Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)

2014-10-08 / 234. szám

Agyi erek lenyomata Agyi erek lenyomatát fedezték fel egy óegyip­tomi múmia koponya­csontjának belsején spanyol kutatók, akik a szokatlan leletről a Cortex című szaklap­ban számoltak be. Madlid^KairÓ. A kétezer éve élt férfi földi maradványai fél­száz másik múmiával együtt az ókori Nehen (Hierakón- polisz, mai Kóm el-Ahmar) dé­li részén feltárt nekropolisz- ban kerültek napvilágra - ír­ta azt MTI. A W19 katalógusszámú mú­mia vizsgálata során szokatlan dologra, a koponya belső felszí­nén megőrződött erek lenyo­matára figyeltek fel a kutatók. A feltételezések szerint az agy­hártyát tápláló legfontosabb verőér, az artéria meningea media (középső agyhártyai ve­rőér) lenyomata látható.- Ez a legidősebb ismert mumifikálódott érlenyomat - emelte ki Albert Isidro, a ta­nulmány első szerzője.- A mumiflkálás során az el­hunytak agyának eltávolítása után a koponyaüreget kitisztí­tották, majd tartósító anyagok­kal töltötték ki. A W19 eseté­ben kátrányt alkalmaztak, és egy ilyen eljárás után még egy parányi agyszövet sem marad­hat épségben - ismertette Al­bert Isidro, aki lehetséges ma­gyarázatként felvetette, hogy a W19 esetében a balzsamozók valamilyen eljárási „hibát” vét­hettek: a tartósító anyag hő­mérséklete, pH-értéke térhetett el a megszokottól. Szülés átültetett méhhel A világ első, átültett méhből megszüle­tett csecsemője a vi­lágrajövetele után a svédországi Göte­borgban. Goteborg. Mats Bränn- ström svéd szülész és nőgyógyász professzor bejelentette, hogy egy beültetéssel méhet ka­pott 36 éves asszony ko­raszüléssel gyermeket hozott világra, és az anya és kisfia - mindketten egészségesen - otthon vannak. Az orvospro­fesszor mesterségesen megtermékenyített pete­sejtet juttatott a méh nél­kül született asszony uterusába, amelyet egy ól éves donortól kapott. Magyar kutatok azonosították A gyulladásos betegségek kialaku­lásának egyik kulcsszereplőjét azo­nosították a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének munkatársai állatkísérletek során, kutatásaik távlatilag akár új diagnosztikai és terápiás eljárások kifejlesztéséhez is elvezethetnek. Budapest. A vizsgálatok eredményeit a kí­sérletes immunológia egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Journal of Experimental Medicine-ben ismerteti Mócsai Attila, az SE Élettani Intézetének do­cense által vezetett kutatócsoport.- A népesség-nagy részét érintik a gyulla­dásos betegségek, miközben még mindig ke­veset tudunk e körfolyamatok kialakulásá­nak mechanizmusáról - mondta az MTI-nek Mócsai Attila. A probléma súlyosságát ecsetelve rámuta­tott, hogy a népesség 1 százalékát érinti a sú­lyos ízületi bántalmakkal járó rheumatoid arthritis. Emellett a gyulladásos folyamatok jelentős szerepet játszanak például az asztma, az allergia, némely vastagbél- és bőrbetegség kialakulásában, de gyulladásos folyamatok húzódhatnak meg a cukorbetegség hátteré­ben is. „Az érelmeszesedést is ma már egyér­telműen gyulladásos folyamatként tartja szá­mon a tudomány” - hangsúlyozta a kutató. A Semmelweis Egyetem kutatói a daga­natok kialakulásában központi szerepet játszó Src fehérjecsaládot vizsgálták állat- kísérletek során. Mint bebizonyosodott, e fehérjék, amelyek a daganatos sejtek mel­lett normális fehérvérsejtekben is megta­lálhatók, nem elindítói a gyulladásnak, de kulcsfontosságú