Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)

2014-10-27 / 248. szám

Nem kell újraszámlálni Helybenhagyta a Nógrád megyei területi választási bizottság határozatát a Fő­városi ítélőtábla, így jog­erőre emelkedett a salgó­tarjáni polgármester-vá­lasztás eredménye. A bíró­sághoz Székyné Sztrémi Melinda, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje for­dult azért, hogy számlál­ják újra a szavazatokat, de kérelmét a bíróság alapta­lannak ítélte. Budapesty'Salgótarján. Az ügy előzménye, hogy a salgótarjáni he­lyi választási bizottság október 13- án állapította meg a helyi önkor­mányzati képviselők és polgármes­terek választásának eredményét A határozat ellen Székyné dr. Sztrémi Melinda, a Fidesz-KDNP polgár­mesterjelöltje fellebbezést nyújtott be a Nógrád megyei területi válasz­tási bizottsághoz, kérve a polgár­mesterjelöltekre és egyéni válasz­tókerületi jelöltekre leadott szava­zatok újraszámlálását. Az MTI beszámolója emlékez­tetett: a jelölt fellebbezésében az­zal érvelt, hogy az eredmény-meg­állapítást követően a szavazat- számláló bizottságokba delegált tagok több helyen szabálytalansá­got jeleztek, amelyek - véleménye szerint - befolyásolhatták a vá­lasztás eredményét, figyelemmel arra is, hogy az első és második legtöbb szavazatot kapó polgár­mesterjelölt eredménye között mindössze 50 szavazatkülönbség volt, az érvénytelen szavazólapok száma pedig 257 volt. A területi választási bizottság ok­tóber 17-én bírálta el a fellebbezést, és alaptalannak ítélte. Székyné dr. Sztrémi Melinda ezt követően bírósági felülvizsgá­lati kérelmet nyújtott be a Főváro­si ítélőtáblához. A Fővárosi ítélőtábla megálla­pította, hogy a felülvizsgálati ké­relem nem alapos. Díszbe öltözött nemrég a rimóci templom, ahol - József atya meghívására - Bese Gergő Péter atya tartotta újmiséjét. Az ünnepen a máriás lányok, népviseletbe öltö­zött fiúk, lányok, asszonyok, a kiszenekar és a Rimóci Rezesbanda is részt vett. A szentmise elején Golopi Károly, az egyházközség elnöke, Balázs Jánosné hitoktató, Beszkid Andor, a község polgár- mestere és rimóci fiatalok is kö­szöntötték az atyát, akit a főpász­tor 2013. június 29-én a kecske­méti társszékesegyházban szen­telt pappá. Jelmondatának Má­ria szavait választotta: „Legyen nekem a Te igéd szerint.”. A Mária iránti tisztelet és a bú­csújárás hozta őt össze a rimóciakkal is, hiszen számta­lan közös ünnepen, zarándokla­ton találkozott a Rimóci Könnyek Anyja Mária Csoporttal. Kanyó Evelin, a csoport egyik tagja köszöntőjében ki is emel­te „Legemlékezetesebb a CzQstochowa-i zarándoklat volt Lengyelországban, amely egy történelmi esemény volt. Fel­kérést kaptál, hogy kellene 4 máriás lány, aki haza hozza a Fekete Madonna kép másola­tát Magyarországra, a Szent István Bazilikába. Elsőként ránk gondoltál, a felkérést mi elfogadtuk, s egy életre szóló élményben volt részünk.” Az atya prédikációjában is a Mária iránti tiszteletre buzdítot­ta a híveket, kérte őket arra, hogy őrizzék tovább ezt a szép hagyo­mányt és legyenek büszkék a Máriás csoportra, hiszen példa­értékű szolgálatot teljesítenek. Az újmise után a plébánián egy kis frissítő és sütemény várt mindenkit, hogy a beszél­getésekkel, a közös élmények felelevenítésével még szebbé tegyék ezt az ünnepet. Kilencedikén „ismételnek" November 9-re tűzték ki a megismételtetett polgár­mester-választást Cserhátszentivánon. Az újabb voksolást azért kel­lett kiírni, mert az október 12-i választás nyertese a te­rületi választási bizottság (tvb) határozata szerint két szórólap terjesztésével megtévesztően befolyásolta a választói akaratot. Cserilátszentiván. Barta László, a Nógrád megyei területi választási iroda (tvi) vezetője az MTI-vel kö­zölte: a tvb múlt pénteki határoza­tát nem támadták meg, így az jog­erőssé vált.