Nógrád Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 253-276. szám)

2014-11-18 / 267. szám

FOTÓ: GYURKÓ PÉTER Sz ületésnapi hangverseny Salgótarján, „a múltunk a jövőnk!” címmel rendezi meg jubileumi hangversenyét no­vember 21-én, pénteken 18 órakor a Váczi Gyula Alapfo­kú Művészetoktatási Intéz­mény (a zeneiskola) nagyter­mében a 135. évfordulóját ün­neplő Bányász-Kohász Fúvós- zenekar. Az együttes elődjé­nek az Acélgyári Kohász Fúvószenekart tartja, amely élére 1879-ben (innen szár­maztatható a 135 év) Beer Jó­zsef személyében „cappelmeistert”, azaz kar­mestert szerződtetett a válla­lat. A bányász fúvószenekar 1892-ben alakult s egy évszá­zados múlt után tagjai beol­vadtak a kohász zenészek kö­zé. Napjainkra - a fenntar­tást, folyamatos működést biztosító gazdasági háttér megszűnésével - a Bányász- Kohász Fúvószenekar nehéz helyzetbe került, de töretle­nül küzd a fennmaradásáért és a jövőben is szeretné ápol­ni a hagyományokat s aktí­van kíván részt venni a város zenei - és szélesebb értelem­ben művészeti, kulturális - életében. E célkitűzés jegyé­ben rendezi meg születésna­pi hangversenyét is, amelyen vendégként közreműködik az Akkord Kohász Fúvós Kis­együttes, a Bányász-Kohász Dalkör, a Cantabile Kamara­kórus és a Salgótarjáni Rézfú­vós Kvintett is. Az est bevéte­léből a zeneiskola ifjúsági fú­vószenekarát kívánják támo­gatni. fWffí*' ; Idősek ünnepe Míflálygerge. Hagyomány a községben az idősek köszön­tése kedves gondolatokkal, az alkalomhoz illő műsorszám­okkal. Nemrégiben a helyi művelődési házban rendez­ték meg az ünnepséget, ahol terített asztal várta a 65 éven felülieket. Szikoráné Sebes­tyén Katalin polgármester üd­vözölte a vendégeket, majd a helyi mazsorett-csoport, a Jázmin Egyesület és a karancsaljai Senior csoport adta elő műsorát. Salgótarjánban marad a megyei közgyűlés Hegedűs Henrik (Folytatás az 1. oldalról) Nógrád megye/Budapest. „Fi­gyeljetek, mert holnap valami vá­ratlan és érdekes dolog történik” - jött a hír a sajtó számára októ­ber 21-én. Az információ terjesz­tője hozzátette, vigyázó szemein­ket Nógrád Megye Közgyűlése alakuló ülésére kell vetnünk. Va­lóban: október 22-én Barna János alelnök - sokak számára derült égből villámcsapás módjára - ter­jesztette be a képviselők elé javas­latát: a megyegyűlés költözzön át Balassagyarmatra. Az indítványt még azon nyomban megszavaz­ták, és - ugyancsak a meglepetés erejével hatva - nyolc nyugat-nóg­rádi illetőségű képviselő „igen” voksával megszületett a döntés - azaz az áthelyezésről szóló hatá­rozat. Másnap, az október 23-i ün­nepségek kezdetén Medvácz La­jos, Balassagyarmat polgármeste­re - óriási vastaps kíséretében - mindezt hivatalosan közölte az Ipoly-parti város lakosságával. Ettől kezdve egyrészt felgyor­sultak az események, másrészt felforrósodott a hangulat, amely körülvette az ügyet, és igen nagy érzelmi hullámokat gerjesztett. A következő lépést a balassagyar­mati önkormányzat hozta meg: nem csupán befogadta, és a régi vármegyeháza épületében ingyen „kínált szállást” a megyei közgyű­lésnek, hanem a különböző átala­kítási munkákra, az önkormány­zat új otthonának berendezésé­hez a város idei költségvetésének terhére harmincöt millió forintot elkülönítettek. Mindez október 30-án történt. Akik azt hitték, ezzel befejező­dött minden, és nyugodt körül­mények között lebonyolódik a költözés, azok a következő na­pokban nagyot csalódtak. Egy­részt az országos sajtó is rácsa­pott a témára, és ott egyre job­ban feszítették a húrt a két nóg­rádi város között (például egy Népszabadságban