Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)

2014-10-01 / 228. szám

MTI FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Rákkezel és terhesség alatt Lehetséges a kemo- és a sugárterápia a váran­dósság alatt, legalábbis a második harmadtól kezdve - derült ki az MTI beszámolója sze­rint a Madridban folyó Európai Rákkongresz- szuson (ESMO) elhang­zott egyik előadásból. Madrid. Olyan gyerekek fejlő­dését vizsgálta meg a Leuveni Egyetem Frederic Amcmt vezet­te kutatócsoportja, akiknek édesanyját a szülés előtt rák miatt kemoterápiával kezelték. A 38 gyerek adatait összeha­sonlították 38 olyanéval, aki­ket az anyaméhben nem ért ilyen hatás. Mentális fejlődésü­ket és szívműködésüket vizs­gálták meg, az összehasonlí­tást áüagosan kétéves koruk­ban végezték - olvasható köz­leményük az ESMO portálján.- Ha az első terhességi har­mad után végezték a kemote­rápiát, semmilyen problémát sem fedeztünk fel a babák­nál. A kemoterápia kockáza­tai miatti félelem tehát nem lehet ok arra, hogy a meglé­vő várandósságot megszakít­sák, a kezelést elodázzák vagy a szülés idejét előbbre hozzák - mondta Amant. A belga kutatócsoport má­sik tanulmánya hasonló ered­ménnyel járt: ló gyereket és 10 felnőttet vizsgáltak meg, édesanyjuk a várandósság alatt sugárterápiát kapott. Ki­mutatták, hogy idegi, pszicho­lógiai, viselkedési és általános egészségügyi eredményeik a normál tartományba esnek. Mars körüli palyara állt Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) mérnökei és kutatói ünnepelnek a bangalori repülésirányító központban miután sikeresen Mars körüli pályára állt az indiai űrszonda, amely már képet is készített Sikeresen Mars körüli pályára állt egy indiai űrszonda - tudatta az MTI. Újdelhi. A sikeres kísérlettel India betört a Mars-kutató országok és ügynökségek nem túl népes, három tagot számláló elitklubjába, és egyben az első olyan országgá vált, amely­nek első próbálkozásra sikerült végrehajtania egy marsi űrmissziót. A bangalori repülésirányító központ kuta­tói - Narendra Modi indiai miniszterelnök társaságában - önfeledt ünneplésbe kezd­tek, amikor kiderült, hogy a MOM (Mars Orbiter Mission) szonda a vörös bolygó kö­rüli pályára állt. A repülésirányító központ­ban tökéletesnek nevezték a műveletet. Az indiai űrkutatókat dicséri az űrszonda olcsósága is: a saját technológiával készült űreszköz összerakására mindössze 74 millió dollárt költöttek, szemben például a két nap­ja Mars körüli pályára állított amerikai Maven űrszondával, amely nagyobb ugyan, de majdnem tízszer ennyibe, 670 millió dol­lárba került. Az űrszonda a vörös bolygó körül fog keringeni hat hónapon át. Az öt napelem­mel ellátott MOM műszerei adatokat fog­nak gyűjteni, amelyek révén többet tudha­tunk meg a marsi időjárási viszonyokról, s talán arról is, hogy mi lett a jelentős mennyiségű vízzel, amely egykoron, több milliárd évvel ezelőtt feltehetően létezett a bolygón. A Marsnak korábban sűrűbb volt a légköre, amely alkalmas volt arra, hogy víz legyen a felszínén. Egy jelentős éghajlati változás következtében azonban légköre nagy része a világűrbe szökött. A Marsot jelenleg a NASA két marsjárója és három orbitális pályán keringő műholdja, valamint az Európai Űrhivatal szputnyik- ja kutatja. Ehhez a flottához csatlakozott a MOM. Az eddigi marsi űrmissziók több mint a fele - 41-ből 23 - kudarcot vallott. Tizenöt évvel ezelőtt lapán is próbálkozott, de siker­telenül. Az Egyesült Államok először 