton több Százan voltak jelen. Szenográdi Ferenc Szécsény. A katolikus óvoda óvodásainak és óvónőinek adventét, karácsonyt idéző műsora után az Erkel Ferenc Vegyes Kar - Lévárdi Beáta karnagy vezényletével - egyházi dalokat adott elő. A szécsényi evangélikus gyülekezet erre az alkalomra alakult kórusa előadásában felcsendült a Jöjj népek megváltója című dal. A szécsényi evangélikus gyülekezet lelkésze, Bartha István azt mondta: meggyújtjuk az első gyertyát, tudjuk, hogy karácsonyig még három gyertyagyújtásra kerül sor. Viszont nem tudjuk, hogy a Jóisten mikor jön el, ezért készüljünk az ő fogadására, hogy a szívünk, lelkünk mindenkor őrá tekintsen. Ezt követően idézte Szent Bernát imádságát. Csongor atya, a római katolikus templom plébánosa és Stayer László, Szécsény polgármestere meggyújtotta a koszorún az első gyertyát. A város első embere megköszönte a jelenlétet, majd azt mondta: erre a gyönyörű eseményre a szeretet hozott minket össze, ezt a szeretetet vigyük magunkkal. A keresztény értelmiségiek szécsényi csoportja és a Szécsényi Köz- művelődési Nonprofit Kft. dolgozói zsíros kenyérrel, meleg teával, forralt borral kínálták a megjelenteket. )
