Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-05 / 206. szám

Szeret Qnenm­V/ ősz 1 «'köszöntével sem kell lemondani a finom, «les gyü­mölcsükről. Az egyik nagy kedvencet, a szőlőt számtalan mó­don felhasználhatjuk a konyhában. Nyolcezer évv el ezelőtt a kaukázusi népek fedezték fel a szőlőt. Módszeresen kezdték termeszteni, hogy bort készíthessenek Ívelnie. Európát a rét- maiak ismertették meg a nemes gyümöl« sei. A középkorig levét csupán azok élvezhették, akiknek a kertjét «>n megter­mett. A 16. századig egv hétköznapi iszákos nem is igen tud­ta, hogy miben ízű és hogy néz ki az a szőlő, amelyikből ked­venc bora készül. Azóta lassacskán elkülönült a kisszemű Ixtr- és az asztalra való csemegeszőlő. Azonban a szőlő nem­csak prés alá való, hogy aztán mustot kortyolgassunk, érde­mes pár fürtöt a konyhába is bekészíteni. A szőlő nagyszerű­en illik sajtokhoz, húsokhoz, isteni édesség, mindamellett le vés és mártás is készíthető belőle. Szüreti fogások változatosan Augusztus végétől decemberig szüret Az első szüretek, természetesen az időjárási viszonyoktól függően, augusztus végén kezdődnek, ami­kor a korai érésű fajták termése el­éri az adott bornak megfelelő cu­kor-sav arányt. Egyes termőterüle­teken és fajták esetében sokszor akár decemberig is elhúzódhat a szüret. A szüret első napja egyes te­rületeken neves dátumokhoz kap­csolódik, Eger környékén szeptem­ber 29. - Szent Mihály napja, Mis­kolc környékén október 18. - Luk­ács napja, a Dunántúlon október 15. - Szent Teréz napján. A Tokaj- Hegyalján október 28. - Simon Júda, a szőlők védőszentjének nap­ja - jelentette a szüret kezdetét. Szü­ret idején bezártak az iskolák, szü­netelt a bíráskodás és a katonák is szabadságot kaptak. A szüret régen is és napjainkban is a hajnali órákban kezdődött, hi­szen a fürtök a leszedést követően azonnal erjedni kezdenek. A szüret estéjén zene és tánc, a szüreti szezon végén szüreti felvonulás és bál várt a munkában elfáradtakra. A na­gyobb pincészetek és gazdaságok ma már elsősorban géppel szüretel­nek, mivel a gyorsabb, higiéniku- sabb betakarítás magasabb minősé­gű bort eredményez, de a szüreti ha­gyományokat szerencsére minden tájegységünk őrzi és ápolja. A szőlő rengeteg vitamint és ás­ványi anyagot tartalmaz: kiemel-^ kedő a C- és B-vitamin tartalma^ valamint sok benne a magné-/ zium, kálium, a cink, a és á szelén. A vörös szőlő , még gazdagabb ásvány^ anyagokban: vértisz­tító hatású, magas< flavonoid tartal­ma. A szőlő minden faj­tája nagy­szerű bél tisztító.: Egyedü s ú 1 y o - sabb stá-! diumú cu- korbete g e k n e k| nem aján-j lőtt magas cukortar­talma mi­att. Viszont' kimondot tan ajánlha­tó veseprobJ lémákka küzdőknek, mivel nagyon^! jól áttisztítja a ve­sét. Kevesen tudják zonban, hogy a szőlő remek gyógyszer is. Töb­bek között eltávolítja a szervezetből a salakanyagokat, megszépíti a bőrt, magnézium-, foszfor- és cukor- tartalma energiát kölcsönöz a test­nek, vitaminjai erősítik az immun- rendszert, magvának hatóanyagai ápolják a szívet és az érrendszert, tisztítják a májat. Gazdag vitami­nokban, jóllehet nem sok benne a C-vitamin, viszont jelentős mennyi­ségben tartalmaz E-, Bl- és B5- vitamint, melyek kiválóan csillapít­ják a