Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)

2014-10-30 / 251. szám

Hogy élesben hatékonyan menjen Vasvillával ütötte az autót Mesevetítés és tökfaragás Rétság. A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ün­nep, amit elsősorban az angol­szász országokban tartanak meg október 31. éjszakáján, bár mára már az egész világon elter­jedt Ebből az alkalomból a Rét­sági Fiatalok Rétságért Egyesü­let halloweeni tökfaragást ren­dez kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A program a Városi Művelődési Központ és Könyv­tár aulájában lesz pénteken 17 órától. Az eseményre ellátogatok részt vehetnek a „tökvályáson” túlmenően a kézműves foglalko­zásokon és a mesevetítéseken is. A szervezők kérik az érdeklődő­ket, hogy lehetőség szerint vi­gyenek magukkal valamilyen vágóeszközt! Folytatódik a rezsicsökkentés Hotpács. Felfegyverkezve el­követett garázdaság megalapo­zott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást egy 78 éves horpácsi lakos a Rétsági Rend­őrkapitányság bűnügyi osztá­lya. A férfi - még augusztusban - faággal torlaszolta el a földjei mellett található fóldutat faág­gal. Az arra gépjárművével köz­lekedő sofőrt szidalmazni kezd­te és többször megfenyegette egy vasvillával, amellyel egy al­kalommal rá is vágott az autóra. A rétsági nyomozók a napokban befejezték az eljárást és az ügy iratait vádemelési javaslattal küldték meg a Balassagyarma­ti Járási Ügyészségnek - közöl­te Nágel Tamás, a rendőrség saj­tóreferense. ^H-mföfni3íi0 A kormány döntésének eredményeként az állami erdőgazdaságok, így az Ipoly Erdő Zrt. is tíz százalékkal csökkenti a lakossági tűzifa árát. Ez azt jelenti, hogy az eddigi bruttó 18.000 forint/köbméter ár helyett a magánszemélyek 16.000 Ff/m3 áron jüthatnak hozzá a tüzelőanyaghoz, amely nem tartalmazza a szállítási költségeket. Továbbá kikötés­ként szerepel az is, hogy egy-egy háztartás maximum tíz köbmé­ter tüzelőt vásárolhat meg. A la­kosok a kedvezményes árut csakis kizárólag az állami erdé­szetektől rendelhetik meg, azaz a telepen történő értékesítést a csökkentett árú tűzifára nem ér­vényes,továbbá csakis az állami , szervezetek szállíthatják majd ki a megrendelt mennyiséget. A kezdeményezés kapcsán a ta­pasztalatok igen pozitívak és egyre többen jelentkeznek, akik olcsóbban szeretnék megvásá­rolni a télire valót. A témával kapcsolatosan bővebb informá­ciót a www.ipolyerdo.hu internetes .oldalon található elér­hetőségeken lehet kérni! A balassagyarmati és a szécsényi tűzoltók Balas­sagyarmaton, a rétságiak Tolmácson, míg Bércéi hi­vatásos lánglovagjai Galgagután tartanak csü­törtökig helyismereti fog­lalkozásokat. NÓgrád megye. Balassagyarmat városi szennyvíztelepének sajá­tosságaival ismerkedtek, ismer­kednek a balassagyarmati hivatá­sos tűzoltó-parancsnokság, vala­mint a szécsényi katasztrófavé­delmi őrs szolgálati csoportjai. A technológiai folyamatok megis­merése mellett feltérképezik az irodaépületet és a területen elhe­lyezkedő csarnoképületet, vala­mint bejárják a szennyvíztelep te­rületét, ami elsősorban egy eset­leges káreset alkalmával a gép­járművek elhelyezésének megis­merése érdekében fontos. A telep épületeiben ellenőrzik a menekü­lési útvonalak átjárhatóságát, a közművek szakaszolási