Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)
2014-10-15 / 240. szám
2014. OKTÓBER 15., SZERDA Midit (IBQJJÍMIÚW) i Cikkeinkben hetek óta foglalkozunk a munkahelyi stresszel, aminek következménye lehet a kiégés is. Most erre szeretnénk felhívni mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók figyelmét Ezzel a kérdéssel mielőbb foglalkozniuk kell a felelős vezetőknek, HR szakembereknek, hiszen a burnout szindróma az ENSZ felmérése szerint 2030-ra világviszonylatban első helyen állhat a halálozási listán. Ezért most erről beszélgetett Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingával a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadójával. • Milyen kapcsolat van a stressz és a kiégés között? A stressz nehezen választható el a kiégés folyamatától, a hatások tekintetében mindkét jelenség a dolgozók testi-lelki kimerültségéhez, az érzelmi és a motivációs tőke kiapadásához, a teljesítmény csökkenéséhez, valamint megnövekedett fluktuációhoz, dolgozói elvándorláshoz vezet. A kiégés hátterében különböző kockázati tényezők állhatnak; ilyen például a fokozott érzelmi igény- bevételt jelentő munka, az emberekkel való intenzív foglalkozás (segítségnyújtás, tanácsadás, ügyfélszolgálat), a pozitív visszacsatolás, a sikerélmény és az elismerés hiánya. Gyakran hiányoznak a teljesítményértékelések, amelyek objektív mutatók alapján adnak visszajelzést a dolgozó munkájáról. Sokszor probléma az is, ha a végzett munka társadalmi presztízse, vagy a cégen belüli megítélése, elismertsége kedvezőtlen, továbbá, ha a munkáltató nem biztosítja a munkavégzéshez szükséges tárgyi- és személyi feltételeket. Kiváltó ok lehet, ha a bürokrácia, a túlzott adminisztrációs akadályok leküzdése nagy erőfeszítésbe kerül, valamint az is, ha az együttműködést néhány dolgozó szabotálja. • Mióta ismerjük a burnout szindrómát? Valószínűleg régóta létezik ez a betegség, de az 1970-es években írták le először. Kiváltó okként a pszichológusok három dolgot említenek: a stresszt, a motiváció illetve a sikerélmény hiányát és a munkahelyi megromlott kapcsolatokat. Néhány évvel ezelőtt Németországban már hivatalosan is betegségnek nyilvánították a kiégés-szindrómát, amelyet a teljes kimerültség jelez és legfőbb tünete a folyamatos érzelmi megterhelés, a stressz nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés. Az érintettet a reménytelenség érzése fogja el, úgy érzi, elvesztette céljait, ideáljait, és negatívan áll önmagához, munkájához, illetve a körülötte lévő emberekhez. Természetesen egyénenként változó, ki hogyan küzd meg ezekkel a problémákkal. A kiégésnek lehetnek belső (személyiségből fakadó), valamint külső okai is. Ha valaki állandóan magasra teszi magának a mércét, vagy gyenge önbizalommal rendelkezik, a sikertelenségből fakadóan könnyen kiéghet. Hasonló nem kívánt állapot következhet be akkor is, ha valakit a munkahelyén állandóan támadnak, lelkileg terrorizálnak - akár nyíltan, akár burkoltan. Munkaalapú társadalmunknak jócskán van szerepe a tünetegyüttes terjedésében. Valószínűleg a megnövekedett bizonytalanság, a sok stressz, a romló munkafeltételek, a szervezeten belül keletkező feszültségek együttesen vezetnek a kiégés terjedéséhez. • Melyek a kiégés legfontosabb tünetei? A burnout járhat mind testi, mind pedig lelki tünetekkel is. Az ezzel küzdők sokszor panaszkodnak feszültségre, fáradtságra, fejfájásra, testsúlyváltozásra, alvászavarokra és pszichoszomatikus megbetegedésekre (pl.: magas vérnyomás, táplálkozási zavarok, fekélybetegség). Jelezheti a problémát az is, ha valaki szokatlanul ingerlékeny, cinikussá válik, megromlik emberi kapcsolatainak minősége, negatívan áll hozzá munkahelyéhez - kollégáihoz, csökken a teljesítménye, labilissá válik, szorong és depressziós tüneteket is mutathat. • Meg lehet előzni a kiégést? A kiégés megelőzhető és kezelhető probléma! Fontos tehát, hogy mielőbb felismerjük azokat a jeleket, amelyek veszélyre hívják fel a figyelmet. A burnout elleni leghatékonyabb megoldási mód a prevenció, ilyenkor igen nagy szerepe van a képzéseknek, továbbképzéseknek, tréningeknek, a támogató jellegű munkahelyi kapcsolati háló kialakításának. Döntő az önmagunkról kialakított kép valódisága, a személyes motivációk, attitűdök és a hivatás határainak tisztázása is. A megelőzésben a tudatosság a kulcsszó mind egyéni, mind pedig munkáltatói szinten. Az embernek fel kell mérnie