- A tvb a megismételtetett sza­vazást november 9-re tűzte ki - tet­te hozzá. A településen három független jelölt indult a polgármesteri posz­tért. A választást Csóré István nyerte 55 szavazattal Kovács Éva, a falu addigi polgármestere előtt, akire 42-en szavaztak. Bognár Károly 2 voksot kapott. A területi választási bizottság honlapján közzétett határozat - csak szignókat használva - azt tar­talmazza, hogy Kovács Éva azért kérte az eredmény megsemmisí­tését, mert Csóré István szórólap­ként terjesztette egy rendőrségi jegyzőkönyv bevezető részét, amely azt tartalmazta, hogy „tanúkénti meghallgatására Ko­vács Éva ellen hűtlen kezelés vét­ségének megalapozott gyanúja mi­att folyamatban lévő eljárásban ke­rült sor”. A másik kifogásolt szóró­lapon pedig azt írta, hogy a képvi­selők feljelentést tettek Kovács Éva ellen, mert az önkormányzat va­gyonának egy részével sajátjaként rendelkezett, és más jogsértéseket is elkövetett. Ezt a szórólapot Csó­ré István az önkormányzat bélyeg­zőjével látta el. Cserhátszentiván négy képvi­selőjének mandátumát az új vá­lasztás nem érinti. Madarai rabszolgája a postagalambász A sikeres versenyszezont búcsúztatta minap a Dobroda-völgyének legrégebbi postagalambász egye­sülete, az 1980-ban alakult Karancslapujtő E7-es (őket később 86-ban követte az ugyancsak lapujtői E4) me­lyen egy hangulatos összejövetel keretében Simon Menyhért elnök gratulált és serleget adott át az idén legjobb eredmény elért házi bajnokainak, Gergely Ist­vánnak és Zsidai Tamásnak, akik az eddigi hagyomá­nyoknak megfelelően vendégül látták a megjelenteket. Márton (Satis) István Simon Menyhért nem csak az egyesület elnöke­ként, de rangidősként - 14 éves kora óta, azaz 55 éve foglalkozik a galambokkal - köszöntötte rö­viden az egybegyűlteket. Pár szó­val méltatta az idei versenysze­zont és az elért eredményeket, majd az 1 évnél idősebb, hosszú­távon röptetett galambjaival leg­szebb ez évi egyesületi eredmé­nyeket elérő Gergely Istvánnak és a fiatal galambokkal kiemelkedő sikereket arató Zsidai Tamásnak nyújtott át egy-egy kupát. Az utá­na következő kötetlen eszmecse­rén, sztorizgatáson aztán e sorok írója laikusként szájtátva hallgat­ta beszélgetőpartnereitől, hogy mennyi gonddal, odafigyeléssel, szakértelemmel, lemondással és nem mellesleg pénzkiadással jár ez az általa egyszerűnek képzelt „hobbi”.- Én 1987 óta foglalkozok pos­tagalambokkal Minarik János kollégámmal együtt, és akkori­ban még voltunk páran Etesen. Ám mára már lassan lemorzso­lódott mindenki mellőlem, amit nagyon sajnálok, de nem csodál­kozom rajta. A galambászat a há­rom nyolcas jegyében folyik: 8 óra munka, 8 óra alvás és 8 óra - néha az előbbi kárára annál kevesebb - 8 óra galambokkal való foglalkozás. De szombaton, vasárnap és ünnepnap is. Első sorban persze a tavasztól őszig tartó versenyszezonban. Az em­ber a galambjai rabja! - állítja a fent említett, immár hétszeres felnőtt(galamb) egyesületi baj­nok, aki tucatnál is többször el­érte ezt az ifikkel (bocsánat, ter­mészetesen az 1 évnél fiatalabb madarakkal) is.