gyomorgörcsöket. Az étkezési szőlő A szőlőt már őseink sem csupán borkészítésre használták, étkezési szerepe is nagy volt A12. században már ismerték.a kecskecsöcsű fajtát, de később feljegyezték a gohér sző­lőt és a romonyát is. A filoxéravész után új fajták jelentek meg, például a Csabagyöngye, a szőlőskertek ki­rálynéja és a muskotály. A vastagabb héjú, erősebb csumájú fürtöket a té­li napokra tették el. Az úgynevezett „álló szőlőhöz” (elálló) a fürtöket, gyakran a venyigével együtt, már a szüret alatt külön gyűjtötték. Egyen­ként vagy csomóba kötve aggatták fel őket a pincében. Disznóöléskor, családi ünnepeken csemegeként fo­gyasztották, de beteglátogatásra is gyakran vittek egy-egy fürt szőlőt. Álló lőnek a fe­li é r és kövidinkát, a romonyát és a kecs- kecsöcsűt részesítették előnyben. Manapság az otellót, az izabellát és a delawárit is elteszik. Szőlős Camembert saláta Hozzávalók:- 25 dkg apróra vágott Camem­bert sajt- 25 dkg szőlő- 3-4 dkg apróra vágott mandula (dió is jó)-15 dkg majonéz- 5 dkg tejszín- egy csipet frissen reszelt szere­csendió- frissen őrölt fehér bors, só A hozzávalókat alaposan össze­keverjük egy tálban és hűtőbe téve 2-3 órát pihentetjük. Nagyszerű elő­étel, de magában is fogyasztható, kitűnő vendégváró fogás. Fehérboros tejszínes szőlőleves Hozzávalók:- 5 fürt (kb. 50 dkg) fehérszőlő- tejszín- 1 kanál tejföl- 2 dl fehérbor- 2 púpozott teáskanál liszt- 4 szem szegfűszeg- vaníliás cukor- kis darab egész fahéj- őrölt fahéj- só, cukor-1/2 dióbél A szőlőt leszemezzük, öntünk hozzá egy kevés vizet, fűszerez­zük, majd lassú tűzön addig főz­zük, míg a szőlő megpuhul. A liszt­ből a tejszínnel és a tejföllel készí­tett habarást a levesbe öntjük fo­lyamatos kevergetés mellett. Fel­forraljuk, hozzáöntjük a bort. Tányérba merjük. Teszünk rá né­hány egész szőlőszemet, diót, csor­gathatunk rá tejszínt, melegen fo­gyasztjuk, de hűthető is. Túrós süti szőlővel és citromfűvel Hozzávalók:- 50 dkg tehéntúró (krémes állagú)- 10 dkg búzadara- 1 pohár natúr joghurt- 1 teáskanál sütőpor- 6 db tojás- 10+5 dkg kristálycukor- 1 csomag vaníliás cukor- 30 dkg szőlő (mag nélküli)- citromfű A tojásokat szétválasztjuk. A tojássárgákat a joghurttal és 10 dkg cukorral simára keverjük, majd a búzadarát és a sütőport is hozzáadjuk. 40-45 percig pihentet­jük, és utána a krém tehéntúrót is belekeverjük. Közben a tojásfehérjéket 5 dkg cukorral és a vaníliás cukorral ke­mény habbá verjük, aztán óvatosan, a piskótához hasonlatos módon, a, túrós masszával és egy kis csokor , aprított citromfűvel szépen, össze-1 forgatjuk. Egy tepsit (nagyjából 20x35) ki­vajazunk, vékonyan lisztezzük és beleborítjuk a tésztát. A megmosott, leszemezett szőlőt amit jól lecsepegtettünk, „leszárí­tottunk” a tetejére szórjuk. Előmelegített sütőben 4-5 fokoza­ton, 40-45 percig sütjük. vas Tippek, fortélyok A különleges, magnélküli szőlőfajták sütemények ké­szítésénél ajánlatosak. Ha szőlős süteményt sütünk, akkor hempergessük meg a szemeket lisztbe, hogy ne szánjanak le a tészta aljára. A mazsolát felhasználás előtt áztassuk kis időre víz­be, vörösborba, rumba, ko­nyakba vagy forró tejbe, attól függően, hogy milyen fogást készítünk vele. « ! I i I * *

Next

/
Thumbnails
Contents