Nógrád Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 253-276. szám)
2014-11-26 / 274. szám
Hogyan pihenjünk? A mai rohanó világunkban az embereknek nagyon fontos, hogy a mindennapjaik rendszeres része legyen a pihenés. Ugyanis, ha nem vagyunk formában, akkor az élet különböző területein nem tudunk megfelelő módon helytállni. A pihenés nem csak azért fontos, hogy megőrizzük nyugodtságunkat, hanem azért is, hogy ne fárasszuk ki magunkat egy-egy keményebb, fokozottan stresszes napon. Az alvás a legfontosabb! Hiába ügyelünk napközbeni kikapcsolódásunkra, ha elspóroljuk magunktól az alvást! Ügyeljünk arra, hogy a naponta hozzávetőleg legalább 8 órát aludjunk, hiszen ha nem pihenjük ki magunkat megfelelően az éjszaka során, akkor másnap negatívvá válhatunk, ami sem nekünk, sem a környezetünknek nem tesz jót. A kialvatlanság elsődleges hatásait nem kell bemutatni: csökken a teljesítő-, és koncentrálóképességünk, ingerlékennyé válunk, és rossz a kedvünk lesz, többet mor- gunk. A szervezet számára azonban ezeknél nagyobb veszéllyel is járhat a tűi kevés alvás. Egy átlagos felnőttnek napi 7-9 órányi éjszakai alvásra van szüksége az ajánlások szerint, de a legtöbb embernek sajnos nem jut ennyi. Kevés alvásról akkor beszélünk, ha valaki egy éjjel 6 óránál kevesebbet alszik: ez már veszélyes lehet az egészségre, sőt akár génmódosulásokhoz is vezethet. Természetesen egyetlen rövid éjszaka nem jelent veszélyt, de egy hétnyi kialvatlanságnak már komolyabb következményei lehetnek. A szakemberek egy nemrégiben végzett kutatás során a rövid alvásidők következtében 700 olyan genetikai változást figyeltek meg - már egy hét után -, amelyek szerepet játszhatnak egyes állapotok, például szívproblémák vagy az elhízás kialakulásában. éttermi ételt ettek egy 2012-es kutatás résztvevői, amely könnyen elhízáshoz és az azzal járó betegségekhez vezethet. Az alváshiány a cukorbetegség kialakulására is hatással lehet. Egy egészséges tizenévesek körében elvégzett - szintén 2012-es - tanulmány azt találta, hogy a legkevesebbet alvó fiataloknál a leggyakoribb az inzulinrezisztencia, ami azt jelzi, hogy szervezetük nem megfelelően használja fel az inzulint és hajlamosabbak lehetnek a cukorbetegségre. Hasonló eredményre jutott egy másik, a rövid alvás és a zsírsejtek működésének kapcsolatát vizsgáló kutatás is: a rövidebb alvás csökkentette a zsírsejtekben az inzulin rezisztenciát, még akkor is, ha az étrendet és az energia-bevitelt visszafogták. Memóriavesztést és csontritkulást is okozhat A kialvatlanság az emlékezőképességre is kedvezőtlenül hat és nemcsak rövid távú fele- dékenységet okoz, hanem tartós kognitív problémákhoz is vezethet Egy tavaly végzett kutatás eredményeként azt állapították meg, hogy a kevés alvás felelős lehet az agy leépüléséért, legalábbis részben ez is magyarázhatja az idősek memóriavesztését. A csontok egészségére is kedvezőtlenül hathat a tartós alváshiány: állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy 72 napnyi kialvatlanságot követően kedvezőtlen változások indulnak be a csontok ásványi anyag-sűrűségében és a csontvelőben, ami osteoporosis kialakulását jelezheti. Daganatos megbetegedések és szívbetegségek Egyre növekvő számú kutatás vizsgálja a kevés alvás és bizonyos daganatos állapotok közötti kapcsolatot. Egy 2010-es tanulmány 1240 pácienst vizsgált, akik közül 338-nál diagnosztizáltak béldaganatot, épp azoknál, akik átlagban kevesebb, mint ó órát aludtak naponta. Egyéb rizikófaktorok kiszűrése után is a kevesebbet alvóknál fordult elő gyakrabban daganat. Hasonló eredményeket tapasztaltak mellrákos páciensek vizsgálatakor is. A szívbetegségek esetében szintén kedvezőtlen hatású az alváshiány. A hat óránál kevesebbet alvó páciensek esetében 48 százalékkal magasabb a szívbetegségek, illetve azok következtében történő elhalálozás kockázata egy 2011-es kutatási tanulmány szerint. A kutatók kiemelték: nem szabad alábecsülni a kevés alvás jelentette kockázatot, hiszen az alvás mennyiségének növelése egyszerű módszer, amely számos állapot kialakulásának esélyeit csökkenthetné. A pihenésnek két alapvető módját különböztetjük meg: az aktív és a passzív pihenést. Ezek egymásnak ellentétei, s azt, hogy melyik hasznosabb a számunkra mindössze az határozza meg milyen napunk, napjaink vannak. Bízhatnánk abban, hogy szervezetünk úgyis jelzi majd melyikre van szükségünk, de ez gyakran nem így van, pedig elengedhetetlen, hogy életmódunkhoz, adott napunkhoz válasszunk kikapcsolódást. Aktív pihenés Az aktív pihenés, ahogy elnevezésében