és elzá- rási lehetőségeit, a tűzoltó készü­lékek meglétét és állapotát, vala­mint az oltóvíz-szerzési helyek megközelíthetőségét és a tűzivíz- forrásokat. A rétsági katasztrófavédelmi őrs három szolgálati csoportja egy tolmácsi veszélyes anyagok­kal foglalkozó üzemben tartott, tart helyismereti foglalkozást. Ennek keretében a tűzoltási-fel­vonulási terület ellenőrzését kö­vetően a balassagyarmati gya­korlathoz hasonlóan bejárják a menekülési útvonalakat azok át­járhatóságának ellenőrzése ér­dekében, majd a közművek elzá- rási és szakaszolási pontjaira, a tűzoltó készülékek meglétére és állapotára, illetve az oltóvíz szer­zési források megismerésére is kiemelt hangsúlyt fordítanak. A Galgagutai Manóvár Óvoda épületében tartotta, tartja helyis­mereti foglalkozását a berceli ka­tasztrófavédelmi őrs készenléti szolgálatot ellátó állománya. A tűzoltók ellenőrzik többek között a kiürítési-, kimenekítési terv meglétét, a menekülési útvona­lakat, az áramtalanítási, gázel- zárási lehetőségeket, a tűzoltó készülékeket és egy esetleges tűzeset érdekében kiváltképp fontos oltóvíz szerzésére szolgá­ló tűzcsapokat. A gyakorlatok keretében meg­ismerik az épületekre, telephe­lyekre jellemző sajátosságokat, így egy tűzoltói beavatkozást igénylő káresemény alkalmával a megszerzett helyismeretnek köszönhetően jóval hatékonyab­ban tudnak annak felszámolásá­ban részt venni. „Emberfillér”. A jótékonyságról, az adakozásról Néhány hete egy tv műsor­ban - jeles értelmiségiek - a szegénységről, a szolidaritás fontosságáról is vitáztak. Ez ösztönzött arra, hogy felhív­jam a figyelmet az adakozás, a jótékonykodás fontosságá­ra. Megerősített ebben a kö­zelmúltban e témában ta­pasztalt több eset, jelenség is. Flogy a címben miért sze­repel a jelképes „emberfil­lér” megjelölés? Először is az adakozásnál minden fil- lér/forint számít. Mindenki segítsége fontos. Másrészt utalni akartam a katolikus egyházban a 8. századtól ál­talánossá vált „péterfillérre”. E közösségekben - a Péter- Pál napját követő vasárna­pon - ma is gyűjtenek ado­mányt, péterfillért. Ezt a pá­pa karitatív célokra fordítja. Jó lenne, ha írásomban leírt adakozások is ugyanilyen fontossággal bírnának. A mai jótékonykodás elő­hírnökei, csírái, már az őske­resztény egyházakban is megtalálhatóak. Jézus példá­ját követve, az apostolok - hirdetve az Igét - a szegé­nyek és az elesettek támoga­tását a közösségek egyik fon­tos feladatának tekintették. A Szentírás „megőrizte” Szent Pál, Szent János és más szentek „levelét” is. Ezek közül Szent Pálnak a zsidóknak írt erkölcsi intel­méből idézek: „A jótékony­ságról és az adakozásról ne feledkezzetek meg, mert az ilyen áldozat kedves az Isten­nek.”/Zsid 13:16/. A 6. szá­zadtól - bizonyos szervezett­ség és regulák mellett - a szerzetesrendek az ado- mány/alamizsna gyűjtése mellett a betegek, elesettek ápolását és gyógyítását is el­látták. A szerzetesek nem­csak Istent, hanem az em­bert is szolgálták. A települé­sek szegényeivel „irgalmas szívű” - a hitükben és el- esettségükben is megerősítő - kapcsolatokat ápoltak. Ki­vívták tiszteletüket. Jól jel­lemzi ezt a „barátok” elneve­zés is. Azok voltak a szó iga­zi értelmében. Hazánkban az ország teljes területét behálózó, életünk szinte