Nógrád Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 253-276. szám)

2014-11-20 / 269. szám

Szent Erzsébet emlékezete Ahogy írom e történetet, gyer­mekkori emlékek tolulnak fel bennem. Erzsébet napon Árpád­házi Szent Erzsébeten kívül gyermekkorom legfontosabb asszonyára, Erzsébetre, az édes­anyámra is emlékezem. Ő nem volt szent és nem fűződnek hoz­zá természetfeletti jelenségek, égi csodák sem. Mégis a maga módján „szent volt”. Benne is mindig bízni és hinni lehetett. Remélem, nem sértek vallásos érzékenységet. Ez távol áll tőlem. Mégis azt mondom, ő számomra maga volt a csoda. Háborús öz­vegyként - mélyszegénységben élve - értem és húgomért, szin­te a semmiből teremtett életet. Amíg felnőttünk, megcselekedte értünk a lehetetlent is. Olyan kisfaluban, Kishartyán- ban láttam meg a napvilágot és él­tem gyermekkorom, ahol a sze­génységnél csak hitünk volt na­gyobb. A múlt század harmincas- negyvenes éveit írtuk. A vallás élet­formát is jelentett; kisgyerekként bibliai ismereteket, imádkozást és templomba járást. A szülő, így édesanyám „hitoktató” is volt Min­den fontos dolgot a fejünkbe plán­tált: például, ha rossz úton járunk, és ha eltévelyedünk, mindig gon­doljunk hitvallásunkra, a „Hiszek­egy” imádságra. Biztosan helyes útra találunk, mondta. Hogy sokat tévelyedtem-e el? Már nem tudom. Fontos, hogy mindig visszatalál­tam. Már gyerekként tudtam, hogy Istent imádni, a szenteket - így Szent Erzsébetet is - tiszteim kell. Nem véletlen, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet emlékezete élő volt a családokban. A lakások falait ál­talában nem a lakók fotói, hanem a szentek, köztük Szent Erzsébet festményi lenyomata díszítette. La­kásunkban a rózsacsodával, ró­zsákkal a kötényében volt látható. Novemberben emlékezetére min­dig nagymise szólt Ilyenkor min­den bajunkban az ő közreműkö­dését kértük. A szentasszony élete jól pél­dázza Isten- és emberszeretetét. Csodálatos tettekre volt képes. De ki is volt Árpád-házi Szent Erzsébet? Egy rövid életű ma­gyar - pontosabban nemcsak magyar - szent. Hisz a németek is magukénak érzik. Számára a földi lét nagyon rövidre lett szab­va. Mindössze 24 évet élt, 1207- től 1231-ig. II. András magyar ki­rály és a Merániai Gertrúd lánya volt. (Annak a királynénak a lá­nya, akit 1213-ban meggyilkol­tak. A merénylet történetét Kato­na József Bánk bán című drámá­ja és Erkel Ferenc azonos című operája dolgozta fel.) A kis Er­zsébet kezét I. Herman türingiai őrgróf - Herman fia számára - már négy évesen megkérte. A kor szokásai szerint - az eljegy­zett menyasszonynak - apósa házában, Wartburg várában kel­lett nevelkednie. Mélyen vallá­sos volt. Több dologban azonban nem követte a hercegi ház szoká­sait. Kapcsolatot tartott a szol­gákkal és gyermekeikkel is. Né­hány év után beteges férjjelöltje meghalt. Testvére, az Erzsébet iránt vonzalmat érző Lajos her­ceg - aki a hatalom birtokosa lett - a 14 éves lányt, 1221-ben fele­ségül vette. Boldogságukat há­rom gyermek koronázta meg. Korán elkezdte a vezeklő élet­módot. Gyakran böjtölt, éjjelen­te virrasztott és ostorozta magát. Első gyermeke születése után az árvagyerekek részére menhe- lyet alapított és segítette a szegé­nyeket is. Második gyermeké­nek születése - hálából - továb­bi jótékonyságra ösztönözte. Egy 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is ápolta a betegeket. Fér­je mindenben támogatta. Az 1225-ös szörnyű éhínség idején pedig felnyittatta a kamrákat, hombárokat, hogy segítsen az éhezőkön. Sajnos a herceg 1227- ben, keresztes hadjárat közben meghalt. Ezután az udvar a 20 éves özvegyet megfosztotta min­den vagyonától, így gyermekei­vel elhagyta Wartburg várát. Munkával tartotta fel magát és gyermekeit. Irgalmas tetteit még folytathatnám. Ennek sora hosz- szú, mégis kérdezem: ennyi szívjóság e rövid létbe hogyan férhetett bele? Kalandos élete vé­gén Marburgba költözött és As­sisi Szent Ferenc rendjének tag­ja lett. Szürke darócruhát öltve a kórházban dolgozott és 1231-ben meghalt. Életét sok legenda öve­zi. A leghíresebb legendát fest­mény is megörökítette. Férje