Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-03 / 204. szám

* Egyesült Államok. Fan­táziakép a NASA távoli űr kutatásához kifejlesz­tendő SLS hordozóraké­ta-rendszerének első, 70 tonnás teherbírású ne­hézrakétájáról. Az SLS nehézrakétákat többek között a Mars-utazáshoz fogják felhasználni. Az első változat kísérleti fel­bocsátása a tervek sze­rint 2018 novemberéig várható. Barlangvésetek Gibraltáron Először fedeztek fel nean­dervölgyi embernek tulaj­donított sziklavéseteket: Gibraltár egyik barlangjá­ban legalább 39 ezer éves, kereszt alakú rovát­kákra bukkant egy nem­zetközi kutatócsoport. Gibraltár. Ruth Blasco és Clive Finlayson, a Gibraltári Múzeum kutatói szerint nem zárható ki, hogy a mészkőbe vájt rovátkák szándékosan keletkeztek. Eddig csak a modern embertől (Homo sapiens) találtak barlangi művé­szetet kutatók. Az Ibériai-félsziget déli csücs­kén lévő Gibraltárban található Gorham-barlangot régóta a nean­dervölgyi ember egykori lakhelye­ként tartja számon a tudomány. A barázdák felett közvetlenül talált fedőréteg a geokémiai elemzések szerint 39 ezer éves, tehát a rovátkák ennél is régeb­ben keletkeztek. Ebben az idő­szakban a modern ember nem jutott még el erre a területre, a fe­dőrétegben talált eszközök pe­dig az úgynevezett Le Moustier- i kultúrához, így a neandervöl­gyi emberhez köthetők. A kutatók vizsgálatok során megállapították, hogy a baráz­dák nagy valószínűséggel nem véletlenül, például állatok felda­rabolásakor keletkeztek, hanem dekoratív minták. Ahhoz, hogy a legmélyebb ha­sonló barázdát létrehozzák a mészkőben, a tudósoknak leg­alább 54 csapásra volt szüksé­gük. A szakértők úgy gondolják, hogy a nyolc nagyobb és az öt ki­sebb barázda kialakításához összesen 177-317 csapásra volt szükség. A vésett mészkövet homok-, agyag- és egyéb kőzetrétegek bo­rították. A mészkőnek az ásványi keményedése okozta, hogy a ro­vátkák remekül konzerválódtak. Hatalmas mennyiségű széndioxid kibocsátás Több mint 300 milliárd tonna szén dioxidot bo­csátanak ki a következő negyven évben a világ már meglévő erőművei. Irvine/Princeton. ötvenéves működési idővel összesen 439 milliárd tonnás kibocsátással számolnak amerikai kutatók.- A becslések számításakor ráadásul csak a 2012 előtt épült erőműveket vették figyelembe - hangsúlyozta Steven Davis, a Ka­liforniai Egyetem (Irvine) mun­katársa és Robert Socolow, a Princeton Egyetem szakértője.- Egyre jobban eltávolodunk attól, hogy megoldjuk a klíma- változás gondját, és erőteljesen olyan technológiákba invesztá­lunk, amelyek csak elmélyítik a problémát. Az utóbbi évtizedben világszerte több szénerőmű épült, mint bármely korábbi év­tizedben és a régebbi létesítmé­nyek bezárása nem ennek meg­felelő ütemben történik - fejtet­te ki Davis. A két szakértő kifejlesztett egy eljárást, amellyel megbecsülhe­tő a jövőbeli kibocsátás mérté­ke. Ha a fosszilis tüzelőanyagok­ból, például szénből, olajból vagy gázból áramot előállító erőmű­vek negyven éven át működnek, összesen 307 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátanak ki. Az ilyen létesítmények kibocsátása a kutatók szerint évente négy százalékkal növekszik. Az áramtermelés esetében a ki­bocsátott szén-dioxid kétharma­da a szén számlájára írható, a töb­bi a földgáz és a kőolaj között osz­lik el. Az Európai Unió és az Egye­sült Államok az elmúlt években kevesebb fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművet építtetett, je­lenleg működő erőműveivel a ki­bocsátás 9, illetve 11 százalékáért felelős. Kína a kibocsátott szén-di- oxidmennyiség 42, India pedig 8 százalékáért felelős. A kutatók újonnan kifejlesz­tett modelljüket eddig csak az energiaszektorban alkalmazták, amely a világszinten felhasznált fosszilis tüzelőanyagok 40 szá­zalékát hasznosította. Az elem­zési módszer azonban alapvető­en a közlekedés, az építkezés és az infrastruktúraterületére is al­kalmazható. Egyre népszerűbbek az okostelefonok Az idén 23,8 százalékkal 1,252 milliárdra nő az okostelefonok világpiaci értékesí­tése a tavalyi 1,01 milliárdról. A növekedés elsősorban a feltörekvő piaci kereslet­re támaszkodik, a fejlett régiók keresletének növekedési üteme lassul, részesedése pedig a világpiaci forgalomból idővel csökken - írja az International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató vállalat negyedéves tanul­mánya. Framing!». A fejlődő piacok már 2011 óta több mint 50 százalékát adják az okostelefonok világpiaci keresletének. Az MTI értesülése szerint az arány 2014-ben már 73,5 százalék lesz. A fejlődő piaco­kon az idén 920,8 mii lió, a fejlett régiók ban pedig 331,5 mii lió okostelefont érté­kesítenek. A fejlett piacokon az eladások éves növekedési üteme min­dig két­számjegyű volt, az idén azonban mind­össze 4,9 százalék lesz, míg a fej lődő régiók­milliárd darabos 2014-re becsült eladási számból 1,462 milliárd jut majd a fejlődő régiókra, az öszszes 79,5 százaléka és 376,3 mil­lió a fejlett régiókra, az összes 20,5 százaléka. Ezek az eladási számok a fejlett régiókban 2018­ban 32,4 százalékos. Az arány 2018-ra még inkább a fejlődő piacok javára tolódik el. Az 1,839 ig évi 3,6 szá­zalékos, a fej­lődő régiókban pedig évi 16,0 százalékos átla­gos növekedési ütemnek felelnek meg. A fejlett piacokon azon­ban 400 dollár felett lesz a készülékek átlagos értékesí­tési ára, a fejlődő térségekben viszont 250 dollárnál kevesebb. Az IDC szerint az elkövetkező években emelkedni fog a nagyobb méretű okostelefonok részaránya az ér­tékesítésekben. Az 5,5 és 7,0 hüvelyk kö­zötti képernyőátmérővel rendelkező, úgy­nevezett „phablet” készülékek részaránya az idén 14,0 százalék, 2018-ban viszont már 32,2 százalék lesz. HIRDETÉS MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉ Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉ Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adatb Online és offline hirdetések Idejét és pénzét is megt _ • BÉR-BÉRSZÁ Akciós áron! F I y y f f Marsra szánfrnehézrakéta

Next

/
Thumbnails
Contents