terhelhetőségét, tisztáznia kell személyes motivációit, fontos az önismeret, a probléma reális megközelítése, stresszes szituációk racionális feldolgozása. Azzal is megelőzhetjük a kiégést, ha megfelelően osztjuk be az időnket, és ha baj van, segítséget kérünk. Tisztáznunk kell magunkban, melyek azok a problémás területek, ahol sikertelenséget élünk meg. A kiégésben (mint szubjektív tényező) nagy szerepet játszhatnak a túl magas - magunkkal szembeni belső késztetésből fakadó - teljesítményelvárások, a bizonyítási vágy vagy a megfelelési igény. Nem szabad engednünk, hogy ezek „felemésszenek". Időt kell szakítanunk a pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre. • Mit tehetnek a munkáltatók a kollégák kiégésének megelőzése érdekében? A vezetőknek, a foglalkozás egészségügyi szolgáltatóknak, a munkavédelmi és HR szakembereknek szembe kell nézni a kiégés-szindrómával! Együtt kell működniük a kockázatok csökkentésében. Ehhez azonban pontosan tisztában kell lenniük azzal, hogy a burnout szindróma elsősorban azokban a munkakörökben jelenik meg, amelyekben a dolgozók segítő funkciót látnak el, azaz feladatuk ellátásához az átlagosnál sokkal-nagyobb mértékű empátiára van szükség (pl. orvosok, ápolónők, szociális munkások, pedagógusok, HR szakemberek, ügyfélszolgálaton dolgozók). A megelőzés érdekében célszerű megfelelő pozitív visszacsatolási rendszert kiépíteni, dicsérni, a munkatársak bevonásával fel kell térképezni a hatékonyságot akadályozó tényezőket (pl. túlzott adminisztráció), valamint szervezeti szinten meg kell adni minden munkakörnek, részlegnek a megfelelő elismertséget, fontosságot, tiszteletet és az adott szakterületen dolgozóknak folyamatos fejlődési lehetőséget kell biztosítani. • Ha már kialakult a burnout, hogyan lehet kezelni? A burnout egy krízishelyzet, amelynek leküzdése, megoldása egyedül nem lehetséges, mindenképpen külső segítségre van szükség. Elhárításában nagy szerepe lehet a tudatosításnak, a képzésnek, amely felhívja a figyelmet a tünetekre és megfelelő módszereket ajánl a leküzdésére. Természetesen a munkafeltételek javítása és a túlterheltség csökkentése elsődleges fontosságú lehet. A család, a munkahely, mint támogató csoport léte is elengedhetetlen. A kezelés módja függ a kiégés fázisától, így a folyamatba szerencsére több helyen is be tudunk avatkozni. A burnout-szindrómának az első fázisára a kezdeti nagy lelkesedés a jellemző - ez egy energikus, reményteli fázis, ilyenkor sokszor túlzott, vagyis nem reális célokat tűznek ki maguk elé a munkatársak, így a realitások hangsúlyozásával, ezen a szinten a legkedvezőbb közbelépni. Ezt követi a realizmus szakasza, amikor a korábbi nagyfokú lelkesedést a munkahely a kezdeti dicséretekkel még tovább fokozza. Ilyenkor az érintett kreatív és hatékony munkát végez. A harmadik fázis a stagnáció, amikor már alacsonyabb az aktivitás, a teljesítmény már nem emelkedik. A következő lépcsőfok a frusztráció - ezen a szinten a tökéletességre való törekvésből könnyen cselekvés- és bizonyítási kényszer alakulhat ki. Az érintett napjainak egyre nagyobb részét a munka tölti ki, privát szférája pedig beszűkül. A munka és magánélet egyensúlyának nyoma sincs. A munkahelyi teljesítmény romlik, csökken a hivatás hatékonysága, értéke is megkérdőjeleződik. Gyakran észrevehető az ügyfelekkel szembeni negatív attitűd megjelenése, amely direkt becsmérlésben is megnyilvánulhat. És végül az utolsó szakasz az apátia, amikor az ember kerüli a kihívásokat, az ügyfelekkel való találkozást. Elutasítja a munkatársak segítő szándékát és semmiféle javulásnak nem látja az esélyét. # Mit javasol a HR szakembereknek? Mivel a HR kulcsszerepet játszik a munkával kapcsolatos stressz csökkentése szempontjából, így mindenképpen szükséges, hogy a humánerőforrás-gazdálkodás optimalizálása megtörténjen, hiszen így számos szervezeti szintű tartós stresszforrás eredményesen csökkenthető. Jelentős változások érhetők el már akkor is, ha kicsit jobban odafigyelnek a hatékony időbeosztás készítésre, az időgazdálkodásra, valamint a priorizálásra. De sokat segíthet, ha minden munkatárs tisztában van a teljes munkafolyamattal és azzal is, hogy az ő munkája milyen hatással van a többiekére. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER www.workwayclub.hu Elérhetőség: E-mail; korom.kinga@workwayclub.hu | tanacsado@workwayclub.hu Mobil: +36-20-849-5142 | +36-20-849-5176