minden területét érin­tő - és önkéntesek bevonásá­val működő - karitász, jóté­konysági tevékenység kiépí­tésére és megszervezésére a rendszerváltozás után került sor. Az egyházi közösségek mellett - társadalmi szolida­ritást vállalva - alapítványi formában civilszervezetek is végzik e nemes feladatokat. Természetbeni és pénzbeli adományokat gyűjtenek és jutatják el a rászorulók szá­mára. És szinte felsorolhatat- lan azoknak a tennivalóknak a listája, amelyeket ellátnak. Még e széleskörű összefogás­sal sem lehet minden gondot megoldani. Mégis nagyon so­kat jelent munkájuk. Gondol­junk csak a hátrányos körze­tekben élők, a különféle sú­lyos betegségekben szenve­dők, vagy katasztrófát - pl. árvízi károkat - szenvedettek megsegítésére. Az év végi, ka­rácsonyi adományozásra és természetesen a rászoruló külföldieknek nyújtott segít­ségre is. Előzőek mellett - városi ta­pasztalataim alapján - szeret­ném felhívni a figyelmet a jó­tékonykodás, az adakozás más területeire is. A közel­múltban a piac főbejárata előtt, a vasúti aluljáróban és az Ofotért előtti buszmegálló­ban - mint máskor is - kére- getővel is találkoztam. Érzé­keltem, hogy sokakat zavar. Pedig sajnos életünk részei. Engem azok a megjegyzések zavarnak - melyekkel nem egyszer - a kéregetőket ille­tik. Sajnálom őket. Adni csak jó szívvel lehet. Sokan persze nem is tehetik. Megalázni a kéregetőt azonban nem illik. A vasúti aluljáróban ücsörgő férfit megkérdeztem, miért teszi? Nehéz helyzetben van­nak. A gyerekeik ellátására gyűjt. Többeknél érdeklőd­tem, mit szólnak a kéregetés­hez? Noha adakoztak is, a többség ellenszenvvel viselte­tett. Nem tudni, mire költik. Cigarettára, aviagy italra, mondták.És ha mégis jó célt szolgál? Erre már nem kap­tam választ. A buszmegálló­ban, a 8-10 éves kislányt sem fogadták örömmel. Elárulta. Azért kéregét, mert éhes. Sokszor csak arra telik, hogy több napra babot főzzenek, vagy „macsánkát” süssenek. Egy férfi végül bekísérte a kö­zeli boltba, hogy vegyen neki valamit. Örömömre szolgált, hogy tapasztaltam még további két példamutató esetet. Ezek egyikével egy élelmiszerbolt­ban a reggeli bevásárlásnál találkoztam. Fizetésre vár­tunk. Az előttünk várakozók sora azonban megtorpant. Egy fiatalasszony pénzéből közel 100 forintnyi hiányzott. Megkísérelte a pénzét és a vá­sárfiát egyensúlyba hozni. Majd nélkülözzük a tejet, mondta. És elindult a gondo­lához, hogy az árut visszate­gye. Ebben a pillanatban a sorban állók egyike felaján­lotta és kifizette az összeget. Mindenkit meglepett, bár ter­mészetesnek kellene lennie. Szívmelengető volt. Hasonló esetet tapasztaltam egy hét­végi piaci bevásárlásnál is. Ez utóbbi szép gesztusokra és adakozásokra tekintettel sze­retném országgá-világgá kür­tölni, hogy van remény. És persze biztatni az önzetlen és jószívű adakozásra. Minden­kit, aki megteheti. Végezetül Szent János apostol első levelének - a szeretet parancsának - sza­vait idézem: „Hogyan marad meg az Isten szeretete abban aki - bár bőven van neki a vi­lág javaiból - mégis, amikor látja, hogy testvére szüksé­get szenved, elzárja előle a szívét.”/ljn 3,17/. Ez utóbbi példákban embertársaink­nak helyén volt a szíve. Bartos József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents