Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)
2014-10-21 / 245. szám
Együtt kell élni a barnamedvével! (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. Kézzel fogható eredményeket is hozott az európai barnamedve megtelepedéséről nemrég tartott salgótarjáni konferencia - tájékoztatta lapunkat Bacsa Béla, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője. Azon településeken, amelyek határában a nagyragadozó állandó jelenléte már bebizonyosodott, figyelmeztető táblákat helyeznek ki, együttműködve a területileg leginkább érintett Salgótarjáni Járási Hivatallal.- Rendezvényünk fő célja az volt, hogy a medve jelenlétével kialakuló helyzetet kezeljük - mondta Bacsa Béla. - Mindenekelőtt tájékoztatni kell a lakosságot arról, hogyan viselkedjenek, ha a medve élőhelyén járnak, vagy találkoznak is az állattal. Igazgatóságunk, mint vadászati és halászati szakhatóság, a konferenciára meghívta a Bükki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a vadgazdálkodási felsőoktatás, a Földművelésügyi Minisztérium munkatársait, az agrár- és a vadászkamara szakembereit, a medve-előfordulásnak leginkább kitett önkormányzatok és vadásztársaságok képviselőit, az ezeken a területeken dolgozó hivatásos vadászokat, mezőőröket és természetvédelmi felügyelőket is. A jelenlévő nógrádi szakemberek meghatározott feladatokat is kaptak a helyzet kezelésére. Előfordulhat például, hogy a téli vaddisznóhajtásokba medve kerül, ami mind a hajtők, mind a kutyák esetében okozhat gondokat. Ilyenkor ki kell kerülni az érintett területet! Bacsa Béla hozzátette: a medvével együtt kell élni. A jövőben a hatóság szeretné bevonni a horgászokat is a munkába. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a medvék egyik fő közlekedési útvonala a felvidéki otthonterületek és az új, észak-magyarországi élőhelyek között az Ipoly- völgy, ahol leginkább a horgászok észlelhetik jelenlétét. A konferencián Bajáik Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának helyettes vezetője köszöntőjében kifejtette: a medve fokozottan védett faj Magyarországon, így nem fordulhat elő még egyszer olyan illegális kilövés, mint ami Salgótarján mellett történt. A medve jelenléte miatt vadászati korlátozásokat nem kell bevezetni, de a természetvédelemmel való együttműködés különösen fontos ezen a téren - mondta. A konferencia első előadásában Faragó Zoltán író, újságíró, a megyei vadászkamara kulturális és hagyományőrző bizottságának elnöke foglalta össze a barnamedve nógrádi előfordulásának adatait. Elmondta, hogy a megye területén a XIX. század második felétől az 1990-es évek közepéig egyetlen bizonyított előfordulás ismert: 1938 október 18-án Bárna és Mátraszele között, a Gyalogút-lápa nevű helyen megsebeztek egy példányt, ami’ pár nappal* később Erdőkövesd és Pétervására között került terítékre. Az 1983- ban Zebegényben elejtett medve után 1994-ben a Börzsönyben figyelték meg a következő medvét, majd az Ipoly-völgyben kezdtek sűrűsödni az előfordulások, a határ mindkét oldalán. A faj jelenléte a 2013 telén Balassagyarmat mellett észlelt egyed felbukkanása óta, úgy tűnik, állandósult. Ez évben már Bárna, Cered, Rónafalu, Mátranovák, Etes, Karancsság, Salgótarján közigazgatási területéről több példány előfordulása is bebizonyosodott. Érdekesség, hogy a barnamedve elsőként éppen a Medves-vidékre települt vissza, ami nevét valószínűleg az egykor itt élő medvékről kapta. A rendszeres megfigyelések, a bo- csos anyamedve felbukkanása azt bizonyítják, hogy a faj már nem csak alkalmi kóborlóként jelenik meg ezen a tájon. Faragó Zoltán hozzátette: a Salgótarján szélén, az Eperjes- telepen ez év május 10-én elejtett medve ügyében a rendőrség tájékoztatása szerint még tart a nyomozás. Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa előadását a faj biológiájával kezdte. A barnamedve nem túl szapora, 30-35 életéve alatt az anyamedve 6-10 almot vet, átlagosan 1-3 boccsal. A fiatalok legfeljebb fele éri meg a felnőtt kort, az egyik fő veszélyt éppen a kifejlett kan medvék jelentik rájuk. Azért'ölik meg a bocso- kat, fiogy a kicsinyeit elvesztő nőstényt mielőbbi párosodásra késztessék. Az anyamedvék másfél-két és fél évig is nevelik a fiatalokat. Az állomány szlovákiai túlsza- porodásával, ami a faj terjeszkedését is okozza, csökken az egye- dek testmérete: az Északi-Kárpátokban régen 450 kilós egye- deket is elejtettek, ma már mutatóba sem akad ekkora példány. A faj európai elterjedéséről elmondta, hogy a teljes állomány 60-70 ezer példány között lehet, a legnagyobb állománysűrűség Oroszország és Skandinávia gyéren lakott részein fordul elő. A Kárpátokban összesen mintegy 10 ezer medve él, a legtöbb Erdély déli és keleti tájain, illetve az Alacsony- és a Magas-Tát- ra erdeiben. Gombkötő Péter hozzátette: a fajjal való találkozás egyfajta lélektani felkészülést igényel.