ha­lála után egy alkalommal kenye­ret vitt az éhezőknek. Sógora nem nézte jó szemmel, ezért megkérdezte, mit visz kosará­ban? így válaszolt, rózsákat. Amikor megmutatta a kosarat, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak. IX. Gergely pápa 1235- ben avatta szenté. Végül Caesarius cisztercita szerzetes emlékező sorait idé­zem: „A tiszteletre méltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e vi­lág ködében úgy ragyogott fel, mint a hajnalcsillag.” Igen. Ő a keresztény világ hajnalcsillaga. Olyan tetteket hajtott végre, amely a ma emberének is példa­mutató. Vajh’ csak ma is több len­ne az önzetlen segítők száma... Bartos József HIRDETÉS Ha számít a megbízhatóság és az elismerés, dolgozz a Rapidsped Zrt.-nél. Keresünk RAPIDSPED ül A TRANSALLIANCE CSOPORT TAGJA N 6lflZ6tkOZI j €» P^K^CSi^BZ^tO^ munkatársakat az alábbi ajánlattál; í/tbbbféle váltási beosztás (3x1, <4x1, 5x1) - előre tervezetten • Emelkedő juttatások a kint töltött idő /függvényében fokozatosan emelkedő alapbér a hűséges kollégáknak Ki,- és hazautazás szervezetten a vállalat [költségén • Hűséges kollégáknak ADR tanfolyam a Vállalat költségén /Külföldön is biztosított magyar nyelvű (Segítség: technikai, orvosi, diszpécseri Elvárások: • Min. 1 éves nemzetközi (összeurópai) :?M . kamionozásban szerzett gyakorlat, „jjf • Nemzetközi gépjárművezetéshez szüksé­ges érvényes engedélyek (C+E, GKI, PÁV), • Erkölcsi bizonyítvány, Onéístrsj'zoí: küldheti a '.v.raoidsMd@l ransalliance.su címre. További információit: <W-í/tó5-Z473 Nyugdíjas „hírmorzsák" Most már évtizedekre visszamenő hagyomány a Kisterenyei Nyugdíjas Klubban: rendszeresen útrakelni-kirándulni, meglévő kapcsolatok ápo­lása, bővítése, az ország különböző részén műkö­dő nyugdíjas közösségek­kel való találkozó, sport-, kulturális-, szellemi-, s egyéb ügyességi verse­nyek, hagyományőrző rendezvények... Megan­nyi változatos, élmény- és örömteli lehetősége az ér­telmes és vidám együtt- létnek. Bátonyterenye. Az idén is a már megszokott és kiemelten szá­mon tartott eseményeken, évfor­dulókon kívül voltak mesemon­dó versenyen Nógrád- megyerben, anyák napján a II. lános Pál Pápa Katolikus Iskolá­ban. Kirándultak Székesfehér­várra, Paksra, Egerbe, jártak Demjénben, Bélapátfalván, Szil­vásváradon, sportnapokon - gyakran győztesekként kikerül­ve egy-egy számban. Az orszá­gos sportnapokon túlmenően sikeresen szerepeltek Rákoske­resztúron, Cegléden... No és nagy kártyaversenyek Kábán, a budapesti Láng Művelődési Házban. S ki ne maradjanak a könnyű­zenei fesztiválok, táncverse­nyek, szüreti felvonulások, idő­sek napi ünnepek, a felejthetet­len közös programok a gyöngyö­si társakkal, a nagybátony- iakkal, s a pásztóiakkal. Felelős­séggel és gondosan ügyelve a „nagy előd”, Sándor Imréné meg- alapozta-megteremtette értékek óvására: a tájház rendszeres rendbetartásra, a kisterenyei népviselet, népdalok meg- és be­mutatására, a könyvtári progra­mokhoz is kapcsolódó, gyerme­keknek nyújtandó ízelítővel a ré­gi paraszti világból. November második felében Balf, Gyöngyös, salgótarjáni kulturális programok, s hát a nélkülözhetetlen közös szüle­tés- és névnapok ünneplése, már a decemberi ünnepekre való készülődés emelkednek ki a megszokott, mozgalmas na­pokból. O.i. Medve-rege Az utóbbi időben előfordult, hogy Szlovákiából medvék átvándoroltak hazánk terü­letére. Ennek a jelenségnek a „zöldek örülnek”, az átlag­emberek pedig „zöldülnek”. A századelőn még Magyar- országon is nagy számban fordultak elő ezek a robosz­tus állatok, mégis békében élt az ember és a vad. Rendszertanilag a gerincesek törzsébe, az emlősök osztályába, és a ragadozók rendjébe tartozó medvefélék családjának tagjai jellemzően az északi féltekén ős­honosak. A bamamedve a nagy kiterjedé­sű, egybefüggő, magasabban fek­vő erdőségeket kedveli, ahol hábo­rítatlan élőhelyet talál. Európában Románia az az ország, ahol a leg­több példány él. Nagyméretű, átla­gos hossza meghaladja a két mé­tert, a magassága is egy méter fe­letti. Súlya változatos: 100 kilo­grammtól 600 kilóig is terjedhet (a hímek jellemzően