Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-27 / 225. szám

Bekerült a keretbe Az eltiltott Luis Suárezt is meghívta 29 fős keretébe Oscar Tabarez, az uruguayi labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. labdarúgás. A Barcelona tá­madói a ugyan a nemzetközi szövetségtől kapott büntetése miatt négy hónapig, illetve összesen kilenc válogatott tét­mérkőzésen nem játszhat, de- a nemzetközi Sportdöntőbí­róság enyhítő döntése nyomán- barátságos meccseken mind klubcsapatában, mind a nem­zeti együttesben pályára lép­het. Suáreznek azért kell bűn­hődnie, mert a nyári, brazíliai világbajnokságon, az olaszok elleni csoporttalálkozón meg­harapta Giorgio Chiellinit. Az uruguayiak októberben Sza- úd-Arábiával és Ománnal ját­szanak barátságos mérkőzést. A gárda szeptemberben is sze­repelt két összecsapáson - előbb Japán, majd a Koreai Köztársaság volt az ellenfél -, ezekre azonban Suárez nem kapott meghívót. Evans visszavonul Februárban, a róla el­nevezett verseny után visszavonul Cadel Evans, az egyetlen ausztrál kerékpáros, aki Tour de France-on diadalmaskodott. kerékpár. A 37 esztendős bringás elmondta: az újabb Tour-elsőségre már nem lát esélyt, így aztán eljött az idő, hogy befejezze pályafutását. Evans 2001 óta versenyez or­szágúton, előtte hegyikerék­páros volt. 2009-ben világbaj­nok lett mezőnyben, rá két év­vel pedig megnyerte a Tour de Franc e-t, amelyen 2007-ben és 2008-ban második helyen végzett. A Giro d'Italián 2013- ban, a Vuelta a Espanán 2009- ben zárt a harmadik helyen. A jövő év elején előbb rajthoz áll hazája körversenyén, majd február elsején a Cadel Evans Great Ocean elnevezésű egy­napos viadalon búcsúzik a profi kerékpározástól. Padlóról a hegycsúcsra jutott ATLÉTIKA Hegyifutó világbajnokság és Magyar Kupa A magyar női csapat (balról): Papp Ildikó, Merényi Tímea, Zoltáni Tenke és Kodzsagogov Zsaklin A Bérczy Károly díj legfris­sebb birtokosa korábban már vett részt hegyifutó vb-n, 2010- ben Szlovénia hegyeit ostromol­ta. Idei teljesítményével újra fel­hívta a szövetség vezetőinek fi­gyelmét, így nemrég egy auszt­riai világkupa futamon is magá­ra ölthette a címeres mezt, a napokban pedig a toszkán szik­lák között, Casette di Mássá kör­nyékén mérte össze tudását a vi­lág legjobbjaival. A jubileumi, 30. világbajnokság különlegességét a pálya vonalve­zetése jelentette, hiszen a résztve­vőknek egy márványbányában is kellett futniuk, valamint sziklá­kon, alagútban, szűk, néhol veszé­lyes ösvényeken, nagyon meredek részeken vezetett az út. Rekord létszám, 43 ország vett részt a világbajnokságon, ami jelzi, hogy a Nemzetközi At­létikai Szövetség és a világ kü­lönböző részein elhelyezkedő országok egyre nagyobb figyel­met szentelnek ennek a szak­ágnak. Ahogy az várható volt, afrikai futók szerezték a legtöbb érmet, közülük az ugandaiak több korosztályban is érdekel­tek voltak a legjobb háromban, összesen hat dobogós hellyel. A tapasztalt hegyifutók szá­mára is rendkívül nehéz, ext­rém pályán a magyar válogatott az előzetes várakozásoknak megfelelően, tisztességesen képviselte hazánkat.