elemei a rheumatoid arthritishez és egyes bőrbetegségekhez vezető folyamatoknak. Az eredmények bizonyos szempontból a kutatókat is meglepték, mivel a feltételezé­seikkel ellentétben a gyulladásokban az Src típusú fehérjék nem a fehérvérsejtek vándorlásához, hanem a gyulladásos szöve­ti környezet ki. Hüllőpárbajt dokumentáltak Wasllington. Amerikai pale­ontológusok 220 millió évvel ezelőtti hüllőpárbajt dokumen­táltak - számolt be az MTI. A dinoszauruszok egyes fa­jai a szárazföldön éltek, má­sok a vizeket népesítették be, s az általánosan elfogadott né­zet szerint e területfelosztás­nak köszönhetően nemigen támadták egymást. Ezeket az elméleteket látszik cáfolni a Tennessee-i Egyetem kutatói által egy óriáshüllő comb­csontjában felfedezett fog. A lelet tanúsága szerint a Phytosauria rendhez tartozó, krokodilra emlékeztető, hosz- szú pofarésszel és súlyos páncélzattal rendelkező, félig vízi életmódot folytató hüllő volt a támadó, az áldozat pe­dig a sokkal nagyobb testű, 7,5 méteres, a Rauisuchia csoporthoz sorolt szárazföldi ragadozó. A CT-felvételek ta­núsága szerint a „krokodil” foga beletört a zsákmánynak kiszemelt hüllő csontcombjá­ba. Az áldozat túlélte a táma­dást, a törött fog beágyazódott a combcsontba, amely idővel beforrt. Mikroba-állatkert Amszterdam, a világ első, mikroorganizmusokat bemu­tató állatkertjét nyitották meg nemrég Amszterdamban. A holland fővárosban lévő Artis Zoo parkhoz tartozó Micropia a laikusok számára is láthatóvá teszi a világ leg­apróbb élőlényeit. Minden emberi testen mik­robák milliárdja él - az élet lehetetlen lenne nélkülük. Nagyobb az esély, ha... kus emberek a dühkitörésekre, a szorongásra és a depresszióra is hajlamosabbak - olvasható az MTI beszámolójában. A vizsgált résztvevők közül 153-an lettek demensek, közülük 104-nél diag­nosztizáltak Alzheimer- kórt. A kutatók azt talál­ták, hogy akik a tesztek alapján erősen neuroti­kusnak mutatkoztak, kétszer akkora eséllyel lettek demensek, mint akiknél a neurotikus vo­nások nagyon alacsony értékeket képviseltek. Az előbbi attól is füg­gött, hogy a résztvevők átéltek-e hosszú időn át tartó stresszt. Kiderült, hogy önmagában az extro- vagy introvertált- ság nem emeli a demen- cia kockázatát. A szeszélyes, irigy, szorongó, vagyis neu­rotikus középkorú nőknél nagyobb a de- mencia és az Alzheimer-kór esélye - de­rült ki egy hosszú távú svéd kutatásból. Göteborg. A Göteborgi Egyetemen Lena Jo­hansson kutatócsoportja 38 éven át kísért figye­lemmel 800 nőt. Tesztek­kel mérték fel, mennyire neurotikusak, extrover­táltak vagyintrovertáltak, azaz társaságkedvelők vagy magukba fordulók a résztvevők. A neurotikusokra jel­lemző az irigység, a sze­szélyesség, az ingerlé­kenység, az idegességre való hajlam és a rossz stressztűrés. A neuroti­Az emlőrák okozta megbetegedések száma Magyarországon 2001-2009* 180 “ 160 — 140 120 100 80 60 40 20 0 A100 ezer lakosra jutó új megbetegedések száma 160,4 157,8 2001 171,4 2002 2003 Forrás: KSH/MTVA Sa|tó- és Fotóarchívum / MTI 2004 2005 | (jdf | wm.mt.hu 2006 2007 ‘2010-től nincs adat HIRDETÉS * ü ■ . .. ,,C MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERO-KOZVETITES Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív ad Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is megt Akciós áron! 9V(éiszoigá>al 188b888 9 2 0 6 t-niö"'------­Ho nlap' “ Work Way Club

Next

/
Thumbnails
Contents