nagyobbak). Körülbelül 25-30 éves koráig él. Bundájának színe a világostól a sötétbarnáig, nagyon sokféle ár­nyalatban előfordulhat A medve mindenevő, de a ve­getációs időszakban több növé­nyi táplálékot fogyaszt: termése­ket, gyümölcsöt, gombát, gyöke­ret és rügyeket is. Kisebb álla­tokra, főleg rágcsálókra vadá­szik, de a lárvákat és a halakat is kedveli. Természetesen az édes eledel a kedvenc: szeder, málna, áfonya, és persze a méz! Nem alszik valódi téli álmot, in­kább nyugalmi időszaknak lehet nevezni, amikor mélyedést, bar­langot vagy odút keres, és bevac­kolja magát tavaszig. Télen szüle­tik meg a 2-3 bocs is, ezért jóko­ra zsírtartalékkal kell rendelkez­nie a nősténynek, hogy tudja ki­csinyeit táplálni. A bocsok az anyjuk mellett maradnak leg­alább két éves korukig, addig, amíg önállóvá nem válnak. Ilyen időszakban nagyobb állatokat (őzet, szarvast) is zsákmányol, hogy utódairól gondoskodhasson. Előfordulhat, hogy a hímek ve­szélyeztetik a fiatal állatokat, azonban az agresszív anya-állat még azokkal is szembeszáll! Mit tegyünk esetleges találko­zás alkalmával? Kijelenthető, hogy arra nem na­gyon van esély, hogy esetleg a sze­derbokor túloldalán maci csemegé­zik. A természetéből és az életmód­jából eredően a barnamedve kerü­li a lakott területeket, és mint min­den vadon élő állat, ösztönösen me­nekül az ember közeléből. Kifino­mult, rendkívüli a szaglása, és odébbáll, mielőtt találkozásra ke­rülne a sor. Többségében hajnal­ban és alkonyat idején kóborol, ilyenkor a kirándulók nem zavar­ják. Az élelmet is messziről megér­zi azonban, ezért nem szabad étel­maradékokkal a lakott területekre csábítani a vadat! Tudatos vásár­lással, és konyhai praktikákkal, a háziállatok feletetésével minimá­lisra csökkenthető a kidobott étel. A medve elvétve támadhat csu­pán, ha fenyegetve érzi magát, vagy a bocsát védi. Ilyenkor két láb­ra is áll, hogy felmérje az erőviszo­nyokat Hatásos lehet a dominan­ciánkat bizonygatni: a kezünket, vagy benne egy nagyobb botot, ágat magasba emelve a tudomásá­ra kell hozni, hogy „nagyobbak” vagyunk nála. Az állatok általában nem támadják meg azt az élőlényt, amelyet magasabbnak érzékelnek, mert erősebbnek gondolják. Aján­latos kerülni a szemkontaktust, mert kihívásnak tekintheti. Bizton­ságot nyújtó helyre kell menekül­ni, minden hirtelen mozdulattól óvakodva, lehetőleg szemmel tart­va a reakcióit Végső esetben, ha minderre már nincs lehetőség: a földön fekve mozdulatlanul göm- bölyödjünk össze, és tartsuk fede­zékben a fejet, az arcot és a test lágy-részeit A háziállatokat akkor támadja meg, ha nem talál élelmet az er­dőben, vagy valami okból odaszo­kott a könnyűnek ígérkező zsák­mányhoz. A barnamedve védett állat, tilos a vadászata. Nem azért látogatnak át hozzánk, mert túlzottan elsza­porodtak a környező országokban, hanem mert sajnos csökken az életterük. Magyarországi vissza- telepedése elsősorban ökológiai szempontból is kívánatos lenne, hiszen hiányoznak a csúcsragado­zók a tápláléklánc felső fokáról. Hazánkban azonban nincsenek olyan összefüggő erdőségek, ahol életfeltételei biztosítottak. Az em­ber felelőssége, hogy együtt tudjon élni a természet többi tagjával, mert nagy szükség van rájuk a bi­ológiai egyensúly fenntartásában! Peska Beatrix Mária és Tőzsér Mária Érdekességek a medvéről További medvefélék: többek között Amerikában él a fekete­medve és a grizzly, Ázsiában a panda, a sarkvidéken a jeges­medve. Egyes népek úgy véleked­tek, hogy őseik szelleme lako­zik a medvékben, ezért tiszte­lettel bántak velük. Több országnak is címerállata. Csillagképet neveztek el róla: Kis Medve és Nagy Medve (köz­ismertebben ez a Göncölszekér). Szólások, közmondások sze­replője, mint például: Előre iszik a medve bőrére. „Időjós”: Ha február 2-án ki­bújik a barlangjából, és a nap­sütésben meglátja az árnyé­kát, visszamegy, amiből az kö­vetkezik, hogy még tovább tart a hideg tél. A legnépszerűbb mesefigu­ra, és generációk óta kedvenc játék: a maci! Hagyomány rendszeresen útra kelni PPPIIPBVIIHM g jTHi grj iTl'iíYÍ-iWvr-i *Yi »1-1 n H \ rTTf

Next

/
Thumbnails
Contents