- Gyönyörű helyen rendezték a vb-t - mesélte tudósítónknak a négyfős női csapat tagja, Papp Ildikó. - Személy szerint a pálya első felét nem élveztem. Hatszáz méter után egy egyszemélyes úton folytattuk az versenyt, ahol se előzni, se normálisan haladni nem lehetett. Sajnos a rajtnál nem voltunk elég szemfülesek, és már ott hátraszorultunk. Elég furcsa helyeken kellett átvág­nunk futócipőben, hatalmas sziklák, szakadékok között. Iga­zából nekem már az volt a nagy dolog, hogy az országos bajnok­ságon, a válogatón harmadik tudtam lenni, és ezzel kijutottam a világversenyre. A csapatversenyben a nőknél a 13., a férfiaknál pedig a 16. he­lyen zártak a magyarok. Nemrég Dobogókőn zárult a 2014-es hegyifutó kupasorozat, ahol átadták az összetett győz­teseknek járó jutalmakat is. A sorozat kilenc állomásból az öt legjobb eredmény számított bele a végső rangsorolásba, a hölgyeknél a nagy értékű aján­dékot és az abszolút győztesek­nek kijáró kupát Papp Ildikó hozhatta haza.- A nyári felkészülésemet tel­jes mértékben ez a kupasorozat határozta meg folytatta Kadlót Zoltán tanítványa. - Először csak a dobogós helyet tűztük ki célul, aztán a vége felé közeled­ve már csak az első helyre haj­tottunk. Nagyon örültem, hogy meg tudtam nyerni a sorozatot, az olimpiai mizéria, és csalódott­ság után nem is gondoltam vol­na, hogy sikerülhet. Most kap­tam tíz nap pihenőt, aztán foly­tatjuk a munkát. Eredmények. Hegyifutó világ- bajnokság, Olaszország. Felnőtt nők(8,4 km, 83 induló): 72. Papp Ildikó 1;04:09 óra. Csapat (16): 13. Magyarország 151 pont. B. L. Papp Ildikó megmérkőzött a hegyekkel Mint arról már számtalan­szor beszámoltunk, Papp Ildikó elmúlt tele nem hozta meg a várt sikere­ket, az elúszó sífutó olim­piai kvóta miatt érthetően törhetett össze. A Salgó­tarjáni Atlétikai Club (SAC) futója sportolói nagyságáról tanúbizonysá­got téve azonban felállt a padlóról, és a napokban az olaszországi hegyifutó világbajnokságon képvi­selte hazánkat, majd a ku­pasorozat összetett győzte­sének járó díjat vehette át. HP 146 Szemtől szembe az SBTC-Puebláró Az SBTC-Puebla elnöksége elmúlt heti ülésén je­lentette be Sólyom Sándor, a befektető kft. ügyveze­tője, hogy minél előbb szeretne találkozni a szurko­lókkal, hogy őszintén, egymás szemébe nézve be­széljék meg a labdarúgócsapat helyzetét, töreked­jenek közösen megoldani a valós problémákat és mindenekelőtt legyen lehetősége reagálni azokra a kósza hírekre, mendemondákra, rosszindulatú szó­beszédekre, rágalmakra, amelyekkel vádolják, mi több: a városban úton-útfélen mocskolják a Pueblát illetve személy szerint őt magát. Az ankétra szeptember 23-án a Stécé Kávéház­ban került sor. A nagy számban megjelent, a Stécét szerető, sorsáért aggódó szurkolókat, a játékosok képviselőit, a klub alkalmazásában álló sportveze­tőket dr. Palásthy Tamásai SBTC-Puebla elnöke köszöntötte, majd Sólyom Sándor egyedül állt a pó­diumra, hogy illetékesként válaszoljon a személyé­vel kapcsolatos kérdésekre, véleményekre. Első­ként a játékosok anyagi gondjai kerültek teríték­re, voltak, akik a klub irányukba tett vállalásainak elmaradását hiányolták. Sólyom Sándor elmond­ta, hogy a Puebla Kft.