Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)
2014-10-04 / 231. szám
2014. OKTOBER 4., SZOMBAT EVANGÉLIKUS ÉLET „De én az Istenhez fordulok...”- Kedves Tamás! Augusztus végén érkeztél a szügyi gyülekezetbe. Légy szíves mutatkozz be néhány szóban.- A nevem Torzsa Tamás, evangélikus lelkész vagyok. Egy ember, egy a sok közül, akiért meghalt az Úr Jézus Krisztus. Ezért a bemutatkozó írásomban valójában nem magamat, az eddigi életemet szeretném sokak elé tárni, hanem azt a megmentó' és gondoskodó szeretetet, amelyet az Istent megismerve, vele élve, őt szolgálva eddig megtapasztaltam.- Hogyan kaptad a meghívást a lel- készi szolgálatra?- A Mindenható Isten az evangélikus lelkészi szolgálatra a Gyóni Evangélikus Egyházközség ifjúságából hívott el. Templomba járó, hívő, evangélikus szülők gyermekeként nőhettem fel, egy olyan családban, ahol a szüleim, nagyszüleim szavaikkal és életükkel elvezettek az Istenhez. A középiskolai tanulmányaimat az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumában végeztem, (megtapasztalva és végigküzdve magam és mások felé a lázadó kor minden lehetőségét), majd a teológia évei alatt (Budapestet és Kolozsvárt megjárva), hatodévesként a Vanyarci Evangélikus Egyházközségben töltöttem egy évet. A gyermekkoromban elhangzott hívás, Istentől való megszólítás, itt, ebben az évben lett új életté számomra. Egy konfirmációs táborban, még a lelkésszé való szentelésem előtt, Isten nem hagyott engem felemás szívvel élni, pláne szolgálatba állni. Ezért miután egy héten keresztül küzdött velem és én harcoltam ellene, az Ő végtelen és megmentő szeretet által, magához kényszerített, és én elfogva Őt, új életet kezdhettem!- Hol szolgáltál eddig mint lelkész?- Mindezek után első szolgálati helyemen, Nagycserkeszen, hat éven keresztül szolgáltam Isten népe között; magyarokat, cigányokat, időseket és fiatalokat megszólítva. Sőt Isten különleges kegyelmét élhettem meg abban is, hogy az Élim Evangélikus Szeretetotthonban otthonlelkészként, négy éven keresztül, az otthonlakó lányokkal együtt dicsőíthettem őt, igéjében sokszor gyermeki hittel és őszinte, örömteli rácsodálkozással megállva előtte.- Nem egyedül érkeztél Szügybe. Légy szíves mutasd be a családodat!- A mindennapi szolgálatomban Isten segítségképpen, hívő és szerető feleséget adott nekem, Csillát. Isten a közös szolgáló életünket két gyermekkel is megajándékozta; Dániellel, ő most 5 éves és Mátéval, aki nemrég töltötte be a 9 hónapot.- Milyen tervekkel érkeztél közénk, Nógrádba?- A Szügyi Evangélikus Egyházközségben, Isten küldésére, 2014. augusztus 26-tól szolgálom Őt, tőle kérve nap, mint nap a bölcsességet, az alázatot és a szeretetet. Mint ahogy az eddigi életemben, a jövőben sem a magam erejéből és tudásából szeretnék megállni előtte, hanem mindent tőle kérve, koldulva szeretnék egyedül rá mutatni. Boldog vagyok, hogy Isten eszközeként hirdethetem sokak számára az Ő szeretetét, ami valódi szabadság és erő lehet mindazoknak, akik újat akarnak kezdeni, vagy meg akarnak erősödni. Öröm számomra, hogy beszélhetek arról az új életről, amit mindenki megkaphat az Úr Jézus Krisztusban! „De én az istenhez fordulok, istenre bízom ügyemet, aki hatalmas dolgokat művel, kikutathatatlanul, csodás dolgokat, megszámlálhatatlanul. ” (Jób 5,8-9)- Kedves Áron! Alig egy hónapja érkeztél Sámsonházára, hogy az evangélikus gyülekezetei pásztorold. Légy szíves mutatkozz be lapunk olvasóinak, honnan indultál és hogyan kaptál elhívást a lelkészi szolgálatra?