megjelent em­lékezetes cikk), másrészt többen felvetették: nem volt-e törvényel­lenes a megyei közgyűlés határo­zata, azaz jogában áll-e egy me­gyei hivatalnak mindenfajta tör­vényt „kikerülve”, saját hatáskör­ben döntenie a székhelyének megváltoztatásáról. Nemsokára kiderült, valóban parlamenti jó­váhagyás szükséges. November 6-i keltezéssel hét Fidesz-KNDP-s képviselő, élükön Rogán Antal kormánypárti frak­cióvezetővel az önkormányzati törvényhez kapcsolódva módosí­tó indítványt nyújtott be. Ennek lé­nyege, hogy a megyei közgyűlé­sek központját a megyeszékhe­lyen határoznák meg, azaz szinte „hozzáláncolnák”. Az indoklás­ban a honatyák kifejtették, ezt „mindenekelőtt a megyeszékhe­lyek, történelmi, gazdasági és tár­sadalmi jelentősége indokolja”. Amikor Balassagyarmaton hí­re ment ennek a javaslatnak, bi­zony erősen csóválták a fejüket az emberek, és már-már „agórai traccstéma” lett, azaz köztéri viták alakultak ki, mondván mifajta tör­ténelmi és gazdasági jelentőség­gel bír mostanában Salgótarján - Balassagyarmathoz képest. Ezzel szemben elhangzott olyan tarjáni vélekedés, miszerint: „mi egy év­vel előbb lettünk város, mint Ba­lassagyarmat”. A közvélemény felindultságán túl a nyugat-nógrádi politikusok sem nézték jó szemmel ezt az el­lenakciót. Bállá Mihály, a térség országgyűlési képviselője lépett is egy nagyot: november 10-én, hétfőnő is benyújtott egy módosí- tást, kiemelve: az égvilágon sem- g mi sem indokolja, hogy a megye- székhelyen ülésezzen a közgyű­lés, hiszen feladatköre, hatósuga­ra igen lecsökkent az utóbbi évek­ben, nincs intézményhálózata, és lényegében ma már csak terület- fejlesztési, stratégiai kérdésekben határoz. Ráadásul Salgótarján, mint megyei jogú város a fejlesz­tési pénzek elosztásánál „külön kalapba” került, és lakossága nem is szavaz a közgyűlés összetételé­ről. Úgy ajánlatos tehát, ha ott szü­letnek a „vidékkel” kapcsolatos fontos finanszírozási döntések, amely területeket mindezek érin­ti k - Balassagyarmat pedig ilyen tekintetben tökéletes házigazdá­nak bizonyulhat A téma először a parlamenti bi­zottságok elé került A törvényal­kotási bizottság november 13-án, csütörtökön meglehetős nagy szó­többséggel a Balla-féle érvrend­szert fogadta el. Mi több, a Bel­ügyminisztérium önkormányza­ti államtitkára, Pogácsás Tibor személy szerint úgy vélekedett, több évtizedes történelmi sebek gyógyíthatók be azzal, ha engedé­lyezik, hogy a megyeszékhelyen kívül „működhessenek” a megyei közgyűlések hivatalai. Már csak két, de annáLjelentő- sebb lépcsőfok hiányzott a végzet­hez. Az első: a Fidesz-írakció he­lyeslése. Itt viszont - november 17-én - fordulópont következett be az események sodrában. Ki tudja, milyen okokból, de több kormány- párti politikus pár nap alatt gyöke­resen megváltoztatta a vélemé­nyét. Komoly többségi határozat született, amely a Rogán Antal és társai által megfogalmazott verzió mellett foglalt állást Mivel ugye a Parlamentben kétharmados több­sége van a Fidesz-KDNP koalíció­nak, ez a döntés egyértelműen azt jelentette, Balassagyarmat ügye a megyei közgyűlés átköltöztetése érdekében bukásra ítéltetett A hír hallatán Barna János nem is lep­lezte csalódottságát, de hozzátette, Balassagyarmat gazdasági súlyát nem lehet megkérdőjelezni, és hi­vatalos cím nélkül is a megye köz­ponti városa lehet Eljött az utolsó nap - november 18., kedd. Az országgyűlés dél­előtt ült össze döntéshozatalra az egyes önkormányzatokat érintő törvényi módosítások tárgyában - ez már csak a Rogán-fémjelezte módosító javaslatot tartalmazta. A képviselők