- Annak esélye sincs, hogy a medvét az ember kiabálással elijessze - mondta. - Elfutni sem lehet előle, mert a medve nagyon gyors, másodpercenként 17 méter megtételére képes. Fára is sokkal jobban mászik, mint az ember. A medve élőhelyein tanúsított, megfelelő óvatossággal azonban elkerülhetők a veszélyes helyzetek: találkozás esetén a turista hátizsákját, élelmiszereit letéve, óvatosan hátráljon el a medve közeléből, közben pedig kerülje a szemkontaktust, mert azt az állat kihívásnak veheti. Az erdőn célszerű némi zajt csapva járni, hogy a medvét ne lepje meg az ember közeledése. Az előadásban elhangzott, hogy Európában 1972 és 2002 között 36 halálos medvetámadás történt, ebből 24 Romániában. Az állomány sűrűsége miatt itt a legnagyobb az esély a fajjal való találkozásra, rendszeresen vadásszák is, így sebzett egyed támadására több az esély. A Felvidéken azonban az 1900-as évek eleje óta nem történt halálos kimenetelű medvetámadás. A szlovákiai statisztika szerint a legveszélyesebbek a bocsos anyamedvék, a nem végzetes támadások 46 százaléka írható a számlájukra. A vadászat közben történt sérülések aránya 20 százalék körüli. Az adatok szerint szinte valamennyi medvetámadás húsz méternél kisebb távolságról történt, egy esetről tudni, amikor a bocsos anyamedve 150 méteren túlról rontott az emberre. Szlovákiában a konfliktusok száma 2004 óta megritkult Amerikai példára az élőhelyeken a hulladéktárolást medvebiztossá tették, illetve a lakosság körében is felvilágosító munkát végeztek Szemethy László, a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének adjunktusa előadásában elmondta: az ember környezetébe a könnyen elérhető élelemforrások vonzzák a többnyire fiatal medvéket, az állománysűrűség is mindig a hozzáférhető táplálék mennyiségétől függ. Hozzátette, hogy egyetlen tudományos kutatás eredménye sincs kőbe vésve, azok az adatok, amik régebben megállták a helyüket, ma már bizonytalanok, így a medve élőhelyének méretére vonatkozó megállapítások is. Előadásában az európai barnamedve életmódjáról kifejtette, hogy nem alszik igazi téli álmot, zavarás esetén könnyen felébred. A felmelegedéssel egyre enyhébbé váló teleken már most is előfordul, hogy egyes példányok végig aktívak maradnak. Mivel ilyenkor is táplálékot kell szerezniük, még több az esély konfliktusok kialakulására.- Emberre Európában nem vadászik, de Észak-Amerikából ismertek ilyen esetek - mondta. - A menhelyeken élők már soha nem kerülhetnek vissza a természetbe, mert az embertől nem félnek, csúcsragadozóként pedig mindenképpen érvényesítik a maguk akaratát! Szemethy László egy, a Kárpátokra kiterjedő vizsgálat eredményeinek ismertetése után elmondta: Magyarország jelenleg az elterjedési terület peremén található, hasonló helyzetben van Csehország is, ahová szintén most vándorolnak be a túlszaporodott kárpáti barnamedvék. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a bizonyítható előfordulások mellett egyes példányok észrevétlenül tartózkodnak egy-egy területen. Ennek megfelelően az állománybecslések eredményei, - persze nem csak a medvék esetében, - erősen megkérdőjelezhetők.- Az USA-ban csalétkeket raktak ki a medvék számára, amik körül szögesdrótot helyeztek el - mondta. - A fennakadt szőrszálak genetikai elemzése azt bizonyította, hogy a területen kétszer annyi medve él, mint amennyit a becslések alapján feltételeztek. Az előadó szólt arról, hogy szlovákiai állomány és az állandó megtelepedésre alkalmas hazai élőhelyek, a Börzsöny, a Mátra, a Bükk közötti zöld folyosókat a medvék kihasználják új élőhelyek keresése során. Terjeszkedésük miatt a faj károkozására is számítani lehet, a háziállatok és a méhkaptárok kerülhetnek a legnagyobb veszélybe.- A vaddisznó és az aranysakál esetében már láthattuk, hogy egyes fajok milyen állománygyarapodásra képesek. A medve esetében nem tudni, hogy előfordulhat-e ilyen, de erre az eshetőségre nem is készül senki... - mondta. Mivel Magyarországra Szlovákiából érkeznek a medvék, az együttműködés minden lehetséges téren fontos a két ország között, több területen is. Itt szerepet kap, - más területek mellett, - az ismeretterjesztés, az oktatás, a kommunikáció, a legfontosabb azonban mégiscsak a megelőzés.- Ha a medve megtapasztalja, hogy valahol könnyen jut táplálékhoz, onnan már nem lehet elriasztani, problémás egyed lesz belőle. A nyájak mellett a nagy testű őrző-védő kutyák alkalmazása inkább a farkasok ellen hatásos. A kerítések építése, a villanypásztorok telepítése jó megoldás, de a működtetés sem hanyagolható el, mert a ragadozók még azt is képesek időnként ellenőrizni, hogy áram alatt van-e a vezeték. Az egymáshoz hasonló szlovák és román törvényi szabályozás példáját kifejtve hozzátette: a szomszédságban a vadkárokért a vadgazdálkodóknak kell felelősséget vállalniuk, viszont a védett fajok kártétele miatt az állam a felelős. A barnamedve jogi státusáról Horváth Rita, az FM Természetvédelmi Főosztályának munkatársa adott tájékoztatást. A fokozottan védett fajt nemzetközi egyezmények is védik, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a Magyarországon megtelepedő egyed itt is telel, a vacok környékén az ü- letékes hatóságok együttműködésével védőövezet kialakítására lesz szükség - mondta. A barnamedve elejtésére csak abban az esetben van lehetőség, ha emberre támad. F.z Iszemethy László előadása a megyeházán I Gipszöntvény az anyamedve Bárna határában ! talált, 28 centiméter hosszú nyomáról IA magasles, ahonnan a salgótarjáni medvét lőtték ■