- Horváth-HegyiÁron vagyok, 35 éves. Gyermek és ifjúkorom nagy részét Nyíregyházán töltöttem családommal - öt testvéremmel és szüleimmel -, akik keresztyén hitben neveltek bennünket. Mindig is szerves része volt életünknek az egyház. Mondhatni: második otthonunkká vált. Ennek ellenére, Isten elhívása a lelkészi pályára csak huszonhárom évesen ütött szíven Ézsaiás próféta elhívástörténete nyomán: „Itt vagyok, engem küldj!” (Ézs 6,8). Előtte informatikát tanultam, majd dolgoztam is a szakmámban, amit szerettem. Hirtelen és váratlanul, de olyan határozottan ért Isten elhívása, hogy örömmel mondtam neki igent. Hálával kapaszkodom ebbe az igébe, amelyre gondolva mindig megerősödik bennem: helyemen vagyok.- Légy szíves, mutasd be a családodat.- Tanulmányaim vége felé, 29 évesen nősültem meg. Isten három gyönyörű gyermekkel ajándékozott meg bennünket: Ruben (4), Lea (3), Zoé (1). Feleségem, Adámi Johanna hittanár, valamint konduktor-tanító, akinek jelenleg gyermekeink nevelése az elsődleges feladata, ugyanakkor szolgálatomban is mellettem álló társ.- Hol szolgáltatok eddig?- Házasságunk első évét Columbus, Ohio-ban töltöttük teológus ösztöndíjjal, majd a követő öt évben püspöki titkárként szolgáltam Fabiny Tamás püspök mellett. Ez idő alatt alaposan megismerhettem az Északi Egyházkerületet, valamint evangélikus egyházuk működésének és életének számos területét. A sok utazás, gyülekezetekkel való találkozás, ünnepség és szervezés számos különleges tapasztalattal és élménnyel gazdagított. Hálás vagyok ezen lehetőségért, amely reményeim szerint sok áldást hoz gyülekezeti lelkészi szolgálatomban, amelyet most szeptemberben kezdtem meg Sámsonházán és Pásztón.- Milyen tervekkel érkeztél Nógrádba?- Már vágytam arra, hogy lelkipásztorként a közösségépítés szolgálatába álljak, hisz erre kaptam megbízatást - Krisztustól és egyháztól egyaránt, 2011-ben, lelkészé szentelésem alkalmával. Érkezésünk Nógrád megyébe zökkenőmentesen zajlott. A közösség nagy szeretettel, nyitottan és az igehallgatás vágyával fogadott bennünket. Hamar berendezkedtünk, meg is szoktuk az új körülményeket és megkezdtük a szolgálatot. Nem tagadjuk, nagy a kontraszt a fővárosi és a vidéki élet között. Isten különleges kegyelmének és terve nagy- szerűségének tartom, hogy ennek ellenére nagy természetességgel vettük a szokatlan akadályokat. Kellemes kihívás, hogy felfedezzük a falusi közegben rejlő, városra nem jellemző lehetőségeket és előnyöket. Feleségemmel közös vágyunk, hogy mindig ott végezzük szolgálatunkat, ahova Isten vezet. Célunk, hogy az evangélium hirdetése és megélése által építsük a ránk bízott közösségeket. Hisszük, hogy ebben nem maradunk magunkra és mindig meg fogjuk kapni az erőt, kitartást és a szolgatársakat Megbízónktól.- Szerinted elsősorban miben tud segíteni ma az egyház az embereknek?- Egyformán fontosnak tartom az igére még igen fogékony gyermekek tanítását, az oly sok kísértéssel küzdő fiatalok megszólítását, a megfásult felnőttek felrázását, és az egyre több figyelmet igénylő és érdemlő idősek felkarolását. Mindezt az egyház segítségével, a Szentírás tanítása és üzenete fényében, a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolat által. Mert hiszem, hogy ez Isten akarata. „Itt vagyok, engem küldi!” h
