Nógrád Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 253-276. szám)

2014-11-15 / 265. szám

Különlegességek Magyarországon Az utazás mindig élmény és hazánkban is találunk bőven újabb és újabb felfedezni- és látnivalót. Azoknak, akik ide­haza a legnépszerűbb, sokat lá­togatott úti célokon már túl vannak figyelmükbe ajánlunk néhány különlegesebb hely­színt, amit egyszer az életben érdemes felkeresni. Tapolcai-tavasbarlang A Közép-Európában egyedülálló, fo­kozottan védett látványosság a Balaton- felvidéki Tapolca szívében található. A nevezetességet 1903-ban véletlenül fe­dezték fel egy kútásás során, majd tíz évvel később a látogatók számára is megnyitották. Hazánkban ez volt az el­ső villanyvilágítással ellátott, idegenfor­galmi célra is használt barlang. Különös érdekességét a föld alatti zöldes, tiszta vizű tavak nyújtják. A karsztvíz által kialakított háromszintű barlangrend­szer alsó termeit és a felső járatok egy részét változó mélységű, tiszta víz fedi el, amelyben jól láthatók az alsó ter­mekbe vezető lejáratok is. A látogatók ezeknek a szépen kiépített 13,7 millió éves járatok, mintegy 300 méteres sza­kaszán csónakázhatnak végig. Az egye­di természeti képződménynek nem csu­pán látványa, hanem gyógyhatású klí­mája is ismert. A rendkívül tiszta, állan­dóan 20 Celsius-fokos levegő és a közel 100 százalékos relatív páratartalom se­gít az allergiás, asztmás és egyéb légző­szervi betegségek leküzdésében. A tavasbarlang a tapolcai Kisfaludy Sándor utca 3. szám alatt található, ami megfizethető belépőjegy (felnőtt jegy: 1200 forint, gyermek jegy: 700 forint) mellett egész évben látogatható. Egerszalóki sódomb A természet rendkívül ritka „alkotá­sai” közé tartoznak a hőforrások által létrehozott, kisebb nagyobb peremek­ből, lépcsőkből, medencékből, barlan­gokból álló mészkőlerakódások. A vilá­gon mindössze hármat jegyeznek belő­le: a törökországi Pamukkale-ban, az amerikai Yellowstone Parkban és ná­lunk, Egerszalókon találhatót. A hevesi megyeszékhelytől, alig tíz kilométerre fekvő község déli részén, a fenyvesek ölelésében több mint 40 éve zubog fel a termálvíz. A hőforrás 1200 négyzetmé­teren hozta létre azt a különleges mész­kődombot, amely az évek során sódomb néven vált ismertté. Az ásványi anya­gokban gazdag 65-68 Celsius-fokos hé­víz 410 méter mélyről, percenként 2350 literes vízhozammal tör a felszínre. Gyógyító hatással van többek között az érelmeszesedésre, ízületi és reumatikus bántalmakra, de az ideg- rendszeri- és mozgásszervi betegségek, anyagcsere zavarok kezelésére is alkal­mas. Savas jellege miatt a legtöbb gyógyvízzel ellentétben a tartós fürdő­zést is lehetővé teszi. Nem meglepő mó­don a sódomb lábánál termálfürdő épült, sokoldalúan és összetetten szemlélte­ti a Római Birodalom északi és nyuga­ti provinciáinak kora keresztény te­metkezési építészetét és művészetét. Sopianae ókeresztény temetőjének a sajátossága, hogy a provinciák késő ró­mai temetőivel ellentétben, itt nagy­számú kőből épített építmény koncent­rálódott. Az itt található vallási szimbó­lumokkal díszített falfestmények az emlék együttes egyediségét és egyete­mes kulturális értékét tovább növelik, így ez vetekszik a római katakombák alkotásaival. Az ókeresztény sírkam­rákat a négytornyos székesegyház mellett találjuk. A Cella Septichora Lá­togatóközpont és az Ókeresztény Ma­uzóleum 900-1.700 forint közötti belé­pődíj ellenében, a téli nyitva tartás sze­rint hétfő kivételével 10-16 óra vagy 10-17 óra között várja a látogatókat. Egri érseki pincerendszer A pincerendszer a török megszállás után Egerbe visszatérő Fenessy György püspök tufa kövekből újonnan épülő pa­ami mára komplett wellness és gyógy­ászati központtá fejlődött. Ám, aki csak a hőforrás vizének áldásos hatását sze­retné élvezni és a csodás környezet lát­ványában kíván gyönyörködni, annak ajánljuk a helyi Nosztalgiafürdőt, ami a szállodával szemben, a „Sódomb” lábá­nál helyezkedik el. Itt az egész napos be­lépő 1.100 forint. Reneszánsz Élménybirtok A Baranya megyei Bikái központjától 300 méterre, a Puchner kastélyszálló szomszédságában találjuk a mesés re­neszánsz falut, ahol Európa históriájá­nak és kultúrájának legszebb és legem­lékezetesebb korszaka elevenedik meg. A 7,5 hektáron elhelyezkedő birtok köz­ponti része a fallal körbevett óváros. En­nek autentikus épületei között kanyar­gó és élmények sorát rejtő, kis utcáira négy robusztus kapun keresztül juthat­nak a látogatók. A középkori szerepjá­téknak is helyszínt adó óvárosban egy­mást érik a korabeli iparosok műhelyei, melyek szinte mindegyikében kipróbál­ható és elleshető egy-egy mesterfogás, de reneszánsz