is áll valami tevékeny elfoglaltságot jelent. Ez azoknak javasolt, akik főként szellemi-, vagy minimális mozgással munkát végeznek, például: egy irodában dolgoznak és a számítógép előtt egy székben ülve töltik az egész napjukat. Ekkor a legmegfelelőbb kikapcsolódást az aktív pihenés jelenti, mert a test és az izmok átmozgatásával felélénkül a vérkeringés és to- vaszáll az egész napos elgémbe- redettség, elcsigázottság. Még ha fáradtnak is érezzük magunkat ajánlott ilyenkor mozgalmas, szórakoztató időtöltést választanunk, például biciklizzünk, túrázzunk, járjunk el futni vagy sétálni, esetleg váltsunk uszodabérletet. Eredményesebbek tudunk lenni, ha az aktív pihenést társaságban töltjük, így nem érezzük kényszernek s ha egy fárasztó nap mégis kedvünk szegné, a többiek hatására könnyebben vesszük rá magunkat a mozgásra. Passzív pihenés Az előbb leírtaknak szinte pontosan az ellentéte. Ha folyamatosan mozgunk napközben, jövés-menésből vagy jelentős fizikai megterhelésből áll össze a napunk, akkor érdemesebb a passzív pihenést választani. A passzív, tehát mindaz, ami nem terheli tovább szervezetünket, inkább a szellemünket, agyunkat mozgatja meg. Ahogy a testnek úgy az agynak is szüksége van arra, hogy időről-időre átmozgassák, ráadásul ez épp oly' üdítő tud lenni, olyan felfrissülést tud adni, mint a sportolás. Ez esetben a pihenés legjobb módja, ha a saját otthonunkban a gondoktól elzárva töltjük szabadidőnket, és könnyedebb dolgokkal foglalkozunk, mint az olvasás vagy egy jó társasjáték, esetleg némi barkácsolás, de akár a kert körüli könnyebb munkák elvégzése is igazán pihentető lehet. Persze ha csak egyszerűen a kedvenc kanapénkon időzünk és zenét vagy a csendet hallgatjuk, esetleg megnézünk egy jó filmet a barátainkkal, az éppoly jó. Stroke, elhízás, cukorbetegség Egy 2012-es kutatás eredményei alapján a szokásos rizikófaktorok, például túlsúly vagy családi kortörténet kiszűrése után is négyszeres volt a stroke kockázata a napi hat óránál rendszeresen kevesebbet alvók esetében. A kialvatlanság következtében változhatnak az étkezési szokások is, amelynek hátterében gyakran az alváshiány okozta hormonális változások állnak. A napi hat órát vagy annál kevesebbet alvók szervezetében ugrásszerűen megnő a ghrelin hormon termelése, és ezzel párhuzamosan a leptin termelése gátolódik. Az étvágy szabályozásáért felelős hormonok szintjének változása miatt nagyobb adagokat, több gyorsfjjljl Rákos daganatot okozhat London A túlsúly és az elhízás az oka évente majdnem félmillió rákos megbetegedésnek a világon - állapította meg egy szerdán megjelent ENSZ- tanulmány az MTI szerint. A probléma különösen súlyos Észak-Ameriká- ban - olvasható a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségének (International Agencyfor Research on Cancer, LARCj tanulmányában, mely a Lancet Oncology brit orvosi szaklap aktuális számában jelent meg. A kutatók szerint a magas testtömegindex (BMI) a rák jelentős kockázati tényezőjévé vált, 2012-ben az új rákos megbetegedések 3,6 százaléka, vagyis 481 ezer eset írható a túlsúly vagy az elhízás számlájára.- A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan a túlsúllyal összefüggő rákos esetek számának növekedése is várható. Ezért kell hangsúlyozni, mennyire fontos az egészséges testsúly megtartása, mert ezzel számos fajtájának kockázata csökkenthető - mondta Chirstopher Wild, az IARC igazgatója. Észak-Amerikában a legmagasabb a túlsúllyal kapcsolatos rákos megbetegedések száma: mintegy 111 ezer új rákos esetet diagnosztizáltak 2012- ben, ez globálisan az összes, magas BMI-vel kapcsolatos rákos megbetegedés 23 százaléka. Európában az évente diagnosztizált új rákos megbetegedések 6,5 százaléka, vagyis körülbelül 65 ezer eset függ össze a túlsúllyal. Noha Ázsiában kisebb a túlsúly okozta daganatok aránya, a kontinens annyira népes, hogy számuk így is jelentős - írta az IARC. Kínában például az új rákos esetek 1,6 százaléka, azaz nagyjából 50 ezer megbetegedés köthető az elhízáshoz. Afrikában is alacsony az arány, a daganatok 1,5 százaléka függ össze a magas BMI-vel. A magas testtömegindex (a kilogrammban megadott testsúly osztva a méterben megadott magasság négyzetével) a nyelőcső, a vastagbél, a végbél, a vese, a hasnyálmirigy, az epehólyag, a változókor utáni mellrák és a petefészekrák kockázatát fokozza. A 25-ös BMI túlsúlynak, a 30-as elhízásnak számít. HIRDETÉS Gépi földmunka, sóder, homok, kő szállítása mélyépítési munkák, útépítés, épületbontási munkák, közmű építése, autódaruzás. r f * c ♦ i %