- Jövőre hazánkban rendezik meg a postagalamb-olimpiát, or­szágos hosszútávú-győztesként, Magyar Szuperkupa második helyezettként lát rá esélyt, hogy a 120 galambjából valamelyik­nek az eredményével bekerül a résztvevői, díjazott! mezőnybe? - fitogtatom jól értesültként a pár perce meghallott informáci­ómat és „hozzáértésemet". - Az olimpiai részvételhez az utolsó két év eredményeit veszik figye­lembe, nem látok sok esélyt rá. A mi lehetőségeink korlátozot­tak például a belgákhoz, néme­tekhez képest, ugyanis a szár­mazáson (genetikán) múlik szinte minden - persze a tartás, nevelés, táplálás, vitaminok mi­nősége is. Az én galambjaimnak például inkább csak szélsőséges időjárási körülmények esetén van esélyük és nem ismerem a riválisok eredményeit, amelye­ket egy nemzetközi zsűri ele­mez, és ezekből válogatja majd össze a legjobbakat, akik egy ki­állítás keretében részt vehetnek majd jövő januárban a budapes­ti olimpián - hűti le hirtelen lel­kesedésemet. A másik díjazott, az újonc ga­lambok szakértője, a kishartyáni Zsidai Tamás fiatal­ember létére 10 éves kihagyás után tért vissza a kiváló, elis­mert, elméleti és gyakorlati sal­gótarjáni galambásztudortól, Varga Antaltól vásárolt szárnya­saihoz (18 tenyészpár és 60 da­rab fiatal valamint „öreg” ga­lamb), amelyek a belga, holland és német madarak mellett egyre nagyobb népszerűségnek ör­vendhetnek a minőségi tenyész­tői piacon. Ha már Anti bácsit említjük, őt is megkérdeztem, hisz mint a 32 tagszövetségből álló Magyar Postagalamb Sportszövetség „Karancs 23” postagalambsport- tagszövetség elnevezésű szerve­zetének (amely területileg töb- bé-kevésbé belenyúlik a szom­szédos megyékbe is, és 11 egye­sülete van) elnöke természete­sen jelen volt az E -7-es lapujtőiek díjátadóján, így az ő rövid helyzetelemzésére is kí­váncsi voltam.- Hazánkban a postagalamb szövetségnek 4700 igazolt tagja van, amely bizony kevés, főleg az olyan nagyhatalmakhoz ké­pest, mint például Belgium. De a létszámnál sokkal fontosab­bak a gazdasági és tudományos háttér, amely között még na­gyobb szakadék tátong közöt­tünk. Nem véletlen, hogy gene­tikában (mára már egy jó te­nyésztőnek genetikusnak kell lennie) - ebből kifolyólag te­nyésztésben - táplálkozásban, vitaminozásban (gyógyszere­zésben), galambászati orvoslás­ban!!), anyagi eszközökben, szakirodalomban világelsők. Hozzájuk képest az igen sze­rény lehetőségeink ellenére azért mi magyarok sem állunk rosszul, ezen belül a „23. számú Karancs Tagszövetségünk” a legeredményesebbek közé tar­tozik. Bár csak 180 fős a tagsá­gunk (közte 4 nő) büszkék va­gyunk arra, hogy a két lapujtői egyesületünkben (E4 és E7) egy-egy hölgyet is magunk kö­zött tudhatunk Bozó Lászlónét és Serfőző Lajosáét, tavaly pe­dig a másodikok voltunk a ma­gyar eredményességi rangsor­ban, tehát galambjainkat nem csak úgy hazafújja a szél! Én az olimpiai részvételt sem tartom lehetetlennek köreinkből, hisz a tagszövetségünk 20 éves fenn­állása óta 9 galambunk jutott el rá, és nem kizárt, hogy Gergely kollégánk kicsit borúlátóbb hangulata ellenére akár az ő ga­lambjainak valamelyike is ott lehet majd eredményei alapján. Ami viszont valóban gond, hogy kevés fiatal van közöttünk, ve­szélyben az utánpótlásunk, de ez sajnos általános jelenség. Azért bízok benne, hogy a ta­pasztalt lelkesedés kisegít min­ket ebből a világszerte ismert tendenciából. ■■■■

Next

/
Thumbnails
Contents