Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)

2014-10-29 / 250. szám

/ 2014. OKTÓBER 29., SZERDA Múlt heti cikkünkben a munkához való viszonyunkról, a kiégés és a munkamánia kapcsolatáról beszélgettünk, valamint arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a munka-alkoholizmus valójában komoly szenvedélybetegség. E témánkhoz kapcsolódva most arról kérdezte Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingát a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadóját, hogy hogyan ismerhetjük fel magunkon a munkamánia tüneteit, milyen szakaszai vannak a folyamatnak, milyen kiváltó okok állhatnak a háttérben, és hogyan lehet megküzdeni a munka-függőséggel. • Melyek a munkamánia legfontosabb tünetei? A munkamánia ismertetőjelei lehetnek szervi- és vi­selkedésbeli tünetek egyaránt. Az alábbi szervi tünetek jelentkezhetnek: fáradtság, fejfájás, emésztési problé­mák, allergia, hasfájás, légszomj, mellkasi fájdalom, tie, szédülés. A viselkedésbeli tünetek közé sorolhatjuk az indulatkitöréseket, a nyugtalanságot, álmatlanságot, a kikapcsolódásra képtelenséget éppúgy, mint a hiperak- tivitást, türelmetlenséget, feledékenységet, a koncent­rációs nehézséget, vagy akár az unalmat vagy a han­gulatváltozást. A munkamániában szenvedők közül legtöbben a ki­merülés, az összeesés határáig dolgoznak, s legtöbb­ször csak akkor állnak le, ha a testük már vészjelzé­seket küld. Annak-ellenére, hogy a munkamánia mára hétköznapi fogalommá vált, önálló diagnózisként ritkán merül fel. Legtöbbször álmatlansággal, gyomorfájással, magas vérnyomással, fejfájással, szívritmuszavarok­kal, állandósuló pánikérzéssel, depresszióval keresik fel orvosaikat e betegségben szenvedők. | • Hogyan ismerhetjük fel magunkon a betegsé­get? Mint a legtöbb függőség esetén, itt is az a legfonto­sabb, hogy az érintett felismerje tüneteit és bevallja ma­gának, hogy munka-alkoholista. Legtöbbször a barátok és a családtagok veszik észre először a jeleket és meg­próbálják felhívni az érintett figyelmét arra, hogy túlzás­ba viszi a munkát, amely már kényszeres cselekvéssé, szenvedélybetegséggé alakult. Szerencsés esetben az „áldozat" ilyenkor önvizsgálatot tart, és ő is felisme­ri a problémát. Sajnos ez az esetek kis százalékában történik így. A leggyakrabban nem képes a tünetekkel szembenézni, más magyarázatot keres, sokszor nem abban látja a hibát, ahogyan teszi a dolgokat, hanem abban, amit tesz. Nem veszi észre a túlzásba vitt tevé­kenységet, így az is előfordul, hogy a munkamániásból egészségmániás válik. A szakemberek azt tanácsolják, hogy nem szabad megvárni a szervi tünetek jelentke­zését, hanem célszerű időnként néhány kérdést felten­ni magunknak. • Mely kérdések lehetnek segítségünkre? Az 1983-ban alapított amerikai Anonim Munka-alko­holista Szervezet (www.workaholics-anonymous.org) honlapján 20 kérdés segít abban, hogy felismerjük, ve­szélyeztetettek vagyunk-e. Néhány ezek közül: Több, mint 40 órát dolgozom a héten? A munka az, amiről a leginkább és a legtöbbet szeretek beszélni? Azt hiszem, hogy rendben van, hogy hosszú órákat dolgozom, ha szeretem a munkám? Türelmetlen vagyok azokkal az emberekkel, akiknek a munka mellett más prioritásaik is vannak? Félek attól, ha nem dolgozom elég kemé­nyen, akkor elveszíthetem a munkám vagy kudarcot vallók? Irritál, ha valaki megkér, hogy fejezzem be a munkát és csináljak inkább valami mást? Este az ágy­ba is magammal viszem a munkám? Hétvégén vagy szabadságom alatt is „dolgozom”? Étkezés közben is dolgozom? Amennyiben a fenti kérdések közül háromra vagy annál többre igennel válaszolt valaki, akkor az ő eseté­ben már fennállhat a munka-alkoholizmus problémája. Éppen ezért azt javaslom, hogy ebben az esetben üljön le a barátaival és a családjával, beszéljenek a helyzet­ről. Mert ez az, ami segít abban, hogy ténylegesen felis­merjék a problémát. A felfedezés és beismerés az első lépés a gyógyulás útján. Hogyan alakul ki a munka-függőség? Fontos tudni, hogy a munkamánia nem egyik pilla­natról a másikra alakul ki, hanem egy folyamat, amely­ben különböző fázisokat különítünk el. Az első fázis a bevezető szakasz, amikor valamilyen ok miatt a munka válik az illető életének középpontjává. A bará­ti és családi kapcsolatok veszítenek jelentőségükből, emiatt az érintett egyre többet dolgozik, sokat