konyhájával szintén itt dei kerékpárosok igazi kihívásokkal te­li paradicsoma. A 2 km hosszú, mély és meredek falú szurdokvölgyet esőzés vagy hóolvadás után érdemes látogatni, mikor a magas vízhozamnak köszön­hetően a patak hatalmas üstökkel eresz­kedik le a függőleges sziklafalak közé. A Római fürdő Jásd, vagy Bakonynána községek felől közelíthető meg. A Bakonynánai parkolóból indul­va egy nagyon szép Laokoón-csoport szerű látvány tárul elénk, ahol kígyót ugyan nem láthatunk, de a gyökerek küzdelme az erózióval mindenképpen lenyűgöző formát ölt. Jásd felől indulva viszont előbb érdemes megtekinteni a tési fennsík nevezetességeit, a szélmal­mokat. A szurdok felé a kéktúra útvo­nal jelzéseit követve juthatunk el. Itt a Gaja patak szakasza jelentősen össze­szűkül, mert a két függőleges sziklafal szurdokot alkot, ahol a víz egy kivájt medencébe, a Római fürdőbe zubog to­vább. A zúgó látványa mellett eltörpül­nek a 3D-s filmek vizuális élményei és a hanghatások a legmodernebb audiotechnikát is felülmúlják. De a szurdok látványossága mellől érdemes egy pár száz méteres kitérőt tatájának „mellékterméke”. Az építke­zéshez kitermelt kövek helyén kialakult járatok alkalmassá váltak arra, hogy a környező szőlőterületeken megtermelt borok egyházi adóként beszedett tize­dét, a dézsmát tárolják benne. Jó eszten­dőkben ez évente 11-12 millió liter bort is jelenthetett. A Hatvani kaputól a Rác kapuig húzódó, közel 4 km hosszú föld­alatti rendszer legszebb része az Osz­lopcsarnok, ahol 7x7 pinceág sakktáb- laszerűen hálózza be a teret. A „város a város alatt” néven is emlegetett pince járatokat a XX. században mostohán ke­zelték, de ennek köszönhetően mára a tufából kimosott mészkő csodálatos cseppkőszerű képződményekkel díszíti a falakat és a mennyezetet. Ezt az érdekes, a véletlen által életre hívott „titkos” helyet 2007-ben felvet­ték a magyar építészeti csodák listájára. A pincerendszer látogatható része az Eszterházy tértől a Bazilikáig tart. Bejá­rata az Eszterházy téren található, a Ba­zilikához vezető lépcső jobb oldalán, a Szt. László szobor alatt. Á látogatók előtt 500-950 forintos jegyár mellett novem­ber 29-én nyitja meg újra a kapuit. Túristvándi vízimalom A még ma is működő vízimalomok kö­zül hazánkban a legnagyobb a Fehér- gyarmattól mindössze 15 km-re fekvő Túrístvándi községben található. A kora­beli írások 1315-ben már vízimalomként említik az épületet, aminek létezése egé­szen 1181-ig vezethető vissza, de akkori funkciója már nem derül ki egyértelmű­en. A népi stílusban fából épített és zsin­dellyel fedett malom ma már ipartörténe­ti ritkaságnak számít. Különlegességét az adja, hogy az ódon malom kerekeit nem a rájuk zúduló víz, hanem a Túr fo­lyó sodrása forgatja. Az öreg vízimalom történetét, működését elmesélő kiállítás mindössze 200 forintért a malom épüle­tében egész évben látogatható. várja vendégeit a Fogadó a Fehér Haty- tyúhoz. Az élménybirtok óvároson kí­vüli része már a tettek mezeje: az izgal­mas lovagi tornáknak, a látványos csa­tajeleneteknek és a mozgalmas ügyes­ségi tavasbemutatóknak helyszíne, a lo­vagi küzdőtér. A látogatók az aréna fölé emelkedő hatalmas lelátóról nézhetik végig a fő attrakciót, mikor a korabeli lo­vagok egymásnak feszülnek, bírókra mennek a nézőtéren helyet foglaló kirá­lyi pár kegyeiért. A középkori történelem bebarango­lására csábító reneszánsz falu megfi­zethető áron (felnőttjegy: 2.000-2.500, forint, diákjegy 1.700-2.200 forint) szin­te egész évben várja a vendégeket. Római fürdő (szurdok) A Római-fürdő a Gaja-patak egyik víz­esése, a Keleti-Bakony legszebb helye. Egykoron hideg vizes fürdőhelye volt az ókori görögöknek, ma a bakancsos turisták, a hétvégi kirándulók és az er­is tenni, hogy megnézzük geológiai ér­dekességként egy pusztuló mésztufa képződményt; a Bakonyban hajdan a csendőrök elől bujdosó híres betyár, Savanyú Jóska barlangját vagy, hogy megtaláljuk a Vadalmást, más néven Szerelem forrást. Ókeresztény sírkamrák Pécs város római kori elődje, Sopia­nae, amelynek sok szép nevezetessége közül a késő római ókeresztény temető­je 2000-ben került fel az UNESCO világ- örökségi listájára. Ez az egyetlen a ma­gyarországi világörökségi helyszínek közül, amely kultúrtörténeti kategóriá­ban nyert felvételt. A régészeti bemutatóhely az első év­ezred keresztény halotti kultuszába, a korabeli temetkezési építészet és mű­vészet világába kalauzolják el a látoga­tókat. A feltárt leletegyüttes építésze­tében és falfestészetében rendkívül 4 * 4 i I 4 Puchner Élménybirtok Túristvándi vízimalom \ Egri érseki pincerendszer í % Tapolcai-tavasbarlang

Next

/
Thumbnails
Contents