1964- ben, a néhai Szovjetunió 1971-ben, az Eu­rópai Űrkutatási Ügynökség pedig 11 évvel ezelőtt hajtott végre sikeres marsi űrmisszi­ót. Napnál is régebbi a víz A földi óceánok vizének akár a fele is régebbi eredetű lehet, mint a Nap: egy amerikai mo­dellkísérlet szerint olyan csillagközi porból keletkezhetett, mely már a Nap születése előtt létezett. Washington. A Science tu­dományos lap legújabb szá­mában megjelent tanulmány reményt kelthet, hogy létezik élet a Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygókon is - írta az MTI. Vizet nemcsak a Földön ta­láltak, nyomait felfedezték je­ges üstökösökön, a Merkúr ár­nyékban lévő medencéiben, meteoritok ásványaiban, a Holdon és a Marson is. Eddig azonban nem volt is­meretes, hogy a víz magával a Naprendszerrel együtt szüle­tett-e abból a bolygókat kialakí­tó por- és gázkorongból, mely a Nap körül forgott 4,6 milliárd éve, vagy a víz korábbi erede­tű. Lehetséges, hogy abból a hi­deg, molekuláris felhőből szár­mazik, mely a Nap és a bolygók előzményét jelentő korong kö­rül húzódott. A Michigani Egyetem Ilse Cleeves vezette kutatócsoportja a Naprendszer kialakulásakor jelen lévő vegyi anyagokat és folyamatokat szimuláló, egye­dülálló modellt hozott létre. A víz két, egymástól kissé eltérő variációjára összpontosítottak: a közismertre és ennek egy változatára, amely a hidrogén nehezebb izotópját, a deutériu­mot tartalmazza. Központban a Kutatók éjszakája Exoskeleton kesztyű bemutatója a Kutatók éjszakáján az Ericsson Magyarország Kft. Kutató-Fejlesztő Központjában. Kis korkülönbség, nagyobb kockázat Növekszik az autizmus kockázata annál a gyereknél, aki testvére születése után egy éven belül fogant - számolt be az MTI. Az egy évnél később fogantakhoz képest ezeknél a gyerekeknél 150 százalékkal na­gyobb volt az esélye annak, hogy autizmust diag­nosztizálnak. Ha nem volt semmilyen egyéb rizi­kófaktor, akkor a legbiztonságosabb távolság az előző szülés és a következő fogamzás között kettő­öt év között volt. Az ötéves időszak után azonban 30 százalékkal újra nőtt az autizmus esélye, és tízéves korkülönb­ség 40 százalékkal fokozta a kockázatot.- Eredményeink újabb bizonyítékkal szolgál­nak arra, hogy a születés körüli környezeti ténye­zőknek szerepe van az autizmusban - mondta a tanulmány vezető szerzője, Alan Brown, a Colum­biai Egyetem munkatársa. Elmondta: nem világos,, hogy a korkülönbség közvetlenül okozza-e a kockázat növekedését, vagy a problémát más tényező okozza, ami az anyákat a kis korkülönbséggel való gyermekvállalásra ösz­tönzi. A Columbiai Egyetem kutató több mint hétezer, 1987 és 2005 között Finnországban született gyer­mek adatait elemezte. A gyerekek egyharmadánál diagnosztizáltak autizmust. Figyelembe vették a szülők és az idősebb testvérek életkorát és a koráb­bi pszichiátriai zavarokat is. Azt találták, hogy a testvére születése után egy éven belül fogant gyerekeknél volt a legnagyobb az autizmus kockázata. Az autizmus az agyi működés alapvető fejlődés­területeket érintő, egész életen át tartó zavara, amely a társas viselkedés, a kommunikáció, a kép­zeleti működés és a rugalmas gondolkodás zava­rában jelentkezik. HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26 'elefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-12 Fax: (32) 786-744 E-mail: lehoczki@gergihalo.hu; lehoczki.szaboics@upcmaiI.hu Web: http://www.lehoczkivagyonvedelem.hu f r 9 I 1 I ? I

Next

/
Thumbnails
Contents