Nógrád Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 253-276. szám)
2014-11-08 / 259. szám
2014. NOVEMBER 10., HÉTFŐ Kis kulturkirandulas a császárvárosban Monet Handertwasser, Picasso, Miro es Gaga jól megfért egymással Gaga a jéghegy csúcsán zongorázva a Gypsyvel búcsúzott Bécstől Igazán figyelmes volt hozzám a sors, kegyes a Mindenható, hogy a minap megbízásból pár „fotósnapot” tölthettem Bécsben. Pont 30 esztendővel azután, hogy a hazánkban egyik legkorábban kiadott hivatalos egyéni munkavállalási engedéllyel elkezdtem (rövidebb és hosszabb megszakításokkal) közel 10 éves osztrák, német és olasz „kalandozásaimat” az ottani munka világában. A sűrű császárvárosi program nagy salátástáljába napi 18 órában belefért a múzeumok, kiállító- termek meglátogatása, az építészeti remekek (újra) csodálása és még egy terven felüli Lady Gaga koncert is - ha már épp akkor tartották. Márton (Satis) István Kopottasabb elegancia Harminc év nem nagy idő a történelemben, de sok egy ember életében. Ennyi idő alatt elég sok változást tapasztaltam, egy olyan örök városban, mint Bécs, ahol a történelmi városmag beépítettsége miatt nem sok lehetőség adódik új építészeti megoldásokra, toldásokra, modernizálásra. De azért osztrák sógoraink próbálkoznak. Kisebb-na- gyobb toldásokkal, új üveg- és betonobjektumokkal (például Lugner City és új Westbanhof a Neubau Gürtelen, megdőlő üvegpaloták és toronyépület a Duna-csatorna mellett a Schwedenplatzal szemben, felhőkarcoló Brigittenauban, új fő- pályaudvar ugyancsak a Gürtelen a Südtirolerplatznál és még lehetne bőven sorolni). Az utcák viszont mintha piszkosabbak, szemetesebbek - Uram bocsá’ kutyaürülékesebbek - lennének mint anno, no nem a Stephansplatz, Opera, Burg, Graben, Parlament jellemezte belvárosban. Az elegancia megé l kopottabb, a parkokban több csavargó, koldus, lézengő unatkozik mint 30 évvel ezelőtt, s akinek nem tiltja a vallása, az italos jókedvében leledzik. Sok magyar hangot is hall az ember, főleg a kétkezi, utcai építkezéseken, felújításokon, ahol szláv nyelveken is többen társalognak. Nem kerülgetem a forró kását: az etnikai arányok sokat változtak, a nehéz „alantas” munka egyre jobban a külföldiekre marad, akiket azért üzleti alkalmazottként, benzinkutasként, pénztárosként, jegyszedőkként is alkalmaznak. De nem társadalomszociológia helyzetképet akarok rajzolni, csak úgy szemet szúrtak az előbb említettek, amelyeket egész Európát bejárva Londonban, Párizsban, Milánóban, Amszterdamban és számos más kisebb, nagyobb nyugati városban tapasztalhat az ember. Kultúrkínálat-dömping A múzeumok, kiállítások, tárlatok - akad majd 100 - viszont régi pompájukban tündökölnek, a Múzeumnegyedre (7 központi múzeumra) érvényes napi-vagy akár éves (!) bérlet abszolút, még nekünk is megfizethető árban kaphatók. A mostani sztárajánlatok közül néhány, amelyet én is útba ejtettem: Albertina - Monet-től Picassoig, Miro, Belvederre, Kaiserliche Schatzkammer (Császári Kincskamra, benne Bocskai relikviák) -, Naruthistorische múzeum - benne többek között a világ legrégebbinek mondott szobra, a parányi willendorfi Vénusz Kunsthistorische Múzeum, Gemelde Galerie (Tizian, Rembrandt, Van Dyck, Hieronymus Bosch), Sissi Múzeum és ezüst- kamra, Kaisergruft (Kapuzienergruft), császári temetkezési hely, Kunsthaus (Hundertwasser múzeum), Hundertwasser-ház. Nekem eny- nyi fért bele kutyafuttában három napba, és akkor a legismertebbről, Schönbrunnról nem is szóltam. Ki is ez a Gaga? Szólok viszont a váratlan bonuszról, ami késői kezdése miatt nem vett el időt semmi mástól: a Stefani Joanne Angelina Germanotta, alias Lady Gaga-koncertről. Koros rock- és blues rajongóként nem vagyok oda a mostani stílusokért, zenékért, előadókért, bár tisztelettel és elismeréssel adózok teljesítményükért. Gyakori útjaimon autórádióban gyakran hallom egyébként fülbemászó slágereiket. Gaga extravagáns, elképesztő képi világát és neki, valamint vélhetően agytrösztjének elképzelhetetlen kitalációit kíváncsian és csodálkozva követem a neten, bár nem naprakészen. Ha egy fiatal nőbe ennyi fantázia, ötlet szorul, akkor az - ha kedveli valaki, ha nem - úgy vélem, zseni a maga műfajában. A pár éve még vékony(abb), azóta jo-jo effektussal küszködő, épphogy valamivel több mint