túlórázik és gyakran hazaviszi a munkát. A következő szakasz a kritikus fázis, amikor az egyén már nemcsak ide­jének nagy részét tölti ki a munka, hanem egész élet­vitelét ennek rendeli alá. A munka kezdi irányítani az egyént. Ez gyakran akkor fordul elő, ha ez az egyetlen terület, amelyben jól teljesít. Ekkor már a munkamen­tes időszakok feszültséget jelentenek, ezért mindig talál valamilyen okot, ürügyet arra, hogy dolgozhasson. Ha ebben valaki megpróbálja megakadályozni, akkor türel­metlenné, agresszívvá válik. A harmadik fázisban már elmondhatjuk, hogy krónikus munkamániában szen­ved az érintett. Egyre több feladatot vállal, feszegeti tel­jesítőképességének határait, viszont egyre rosszabbul teljesít, már észleli, hogy az összeomlás határán áll. Felismeri magán a testi és lelki tüneteket egyaránt, bár nem biztos, hogy tudatában van az azokat kiváltó okkal. Az utolsó fázis a végső stádium, amikor a szervezet ki­merülése miatt rohamosan csökken a teljesítmény, már egyszerűbb feladatok megoldása is problémát jelent. A teljesítmény csökkenést maga az érintett is felismeri, amelynek következtében egyre feszültebbé, idegeseb­bé válik, növekszik benne a stressz és az önmagával szembeni elégedetlenség egészen addig, amíg végül összeomlik. Sajnos a legtöbben csak ekkor döbbenek rá betegségükre és csak ekkor jutnak el az orvoshoz. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy figyeljünk egymásra, legyünk tisztában a tünetekkel, hívjuk fel a figyelmet az intő jelekre és beszéljünk a problémáról, mert ezzel segíthetünk egymásnak. Sőt nem árt tudni, hogy milyen okok vezethetnek a munka-függőség ki­alakulásához. • Milyen tényezők játszhatnak szerepet a munka­mánia kialakulásában? A legtöbb lelki eredetű megbetegedéshez vagy vi­selkedésbeli függőséghez hasonlóan, itt is több ténye­ző játszhat szerepet! Az biztos, hogy az egyéni jellem­zőkön kívül a szakemberek már rámutattak arra, hogy milyen „tipikus” dolgok erősíthetik e szenvedélybeteg­ség felszínre törését. Ilyen például az iskola és a szülők túlzott teljesítmény-centrikussága, amely azt sugallja a gyermek számára, hogy ő csak akkor szerethető, ha mindig maximális erőfeszítéseket tesz, kiemelkedő eredményeket ér el. Ez az elvárás gyakran előre vetíti azt a felnőtt szerepet, amely ma is oly gyakori jelen­ség: nagyon sok ember munkájában elismert, sikeres vezető, aki napi szinten döntéseket hoz, ezzel szem­ben a „kifinomultabb” életében, azaz a magánéletében sokszor döntésképtelen, esetlen, határozatlan, aki nem tudja, hogy mit akar. Ök azok, akik felnőttként is önbiza­lomhiánnyal küzdenek, nehezen teremtenek kapcsola­tokat, és általában félnek a másik nemtől. De nemcsak a túlzott teljesítményt elváró családokat veszélyezteti a munkamánia, hanem a „rossz családi háttérrel” rendel­kezőket is, így például a széthullott családban neveke- dett vagy az alkoholista szülők gyermekeit. Ennek az az oka, hogy ők azt tanulják meg, hogy csak magukra számíthatnak, magukban bízhatnak, így mindent maxi­málisan a felügyeletük alatt kívánnak tartani, így a mun­ka révén érhetnek el sikereket, amihez nem kell másik ember, csupán csak egy elvégzendő feladat. Meg lehet előzni a munkamániát? Igen. Ehhez nagyfokú önismeretre és tudatosságra van szükség, valamint őszinteségre magunkkal szem­ben. A család és a barátok szerepe is kiemelkedő, hi­szen ők azok, akik leghamarabb szembesíteni tudnak minket az intő jelekkel. Fontos, hogy a munkamániára hajlamosaknak új magatartási formákat kell elsajátítani­uk. Célszerű új tevékenységekbe kezdeni úgy, hogy a munkától vesszük el az időt. Tudni kell időnként nemet mondani, és addig nem vállalni be új feladatokat, amíg az előzőt be nem fejezték. Ezen kívül meg kell tanulniuk priorizálni, valamint meghúzni a határt munkaidőre és a feladatok elvégzésére vonatkozóan. El kell sajátítani­uk a delegálás „művészetét”, ezáltal megtanulnak bízni kollégáikban, beosztottaikban és képesek lesznek min­denféle - nem csak a tökéletes - eredményt is elfogad­ni. Hiszen be kell vallanunk: olyan, hogy pótolhatatlan munkaerő nem létezik. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER Elérhetőség: E-mail: korom.kinga@workwayclub.hu | tanacsado@workwayclub.hu Mobil: +36-20-849-5142 | +36-20-849-5176 www.workwayclub.hu

Next

/
Thumbnails
Contents