pedig nagy többség­gel az „igen” gombot nyomták a szavazáskor. Azaz minden marad a régiben, visszaállott az október 22. előtti állapot - lűvatalossá vált, hogy Salgótarjánban marad a me­gyei önkormányzat hivatala. Mi most a teendő? A törvény cikkelye ugye felülírja a megyei rendelkezést Vagyis a közgyűlés legközelebbi tanácskozásán a szervezeti és működési szabályza­tot „visszamódosítva”, újra a sal­gótarjáni Rákóczi út 36-ot kell megjelölni az önkormányzat székhelyeként. Ugyanígy cselek­szik majd a gyarmati képviselő- testület - azaz a régi vármegyehá­za keleti szárnyában, a Városi Te­levízió egykori „rezidenciájának" ajtaja pedig bizonytalan időkre to­vábbra is zárva marad. Miután újságíró­ként nem csupán vé­gigkövettem az októ­ber végétől november közéltéig tartó megyegyűlés- hercehurcóit, és kőzwtkn közelről, éles szemmel és füllel tapasztalhattam, miféle újkori indulatokat tud gerjeszteni egy Hyeti politikai ügy, mekkora konku­renciaharc tudott újraéledni Balassagyarmat és Sal­gótarján között, a „ vége-csapó "jelzést követően ma­gam is megfogalmaztam a tanulságot, legfőképpen arm jutottam: a lokálpatriotizmus, a szülő és lakó­helyhez való mgakzkfxléts felülírhat politikai érdeke­ket. látszott mindez az október 22-i szavazáson, ami­kor ellenzéki képviselők is az átköltöztetés mellett voksoltak, látszott ez azokon a törekvéseken, ame­lyek Balassagyarmaton és Salgótarjánban egyaránt megnyilvánultak - az otthon védelmében, látszott ez a balassa­gyarmati önkormányzat hozzáállásán, amely egy'- hungúlag befogadta a megyei közgy űlést, látszott ez azon az eltökéltségen, amely rt a nyugat-nógrádi kor­mánypárti közéleti személyiségek mutattak, (miikor szinte a végsőkig csatáztak Balassagyarmat érdeké­ben. A magasabb „palinkon "született döntést azon­ban nem befolyásolhatták. Reméljük, hamarosan el­ülnek ennek a közel egy hónapos küzdelemnek a hullámai, a forráspontról normális hőmérsékletre csillapodnak az érzelmek, és a végén igaza lesz azok­nak, (dák azt mondták: Balassagyarmatnak és Sal­gótarjánnak nem rivalizálásra, hanem együttműkö­désié van szüksége. Hegedűs Henrik A parlament a Rogán Antal és társai által megfogalmazott verzió mellett foglalt állást Folytatták a felújítást A korrupció és a kormány politikája ellen tüntettek hétfő este Budapesten, a Kossuth La­jos téren. A közfelháborodás napja elnevezésű rendezvénnyel egy időben több magyarországi és kül­földi városban is hasonló demonstrációkat tartottak. Az MTI tudósítása szerint Salgótarjánban mint­egy háromszázan tüntettek az internetadó, az állami korrupció, a túladóztatás és a jelenlegi külpoliti­ka ellen a város főterén. Sorra fütyülték ki a felsorolt különadókat. A tömegben mindössze két tábla látszott „Salgótarján sem kér a korrupt maffiakormányból!” és „Ne csalj, ne lopj, ne hazudj, mert a kor­mány nem tűri a konkurenciát!” feliratokkal. Bátonyterenye. November elején is folytatta a járdák felújítását Bátonyterenye önkormányzata - mondta lapunknak az ágazat vezetője. Király Attila kifejtette: korábban többek között rendbe tet­ték a Madách úti részt, Kisterenyén a kisboltig, sőt egy teljesen új szakaszt is kialakítottak a busz­megálló és a Kossuth iskola között, a gyerekek és az itt élők biztonságos közlekedése érdekében. Nagybátonyban pedig a falusi településrészen végezték el a szükséges munkákat. Király Attila hozzátette: legutóbb a Madách út felső részén dolgoztak és a Jedlik úton található parkolót aszfal­tozták le. 4 * > Egy ügy tanulságai Háromszázan „háborogtak’

Next

/
Thumbnails
Contents