másfél méteres, 28 éves amerikai előadó bármikor, bárhol van nyilvános helyen, megjelenésével, főleg öltözetével sokkolja környezetét. A koncertjeivel, illetve egyes részeivel is. Akadt például olyan, ahol művérben fetrengett. Koncert-körítés Én nem csak a koncertjére voltam kíváncsi, hanem arra, hogy változott az én időmhöz képest a (facebook-) közönség, annak magatartása, és hogy is néz ki egy manapság menő koncert? légy még kétféle akadt a 14 ezer férőhelyes Stadthalléba az utolsó pillanatban, a 20.45-ös kezdés előtt, nem csak a szlovák, osztrák és magyar neppereknél, hanem akár a pénztárban is. Ülő (112 euró) és szabad választású küzdőtéri álló (91 euró) - érkezési sorrend és hely függvényében. Utóbbit választottam, nem csak az ára miatt, hanem mert « az igazi fan-ok (a Gaga által „little monsters”-nek - kis szörnyeknek - nevezettek) természetesen hozzá a legközelebb akartak lenni. Akinek igénye és sok pénze (1040 euró) volt - úgy tucatnyian lehettek -, azok a főszínpadról több irányba elágazó és átlátszó üvegstégek egyikének végén lévő „jéghegy” csúcsában lévő zongora előtt, magasított félkör-erkélyen 1 méterről nézhették és hallgathatták kedvencüket, amikor az néhány szám erejéig odament énekelni. A szabad választású állójegyek tulajdonosai közül úgy százan a (vélt) legjobb hely reményében már reggel 9-kor ott táboroztak a bejárat előtt, ugyanis a korai beengedésű, 200 eurós jegytulajok után azonnal ők mehettek be 18.30-kor. Az akkor kint kordonok közé szorított, mintegy öthatezer várakozó között 3-400 - a 110 kilós, fellépő ruhába öltözöttől a két méteres szőke transzvesztitáig - mindenféle öltözetű Gaga-figura feltűnt, és nagyjából ugyanennyi meghatározhatatlan nemű unisex „majdnem Gaga” is akadt közöttük. Több ezren csak néhány jellegzetes szimbólumát viselték. Az Art Pop Show Gaga a két előzenekar után jó 40 perces késéssel 21.10 körül, természetesen testre tapadó, jégtáncruha-szerű szerelésben, rózsaszínű angyalszárnyakkal - no nem a mennyből, hanem alulról, a „pokolból” egy színpadi liften - érkezett meg all ezer tomboló nézőhöz és két órán át nyomta a nagylemezéről elnevezett Artpop Ball Showt, amelyből nem maradtak ki a legnagyobb slágerei (Venus Manicure, Poker Lace, Paparazzi, Judas, Bed Romance, Appleuse, Alejandro) sem. Sőt, Bécsnek kedveskedett egy külön ajándékkal is, a májusban (!) elkezdett, 80 fellépésből álló koncertsorozatában sehol máshol nem adta elő a 4-Non Blonde slágerét, a „What’s Up”-ot, és Cher „Bang-Bang”-je is csak a speciális programjának része. A Stadhallében két fiút is maga mellé szólított a közönségből a jéghegy csúcsán álló zongorájához, és Zypfer sört sem ihatott és locsolhatott máshol a színpadon. A színpad alatti átöltözéseit, parókaváltásait ismerhetjük honlapjáról, a nyílt színpadi átváltozását viszont csak e koncertsorozat során vezette be Gaga. A show folyamán egyszer egy férfi és egy női öltöztetője - a közönség és a média legnagyobb örömére - a nyílt színpadon húzza le róla az épp aktuális felsőt és alsót, így az egész előadás alatt végig alig takart és mutogatott fenekét pár pillanatig csak egy neccharisnya fedi, kebleit - már amennyire ez háttal állva a közönségnek látható - pedig nem takarta semmi. A bulvársajtó - mint Bécsben is - őrült sex showt emlegetett, Gaga tehát megint kitalált valami egyedit, ami nem rossz reklámja az egyébként már vége felé tartó világ körüli turnénak. Egy ilyen fantasztikus show részletes leírása nem a nyomtatott sajtó feladata, nem is tudja (vagy csak én nem tudom) visszaadni az olvasónak. Azt azért még lejegy- zem, hogy rendkívül fantáziadúsak és egyediek mind Gaga, mind a tánckar jelmezei, parókái. Az énekesnő többek között hol pöttyös polipként, hol Chernek öltözve, hol esőköpenyben, hol szőrmecsizmában és pár színes pántból álló „felsőben”, de főleg latex melltartóban és bugyiban, valamint meghatározhatatlan és leírhatatlan szerelésben, számos színű és hosszúságú parókában és vélhetőleg egy Versace tervezésű, 3-4 méteres uszályú bizarr, de csodálatos fehér menyasszonyi ruhában jelenik meg. Utóbbit a ráadásban, a „Gypsyt” előadva a közönséggel együtt énekelte, ezzel búcsúzott Bécstől. i 1 1 1 Hundertwasser-ház: fák a tetőn és kerülték a művész által gyűlölt egyenes vonalakat