-nek kétségkívül vannak ne­hézségei - ez nem rendkívüli eset a mai magyar valóság viszonyai között - ezért türelmet, bizalmat kér a játékosoktól: teljesíteni fogják az ígéretek­ben, szerződésekben foglaltakat. Azt azonban nem fogadja el, hogy a pályán ne koncentráljanak szív­vel-lékekkel a játékra, ne tegyenek meg mindent a nagy múltú Stécéért, a fekete-fehér színekért. Annál is inkább, mert ha itt jó teljesítményt nyúj­tanak - mint Szeles Tamásesetében történt - más­hol, magasabb osztályban is számíthatnak rájuk. Ha viszont nem így tesznek, nem tart­ják vissza őket a távozástól. Egyél ként a hitelezőkkel is sikerült megegyezni a tartozások tör- i lesztésének üteméről. Az ügyvezető emlékeztette a2 érdeklődőket, hogy őt hívták ic Salgótarjánba és azt, hogy ma lét zik NB III-as szintű felnőttcsapat amelyik a Magyar Kupában a második vonalbeli Békéscsa­bával mérheti össze tudását és nem kell már csak az egy­kori szép emlékekből élni, nem kis mértékben neki, ne­kik köszönhető. Nem hajlandó te­hát a sarokba állni azért, mert pénzt ál­dozott az SBTC-re, mert tett valamit - véle­ménye szerint nem is keveset - a sikeres jelen és a jövő érdekében, annak ellenére is, hogy - tiszte­let és köszönet az önkormányzatnak és néhány he­lyi embernek - nagyon kevés konkrét segítséget kapott. Pedig néha jól jött volna, jól jönne akármi­lyen szerelő akárcsak egyszeri munkafelajánlása is. A gondok jelentékeny része abból fakad, hogy eleddig nem valósították meg a korábbi taggyűlé­si döntést és nem választották külön a felnőttcsapat kft. általi, üzleti alapú és az utánpótlás egyesületi keretek közti működtetését.- Ez hiba volt - ismerte el Só­lyom Sándor. 2015. január el- ► sejétől viszont végrehajtják a kettéválást, aminek következ­ményeként garantáltan tisztá- ódnak a jogkörök, egyértelművé álik kinek-kinek a feladata, fele­lőssége. A jövőben nem fordulhat elő, hogy valaki a klub nevében írásban lemondjon egy eliga­zolt labdarúgóért járó tete­mes összegről, mint ahogyan nemrégiben akadt rá példa. A kft. ügyvezetője kifejtet­te, hogy ő és munkatársai egyet­len helybéli vagy környékbeli játé­kost sem küldtek el - nem tehetnek róla, hogy némelyek könnyen hátat fordítanak neve­lőegyesületüknek - pótlásukat viszont értelem­szerűen máshonnan kellett megoldani. A leg­utóbbi edzőcserékben is motivációs tényező volt a helyi kötődés, a klubért való tenni akarás. Sólyom Sándor felolvasta azt a jóindulatúnak aligha nevezhető - főként a tartozásokat, a pénz­ügyi, tulajdonosi viszonyokat, személyi össze­függéseket firtató, ironikusan számonkérő - kér­déssort is, amelyet valaki az ankét napján tett közzé az interneten a személytelenség álarca mö­gé bújva, ahelyett, hogy az ankéton nyíltan fogal­mazta volna meg. Élesben alakult ki viszont vi­ta az utánpótláscsapatok illetve edzők helyzeté­ről és felmerült számos javaslat is a mérkőzések kezdési időpontjáról, a buszjáratokról, a SBTC honlapjának tartalmáról, a nagyobb létszámú és erőteljesebb, lelkesebb szurkolásról és másról. Elhangzott az is, hogy az október 30-i taggyűlé­sen az elnökség lemond és majd a januári tiszt­újításon kell megválasztani az egyesület új, he­lyiekből álló vezetését. Mintegy az elhangzottak summázataként Só­lyom Sándor kijelentette: úgy érzi nem érdemli meg a szitkozódásokat, büszke az eddig elért ered­ményekre, azokra az emberekre, akik kiálltak, ki­állnak mellette és addig, amíg az SBTC-t - ígérete szerint - fel nem juttatja az NB II-be, nem szándé­kozik itt hagyni Salgótarjánt. Nem tart a korrekt, megalapozott bírálatoktól, igényli is a jó javaslato­kat, ugyanakkor joggal vár el a csapat nevében tö­megesebb, hatékonyabb támogatást a szurkolók­tól, a salgótarjániaktól... Csongrády Béla

Next

/
Thumbnails
Contents